A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Történelem (Veszprém, 1979)

Müller Róbert: A Keszthely-fenékpusztai erőd északi kapujának feltárása 1971-ben

II400 m Af. 9. kép. A II. szelvény K-i falának metszete. 1. humusz; 2. ha­barcsos, meszes építési törmelék; 3. barnásszürke, kavicsos föld; 4. faszenes égésréteg; 5. járószintek; 6. hamus föld; 7. habarcsos, meszes föld; 8. faszenes, téglás, köves, barna föld; 9. löszös agyag; 10. szűztalaj Abb. 9. Schnitt der östlichen Mauer des II. Blockes 1. Humus. 2. Bauschutt mit Mörtel und Kalk. 3. Bräunlich-graue, kieselige Erde. 4. Brandschicht mit Holzkohle. 5. Fussboden­niveaus. 6. Erde mit Asche. 7. Erde mit Mörtel und Kalk. 8. Braune Erde mit Holzkohle, Ziegel und Stein. 9. Lehm mit Löss. 10. Jungfernerde. (ltsz. 72. 140. 1., III. t. 7.). Eredeti h: 12,2 cm. Négyszögletes keresztmetszetű huzalból (legn. v: 0,25 cm) kalapálták. Egyik vége hegyesedő, másik alig észrevehetően megvastagodik (v: 0,3 cm), gombban végződik. A K-Ny irányú átvágásban, a járószinten belüli földön egy erősen korrodálódott, eredetileg kör keresztmetszetű (átm.: 1,1 cm), mindkét végén síkban végződő 9,5 cm hosszú vastárgyat találtunk (ltsz.: 72. 139. 53.). A III. járószint alatti vastag kőalapozásból kerámiatöredé­kek kerültek elő. Szürke és fekete kihajló edényperem és behúzott peremű tál töredékei, valamennyien késő római 10. kép. III. századi sírkő töredéke az I. szelvény 3. járószint­jéről. Abb. 10. Bruchstück eines Grabsteinsaus dem III. Jh. aus dem 3. Fussbodenniveau des 1. Blockes jellegűek (ltsz.: 72. 141. 1-2., IV. t. 2., 4.). Egy szürke váll­töredék külső felülete pedig besimított (ltsz. 72. 141. 7., IV. t. 3.). Ez alapján a IV-V. századra keltezhetjük a töredéke­ket. A járószint alatt közvetlenül, a sárga tapasztásban egy rossz megtartású meghatározhatatlan érem mellett egy Valen­tinianus kisbronzot is találtunk (ltsz.: 72. 141. 12.). A DK-i párnafa aljában pedig egy Róma alapítására vert emlékérmet találtunk (ltsz.: 72. 142. 1.). A küszöb kő két kövét összefogó habarcsból került elő egy Constantius kisbronz (ltsz.: 72. 143. 1.). Valamennyi csak post quem datálásra alkalmas. A küszöbkövön talált két nagyméretű vasszeg (h: 13,0 és 16,0 cm) talán a kapuhoz tartozott (ltsz.: 72. 144. 1-2., I. t. 4-5.), akárcsak a DK-i és DNy-i párnafában talált széles, kerek fejű rövidebb (h: 4-5 cm) erősen korrodálódott vas­szegek, amelyekkel a deszkákat szegezhették a párnafákhoz (ltsz.: 72. 145. 1-5., I. t. 6-10.). A D-i sárgerendában egy kopott, sérült kulcsgyűrű (átm: 2,4 cm, ltsz: 72. 146. I., III. t. 4.) és egy enyhén ívelt 7,3 cm hosszú, 2,2 cm széles bronzpenge darabja volt (ltsz.: 72. 146. 2., III. t. 9.). Keltező értékű az a kis ruhatű, melyet az alsó deszkázott szinten, a tegula- és imbrexdarabokból kirakott sor mellett (a küszöbtől D-re) találtunk (ltsz.: 72. 147. 1., IV. t. 5.). Ezeket azért rakták ide, mert két deszka között túl nagy volt a rés. Ezt megelőzően eshetett be a két deszka közé a 6,7 cm hosszú, kissé görbült ruhatű. Kör keresztmetszetű, egyik vége hegyes, a másik kanálszerűén szétkalapált. Ez alapján az V. század közepéig hozhatjuk fel a járószint korát. A 3. járószinten, a torony D-i felében egy III. századi sírkő töredéke hevert (10. kép). A 4. járószint tapasztásában és felette keltező értékű lelet nem került elő. Részletes metszetrajzot készítettünk a II. szelvény K-i falá­ról, amely a belső tornyon kívüli rétegekről ad jó képet (9. kép). A felszín nagyon egyenetlen. A közel 11 m hosszú fal É-i végénél 112,40 m A. f. magasságú, a D-i harmadban 114,15 m A. f. magasságig emelkedik, D-i végén pedig 113,72 m A. f. magasságú. A felszín a falak kibányászásával kapcsola­tos, mint azt a rétegek is világosan bizonyítják. Az É-i részen az erődfal maradványai felett csak az újkori bolygatás és a humusz figyelhető meg 3,20 m-ig (az É-i saroktól számítva). A szűz talaj sötétbarna agyag, felszíne nem vízszintes: 111,80-112,08 m magasságú. Felette 3,80-6,00 m-ig és 7,15-10,60 m-ig az árkokban is megfigyelt sárga foltos barna, löszös agyagfeltöltés figyelhető meg. 3,80 m-ig és 6,00-7,15 m-ig épülettörmelékes agyag borítja a szűz talajt, amely későbbi a feltöltésnél. Ezzel együtt kerülhetett a feltöl­tés felszínére 4,00-4,75 m között a vékony habarcsos réteg. 137

Next

/
Oldalképek
Tartalom