A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Történelem (Veszprém, 1979)

Nováki Gyula: Őskori és középkori földvárak a bakonyi Cuha-völgyében

27. Zöröghegy II. Feltárás a földvár K-i szélén (=3. munkahely). 1 = humusz. 2 = világos szürke föld. 3 = sárga föld. 4 = érintetlen vörös agyag, sok kővel. Abb. 27. Zörög-Berg II. Erschliessung am östlichen Rand der Erdfeste (= Arbeitsstelle 3). 1 = Humus. 2 = hellgraue Erde. 3 = gelbe Erde. 4 = unberührter roter Lehm mit vielen Steinen. ezért az ásatási terület, részben a fákhoz igazodva, szabálytalan alakot mutat. Egy próbaárkot leszámítva, összesen 120 m

2 -t tártunk fel (27. kép). A szokatlanul fekete föld az egész szelvény területén jelentkezett, átlag 100-110 cm vastagságban. Végig egységes volt. sem a profilokban, sem a többszöri vízszintes gyaluláskor nem bontakozott ki semmi sem. Néhol hamus és porhanyósabb volt az átlagnál. A szelvény D-i vége felé keményebb, kövesebb talaj kezdó'dött. Az alsó, érintetlen talajt vörös agyagba ágyazódott hatalmas sziklák jelentették. Csak a Ny-i sarkának metszetében lehetett rétegzó'dést megállapítani: 65 cm mélyen 10 cm vastag sárga réteg mutatkozott, felette és alatta vékony szürke réteggel. Ezek folytatásának feltárására azonban már nem volt lehetőségünk, így erró'l semmi közelebbit sem tudunk. Az altalaj szikláit az alaprajzban külön nem tüntettem fel. A sziklák egy része azonban, két vonalban, mintegy 20-40 cm-re felmagasodva beleértek a fekete földrétegbe, a rajzon csak ezeket a sziklákat jelöltem. Az egész feltárt területen sok cölöplyukat találtunk, amelyek a természetes, sziklás talajba átlag 40 cm-re mélyedtek bele, átmérőjük 50 cm körüli. A lyukakban azonban gyakran bennmaradtak eredeti helyükön álló szikladarabok, amelyeket úgy látszik már nem tudtak kiszedni. A Ny-i sarok, már említett metszete szerint a cölöplyukak a sárga rétegben kezdődnek, azonban az is elképzelhető, hogy feljebb, a fekete földből indultak, de ott a talaj adottságai miatt ez nem volt megfigyelhető. Az egyik ,sziklasor'-ban volt a legnagyobb, 78 cm átmérőjű cölöplyuk. Ebben különösen sok szikladarab maradt benn, valószínű, hogy ezért is kellett ennyire kiszélesíteni. A kövek között 20-25 cm átmérőjű cölöp számára maradt hely. A gödröt kitöltő föld felső részében 5 szem meg szenesedéit búza volt, P. Hartyányi Borbála meghatározása alapján ebből négy valószínűleg tönké (Triticum dicoccon Schrank), egy pedig alakor (Triticum monococcum L.) (HARTYÄNYI — NOVÁKI1975. 24). A fekete földben végig nagy mennyiségű lelet (cserepek, agyagkarikák, csontszerszám, bronzsalak, őrlőkőtöredék, állatcsont, faszén, agyagtapasztás, ,holdidolok' stb.) került elő. A nagy mennyiségű leletanyag leszállítása a magas hegyről nehéz lett volna, ezért a cserepeket a helyszínen átválogattam, de az egyéb leleteket maradéktalanul összegyűjtöttük (28-38, 45. kép). A 3. munkahely végül is, a gazdag leletanyagtól eltekintve, nem hozott jól értékelhető telepjelenségeket. Alaprajzilag semmi sem bontakozott ki, a feltárt terület 100-110 cm vastag rétege végig egységesnek mutatkozott. A cölöpök el93