A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Történelem (Veszprém, 1979)

Molnár László: A veszprémi Bakonyi Múzeum Ó-bécsi Diana szobra

2. ábra. Anton Grassi: Diana, bécsi porcelán 1800 k. (hátul­nézet). Abb. 2. Anton Grassi: Diana. Wiener Porzellan. Hinteransicht. barokkal és a rokokóval szembenálló és forradalmat előidéző a maga nemében. Valamennyi jegye élesen ellentétes a barokkal, azt tagadó, a korban feltétlen haladó és már polgári vonásokat magában hordozó. Az alapvető változás, ami a művészet belső fejlődésé­nek is törvényszerű velejárója, az uralkodó körök, uralkodói és főúri mecénások számára még nem rejt magában veszélyt, forradalmat. A klasszikus művészet jellemző vonásai legkorábban az építészetben és a vele együttesen formálódó bútorművészetben jelennek meg szervezett formában. Az új anyag, a porcelán és azon belül elsősorban a plasztika az, amely képes megújulni a század utolsó harmadában is az antik ha­tására. Számottevően is nyomot hagyott a porcelán­ban a klasszikus, mind a témák, mind a kifejezési for­mák vonatkozásában. A sévresi királyi porcelán manufaktúrában készül­nek legkorábban a rokokóval szakító porcelán plaszti­kák. Az antik témák ismételt megfogalmazása, a kor művészeti szemléletének megfelelő kompozíciók ki­alakítása ebben az esetben sem kapcsolható egyetlen alkotó nevéhez, vagy kizárólagos tevékenységéhez. 4 Az új hatása óriási, éppen a rokokóval ellentétes tar­talma és megjelenítési módja következtében. Ugyanis míg a korábbi évtizedek barokk, és majd rokokó por­celán szobrászatának kánonja a csillogó fehérmázas, színesen festett kompozíció, amelynek típusalkotói a meisseni manufaktúra kiemelkedő mesterei, J. F. Eberlein, P. Reinecke, J. J. Kandier, G. Kirchner, va­lamint a festészetben J. G. Höroldt. Az újnak, ami vizuális érzékelhetőségében, látványában ellentétes, a fehér márványt, alabástromot idéző matt felületet művészi formává alakítók köréből elsők között a Sév­resben működő E. M. Falconet a kiemelkedő. A ba­rokkból a rokokóba átvezető csoport meghatározója és vezetője német területen Kandier. A rokokóból a klasszicizmus irányába haladók élére a francia Falco­net helyezhető biszkvit plasztikáival. Más egyéniségek és más felkészültségűek a típust és stílusformát terem­tő alkotók — más és különböző a társadalom, a mecé­nás, amely a porcelánművészetet támogatja. Az euró­pai porcelánművészet számára, egy azonban alapve­tően meghatározó és közös, az új anyag lehetőségei­nek megismerése és a művészet, a porcelán plasztika érdekében történő adottságainak maximális kiakná­zása. Ez a közös, alapvető vonás pedig fejlődésében nem független az egyetemes társadalmi meghatáro­zóktól. Amilyen rövid idő alatt általánossá válik a hét­éves háború után a kandieri szerkesztési mód és zsa­nér téma az európai porcelánművészetben, ahhoz ha­sonlóan vagy még rövidebb idő alatt terjed el a klasz­szicista stílusú biszkvit szobrok készítése az európai manufak túrákban. A bécsi gyár, amely ugyancsak helyet és lehetősé­get teremtett az újnak, szobraival mégsem egyértel­műen illeszkedik a klasszikus sévresi biszkvit plaszti­kák stílusához. A bécsi Burg családi, rokoni kapcsola­tai az európai udvarok francia ízlést követő társasági érintkezés szabályai, amelyek általános és kötelező ér­vényűnek tekinthetők, hatással vannak a környezet­kultúrára. A társadalmi berendezkedés rokon vonásai, a diplomácia francia nyelve, a párizsi divat együttesen is kényszerítően hatnak egész Európában a közvetlen embert szolgáló és körülvevő műtárgyak stiláris alaku­lására. Ismételten nem hagyható figyelmen kívül, hogy a felvilágosodás eszméi közvetlen az uralkodó körökig, az uralkodóig hullámoztak, észrevehetően széles körben a művészetre is hatást gyakorolnak. A sokrétűen bonyolult és váltakozó igények a porcelán plasztikában is kifejezésre jutottak. Az új irányba való fordulás a bécsi manufaktúrában sem másként jött létre, mint a korábbi stílust váltó időszakban. Szükség volt alkotókra és alkotóra, akik részben előkép, rész­ben antik témák alapján megfogalmazták a bécsi por­celánban is a klasszicizmust, akik létrehozták a nagy sikerű biszkviteket. A fejlődésnek magas szintjén álló császári gyár a korszakváltás időszakában még a rokokó felfogású modellezőket foglalkoztatja. 5 A következő évtizedek irányvonalát meghatározó, az új stílust meghonosító mester Anton Grassi, akinek nevétől és tevékenységé­től nem választható el a klasszicista bécsi biszkvitek egész sora. Három évtizedes tevékenységének első ré­szében még J. J. Niedermayer mellett működik, aki a bécsi rokokó porcelán plasztika kiemelkedő mestere, 279

Next

/
Oldalképek
Tartalom