A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Történelem (Veszprém, 1979)

Müller Róbert: A Keszthely-fenékpusztai erőd északi kapujának feltárása 1971-ben

2. kép. A D-i és a Ny-i fal metszetrajza a 4. árok K-i felében. 1. humusz; 2. építési törmelék; 3. hamu; 4. habarcsos, paticsos, fehéresszürke föld; 5. barna, köves anyag; 6. faszenes égésréteg; 7. világosbarna, helyenként meszes agyag; 8. löszös agyag; 9. szűztalaj; 10. toronyfal; 11. letiport és tapasztott járószintek Abb. 2. Schnittzeichnung der südlichen und westlichen Seite in der östlichen Hälfte des 4. Grabens. 1. Humus. 2. Bauschutt. 3. Asche. 4. Weisslich-graue Erde mit Mörtel und Strohlehm. 5. Brauner, steiniger Lehm. 6. Brandschicht mit Holzkohle. 7. Hellbrauner hie und da kalkhaltiger Lehm. 8. Lehm mit Löss. 9. Jungfernerde. 10. Turmmauer. 11. Niedergestampfene und verkleibte Fussbodenniveaus. a felső ,lépcsó'\ A sötétbarna agyag szűz talaj is viszonylag magasan, az árokrész középső harmadában már 112,50 m magasságnál jelentkezett. Ez a szint Ny és К felé is süllyed, járószint azonban nem figyelhető meg rajta. A kaputorony fala felé eső részt habarcsos, épülettörmelékes földdel, Ny felé pedig a 3. árokban is megtalált sárga, barnafoltos töltelékfölddel emelték meg a szintet 112,42-112,56 m magasságig. Ezen a szinten készítették el a legalsó járó szintet, amelynek anyaga a toronybelső legalsó járószintjéhez hasonlóan kavicsos agyagtapasztás. Ez a járószint megközelítően vízszintes, csak az árok Ny-i végén süllyedt vagy süllyesztették le. A Ny-i, 1 m-es metszetfalban újra felemelkedik, ami talán azt jelenti, hogy a mélyebb rész jobban le lett járva. Erre utal az is, hogy a tapasztás itt tömörebb volt. A legalsó járószint felett vüágosbarna agyagtalajt találtunk, amelybe helyenként mész és kőtörmelék keveredett. Ezt az első járószint pusztulása után terítették a járószintre, megközelítően vízszintesen. A tereprendezési munkálatok során használhatták azt a keskeny gyalogútszerű, nem tapasztott, csak letiport réteget, amelyet az árok ÉNy-i sarkánál figyelhettünk meg 112,54 m magasságban. Alatta és felette ugyanaz az agyagos föld található, melyen a 2. periódus járószintjét elkészítették. Ez 112,62-112,66 m magasságú, megközelítően vízszintes, szürke tapasztott járószint. Vastagsága 2—4 cm. Ez a periódus is égéssel pusztult el. A járószintet a toronybelső 2. periódusának pusztulásához hasonlóan vastag (4-14 cm), erősen faszenes, helyenként vörös paticsdarabokkal vegyes réteg borítja. Felső szintje: 112,84-112,94 m. Az árok ÉNy-i végébena vastag égésréteg és a 2. járószint között kb. 10 cm vastag barna földréteg volt. Az égésréteget mintegy 30-40 cm vastagon barna, kővel és téglatörmelékkel kevert agyagos földdel terítették be. Érdekes, hogy a homogénnek tűnő rétegben járószintek figyelhetők meg. Az árok ÉNy-i végében 113,0 m magasságban, vízszintesen 2-3 cm vastag, nagyon jó állapotú szürke tapasztott járószintet találtunk. Ez csak az árok Ny-i falában és az É-i falban 60 cm szélességben figyelhető meg. Ez azt jelentheti, hogy itt egy háromszög alakú részt vágtunk ki egy megközelítően DNy- ÉK irányú útból. A föld a járószint alatt és felett azonos színű, csak az alsóból szinte teljesen hiányzik a kő- és téglatörmelék. Az árok D-i falában az első pusztulási rétegnél említettekhez hasonló gyalog utakat' figyelhettünk meg. Az alsó 1,55 m-re kezdődik az árok Ny-i végétől. Mintegy 35 cm széles, nem tapasztott, csak a használattól összetömörödött réteg. Szinte közvetlenül a faszenes réteg felett következik (112,94 m). Itt tehát a 2. pusztulást valószínűleg nem azonnal követi a helyreállítás, ill. az ezzel kapcsolatos földmunkák. A szakaszos feltöltésre vagy feltöltődésre utal a másik gyalogút' is, amely az árok Ny-i végétől 1,25 m-re kezdődik. Szélessége csak 30 cm, magassága 113,02 m, tehát megközelítően megegyezik az ÉNy-i sarokban talált tapasztott járószinttel. Az árok É-i falában a rétegek korántsem olyan tiszták, mint a D-i falban, így a gyalogutak' iránya csak sejthető. A barna, kő- és téglatörmelékes réteg felső szintje csaknem vízszintes (113,20-113,27 m). Felszínén tapasztott járószintet nem találtunk, csak az előbb említett két gyalogúihoz' hasonló letiport rész figyelhető meg 1,64 m-re az árok Ny-i végétől. Szélessége 40 cm. Ehhez a szinthez újabb pusztulás köthető. Erre utal a járószinten és nagyobb megszakításokkal az egész réteg felszínén megfigyelhető 1-2 cm vastag faszenes égésréteg. Ez a szint a toronybelsőben talált harmadik periódusnak felel meg, vagy még annál is későbbi. A felette lévő 8-25 cm vastag réteg Ny felé vékonyodik. Fehéresszürke színű a sok mész- és habarcsrögtől. Tartalmaz kavicsot és paticsdarabokat is. Az árok -D-i falában, a rétegen két helyen is mutatkozó faszenes csík (12, ill. 35 cm széles) valószínűleg nem pusztulást jelent, hanem a felette lévő erősen hamus réteghez tartozik. Ez nem helyben elégett anyag maradványa, hanem idehordott réteg, amely az árok Ny-i végétől 2 m-re kezdődik, és az alatta lévő réteggel ellentétben Ny felé fokozatosan vastagodik (a DNy-i saroknál 16 cm vastag). Felszíne így megközelítően vízszintes: 113,42-113,52 m magasságú. Tekintve, hogy ez utóbbi két réteg nem pusztulás útján keletkezett, hanem felszínalakítás során hordták ide, 125 •