A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Történelem (Veszprém, 1979)

Molnár László: A veszprémi Bakonyi Múzeum Ó-bécsi Diana szobra

2. ábra. Anton Grassi: Diana, bécsi porcelán 1800 k. (hátulnézet). Abb. 2. Anton Grassi: Diana. Wiener Porzellan. Hinteransicht. barokkal és a rokokóval szembenálló és forradalmat előidéző a maga nemében. Valamennyi jegye élesen ellentétes a barokkal, azt tagadó, a korban feltétlen haladó és már polgári vonásokat magában hordozó. Az alapvető változás, ami a művészet belső fejlődésének is törvényszerű velejárója, az uralkodó körök, uralkodói és főúri mecénások számára még nem rejt magában veszélyt, forradalmat. A klasszikus művészet jellemző vonásai legkorábban az építészetben és a vele együttesen formálódó bútorművészetben jelennek meg szervezett formában. Az új anyag, a porcelán és azon belül elsősorban a plasztika az, amely képes megújulni a század utolsó harmadában is az antik hatására. Számottevően is nyomot hagyott a porcelánban a klasszikus, mind a témák, mind a kifejezési formák vonatkozásában. A sévresi királyi porcelán manufaktúrában készülnek legkorábban a rokokóval szakító porcelán plasztikák. Az antik témák ismételt megfogalmazása, a kor művészeti szemléletének megfelelő kompozíciók kialakítása ebben az esetben sem kapcsolható egyetlen alkotó nevéhez, vagy kizárólagos tevékenységéhez.

4 Az új hatása óriási, éppen a rokokóval ellentétes tartalma és megjelenítési módja következtében. Ugyanis míg a korábbi évtizedek barokk, és majd rokokó porcelán szobrászatának kánonja a csillogó fehérmázas, színesen festett kompozíció, amelynek típusalkotói a meisseni manufaktúra kiemelkedő mesterei, J. F. Eberlein, P. Reinecke, J. J. Kandier, G. Kirchner, valamint a festészetben J. G. Höroldt. Az újnak, ami vizuális érzékelhetőségében, látványában ellentétes, a fehér márványt, alabástromot idéző matt felületet művészi formává alakítók köréből elsők között a Sévresben működő E. M. Falconet a kiemelkedő. A barokkból a rokokóba átvezető csoport meghatározója és vezetője német területen Kandier. A rokokóból a klasszicizmus irányába haladók élére a francia Falconet helyezhető biszkvit plasztikáival. Más egyéniségek és más felkészültségűek a típust és stílusformát teremtő alkotók — más és különböző a társadalom, a mecénás, amely a porcelánművészetet támogatja. Az európai porcelánművészet számára, egy azonban alapvetően meghatározó és közös, az új anyag lehetőségeinek megismerése és a művészet, a porcelán plasztika érdekében történő adottságainak maximális kiaknázása. Ez a közös, alapvető vonás pedig fejlődésében nem független az egyetemes társadalmi meghatározóktól. Amilyen rövid idő alatt általánossá válik a hétéves háború után a kandieri szerkesztési mód és zsanér téma az európai porcelánművészetben, ahhoz hasonlóan vagy még rövidebb idő alatt terjed el a klaszszicista stílusú biszkvit szobrok készítése az európai manufak túrákban. A bécsi gyár, amely ugyancsak helyet és lehetőséget teremtett az újnak, szobraival mégsem egyértelműen illeszkedik a klasszikus sévresi biszkvit plasztikák stílusához. A bécsi Burg családi, rokoni kapcsolatai az európai udvarok francia ízlést követő társasági érintkezés szabályai, amelyek általános és kötelező érvényűnek tekinthetők, hatással vannak a környezetkultúrára. A társadalmi berendezkedés rokon vonásai, a diplomácia francia nyelve, a párizsi divat együttesen is kényszerítően hatnak egész Európában a közvetlen embert szolgáló és körülvevő műtárgyak stiláris alakulására. Ismételten nem hagyható figyelmen kívül, hogy a felvilágosodás eszméi közvetlen az uralkodó körökig, az uralkodóig hullámoztak, észrevehetően széles körben a művészetre is hatást gyakorolnak. A sokrétűen bonyolult és váltakozó igények a porcelán plasztikában is kifejezésre jutottak. Az új irányba való fordulás a bécsi manufaktúrában sem másként jött létre, mint a korábbi stílust váltó időszakban. Szükség volt alkotókra és alkotóra, akik részben előkép, részben antik témák alapján megfogalmazták a bécsi porcelánban is a klasszicizmust, akik létrehozták a nagy sikerű biszkviteket. A fejlődésnek magas szintjén álló császári gyár a korszakváltás időszakában még a rokokó felfogású modellezőket foglalkoztatja.

5 A következő évtizedek irányvonalát meghatározó, az új stílust meghonosító mester Anton Grassi, akinek nevétől és tevékenységétől nem választható el a klasszicista bécsi biszkvitek egész sora. Három évtizedes tevékenységének első részében még J. J. Niedermayer mellett működik, aki a bécsi rokokó porcelán plasztika kiemelkedő mestere, 279