A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Történelem (Veszprém, 1979)

Cs. Dobrovits Dorottya: Adatok Balatonfüred XVIII. századi építéséhez

Adatok Balatonfüred 18. századi építészetéhez DOBROVITS DOROTTYA A művészettörténeti témájú levéltári kutatás jelentőségét senki nem vitatja, számuk örvendetesen szaporodik, és egyre többet meríthetünk a gazdagodó forráskiadványokból. A rendszeres topográfiai kiadványok és különböző egyéni kutatók munkája nyomán igen sokszor megváltozik képünk az elmúlt korok művészi indítékairól, a műalkotások létrejöttének körülményeiről. A 18. századról már különösen gazdag okleveles anyag maradt meg, amelynek feldolgozása még sokáig nem lesz teljes. Miután a kuíatás elsősorban a műalkotások mesterkérdéseit feszegeti, illetve azok eredeti állapotának rekonstruálására törekszik, viszonylag kisebb szerepet kapnak azok az adatok, melyek a hogyan és miért kérdéseire válaszolnak. Ezért jelen tanulmányunk, kutatásaink ilyen irányú adatait igyekszik elsősorban értékelni, segítségül híva a már korábban ismert, Balatonfüred 18. századi állapotát tükröző Pálóczi Horváth Ádám által készítet térképet, amelyet Zákonyi Ferenc is felhasznált már.

1 Adataink a töredékesen fennmaradt, de igen értékes anyagot tartalmazó Eszterházy család pápai levéltárának feldolgozása közben kerültek napvilágra. A fennmaradt okiratok leveleskönyvek, amelyeket Eszterházy Károlynak írtak, miután a pápa—ugod— devecseri uradalmat mint családi birtokot örökölte. A váci, majd egri püspök lakhelye és birtokai közti nagy távolság szükségessé tette, hogy főtisztjei, elsősorban az uradalom élén álló prefektusok részletesen beszámoljanak az uradalom életéről. A leveleket a mellékletekkel a püspök után küldték, aki széljegyzetekben közölte utasításait. Hogy a parancsok feledésbe ne merüljenek, a visszaérkezett leveleket leveleskönyvbe másolták. Az adatok 40 év történetét írják le 175999 között. Érdekességük elsősorban teljes mértékű hitelességükben áll. A szerződésekben meghatározott tervek gyakran nem kerülnek kivitelre, de a prefektusok beszámolói — természetesen szubjektív kommentárjaiktól kísérve — mindig megfelelnek a valóságnak. Céljuk az, hogy a lehető legpontosabb képet adják az ügyek menetéről, az uradalom életéről és tevékenységéről. Különösen áll ez az építészetre. Eszterházy Károly a levelekben gyakran vall szinte szenvedélyes vonzalmáról, mely a művészetekhez, elsősorban az építészethez fűzte. Az ő jóváhagyása nélkül a legegyszerűbb gazdasági épületet sem lehetett felépíteni, s egyforma részletességgel, és tegyük hozzá, szakértelemmel bírálta meg egy falusi iskolamester házát és saját pápai várkastélyának terveit. Ezért az épülő objektumok sorsát a gyakran több változatban elkészített tervtől a berendezésig sok esetben végig tudjuk követni. Az itt ismertetendő két épület, a füredi Eszterházy-villa és az arácsi rk. templom kiemelése több szempontból is indokolt. Részben kicsiben az egész 18. századi építési tevékenységet jellemzik, az egyházi épülettől a kiskastélyon keresztül a gazdasági épületig és kertépítésig. Másrészt épp a leveleskönyvek sokoldalúságát is bizonyítják, mivel a munkaszervezet, az építés technológiája, az anyagok beszerzése, a tervezés és kivitelezés általános folyamata mellett a szubjektív, egyedi körülményekre, és azok determináló szerepére is rámutatnak. Az építészet kollektív folyamatában még a ma megépült épületről sem tudjuk utólag, milyen viták és körülmények formálták olyanná, amilyennek látjuk. Különösen érvényes ez a történeti építészetre. Az uradalmi leveleskönyvek épp azokat a zárt ajtókat tárják fel, amelyek mögött az egyén hétköznapjai rejtőznek, és a műalkotások hátsó, rejtett története néha éppúgy meghatározó jellegű, mint a megrendelő—tervezőkivitelező egyszerű sémája. A továbbiakban a mai Balatonfüred területén épült objektumokkal foglalkozunk azzal a bevallott céllal, hogy igen sok, hasonló funkciójú és jellegű épület hátterét vázoljuk fel vele. Nem törekedtünk tehát magának a településnek a kutatására, ezt a munkát nálunk avatottabb helytörténészek feladata elvégezni. Szó szerint ,adatokat' kívánunk ismertetni. /. A fürdőtelepi Eszterházy-villa Az Eszterházy-villa történetének jelentőségét az adja meg, hogy mint látni fogjuk, ez az első igényesebb épület a Balaton partján. Keletkezése idején, mint azt Pálóczi Horváth Ádám térképe is jelzi,

2 a környező épületek az apátság fürdőépületei voltak, 261