A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Történelem (Veszprém, 1979)

Bilkei Irén–Horváth László: Késői római sír Hegyesdről

fordul. Valószínűleg egy kelta név latinosított formája, ami a szomszédos Noricumban is gyakori.

38 Több figyelmet érdemel azonban az asszony neve. Gentiliciuma nem császári és a markomann háborúk után általánosan használt név volt provinciánkban.

39 Matero-nak kiegészített cognomenében először is az a feltűnő, hogy nem latinosított bennszülött nevet látunk a viszonylag késői feliraton. Ebben a formájában Pannóniából nincs is több példánk a névre. Különböző változatokban É-Itáliában és a vele szomszédos területeken elterjedt névcsoport.

40 Nálunk Aelia Materio szerepel egy táci

4 x

, Aurelia Matera egy várpalotai feliraton.

42 Egy poetovioi edénygraffito — Materia — kapcsán Harmattá János mutatta ki, hogy ez a névcso1. DOMONKOS ISTVÁN segítségét ezúton is szeretnénk megköszönni. 2. HORVÁTH L.: ArchErt 98 (1971) 271. Nr. 43. 3. KBM. Ltsz. 77. 86. 1. 4. LÁNYI, V.: Die Spätantiken Gräberfelder von Pannonién. ActaArchHung 24 (1972) 109. 5. uo. 80 - KOVRIG I.: A császárkori fibulák fő formái Pannóniában. DissPann II. 4. (1937) 27. PATEK E.: A pannóniai fibulatípusok elterjedése és eredete. DissPann II. 19. (1942) 74-75. 6. BÓNIS É.: A császárkori edényművesség' termékei Pannóniában. DissPann II. 20. (1942) 27. 7. PÓCZY K.: Intercisa II. ArchHung. XXXVI. (1957) XIV. t. 11, XV. t. 15-18, ХГХ. t. 6-7, XX. t. 9, XXI. t. 3-4. Abb. 44/87-89, 45/90-91,48/113 a-b, 8. LÁNYI, V.: i. m. 69 - Fenti korsónk Lányi 9. típusával azonosítható (Abb. 37,9). 9. RIU313. 10'. HOFFMANN, H.: Die stadtrömische Haartracht an den Bildnissen italischen und provinzialer Grabsteine. Schumacher Festschrift. (Mainz 1930) 238 ff. 11. STEININGER, R.: Haartracht und Haarschmuck. PWRE VII (1912) 2142 12. PAULOVICS L: A dunapentetei római telep - Intercisa. ArchHung II. (1927) 67. 13. STEININGER, R.: i. h. 14. HEKLER A.: Görög és római arcképszobrászat. (Bp. 1913) 288. t. b. 15. ERDÉLYI G.: Intercisa I. ArchHung XXXIII. (1954) Kat. 16 - sírkert sarokkövén, Kat. 28. - családi sírkő, az asszony és lánya egyforma frizurát hordanak, Kat. 107. 109. - medaillonos köveken. 16. BURGER A.-FÜLEP F.: Pécs római kori kőemlékei. Dunántúli dolgozatok 7. (Pécs, 1974) 8. 47. jz. 17. ERDÉLYI G.: i. m. Kat. 220. 228. 18. BURGER A.-FÜLEP F.: i. m. Kat. 42 (XVI. t. 2) és Kat. 59 (XVI. t. 1). 19. PATEK E.: i. m. 50. - SELLYE I.: Császárkori emailmunkák Pannóniából. DissPann II. 8. (1939) 14. - THOMAS, S.: Zur Verbreitung und Zeitstellung der fünfscheibigen Emailfibeln. Germania 41 (1963) 63/349. 20. BURGER A.-FÜLEP F.: i. m. Kat. 44 (XIII. t. 1) - Caesernia Firmilla II. század végére datált kövén egy kislány nyakán láthatjuk ezt a nyakéket. - Kat. 59. (XVI. t. 1.) - Kilencalakos, felirat nélküli családi sírkő töredékén felnőtt Ergebnisse der Verfasser: 1. Das Grab kann auf grund des archäologischen Materials für die Mitte des IV. Jhs. datiert werden. - 2. Die sekundär gebrauchten Steinplatten mit Inschrift und Relief wurden Anfang des III. Jhs., vermutlich in der Severus-Zeit, angefertigt. - 3. Die Steinplatten wurden Anschrift der Verfasser : Bilkei Irén Balatoni Múzeum H-8360 Keszthely Múzeum u. 2. port (Mato, Mataro, Matidius, Matiera, Mattius, Maternais, Matiania, Materiu, Materio) venét-istriai vidékről megy át a kelta területre.

43 Befejezésül és összefoglalásul tehát a következőket állapíthatjuk meg: 1. A hegyesdi sír mellékletei alapján a IV. század közepére datálható. - 2. A temetkezéshez felhasznált feliratos, ill. reliefes kőlapok III. század elejiek. Az ábrázolásokból a Severus kor valószínűsíthető. — 3. A kőlapokat helyi anyagból faraghatta egy gazdag bennszülött család számára egy jó mesterségbeli tudással rendelkező és jó mintakönyvek alapján dolgozó, valószínűleg nyugat-pannoniai kőfaragó mester. nő és egy kislány viselnek ilyen ékszert. Ez utóbbi kő a III. század elejére keltezhető. 21. SÁGI K.: Intercisa I. ArchHung XXXIII. Bp. (1954) 59-61. 22. uo. 23. Néhány példa: RIU 129 (Tanakajd) 525. 534. 552. (Brigetio). 24. Lásd az előző jegyzetben idézett brigetioi feliratokat. 25. CLE 1536. 26. CLE 145. Róma - „properavit aetas, hoc dédit fatum mihi", - CLE 146. Róma - „properavit aetas, fatus quod voluit meus"; CLE 149. Gallia - „properfjavit aetas, fafl us hoc voluit mfeus"; CLE 1537, b. Róma - „properavit aetas, voluit hoc fatus meus"; CLE 1538. Róma - „properavit aetas, voluit hoc fatus meus". 27. VARRÓ. De lingua latina VII. 96. 28. Lásd CIL IV passim - cf. VÄÄNÄNEN, V.: Le latin vulgaire des inscriptions pompéiennes^. Berlin. 1958 passim. 29. CIL III 2147. 30. CIL III 3800 - további példák: LUZSÉNSZKY M. V.: A pannóniai latin feliratok nyelvtana. EPhK 1934, 4.b 31. Lásd a 29. jegyzetet! 32. Aug. Conf. 1, 18, 29 33. Carmen 84. cf. AD AMIK T. kommentárját: Catulli Veronensis Liber. Auctores Latini XV (Bp. 1971) 172. 34. Csak néhány: DIEHL, E.: Vulgärlateinische Inschriften (Bonn, 1910) Nr. 631. 1031. 1407. 35. HERMAN J.: Latinitas Pannonica. Fil. Közi. XX (1968) 365. 36. A nyelvi jelenségek elemzését végző rész megírásánál HERMAN JÓZSEF professzor úr szíves segítségére és tanácsaira támaszkodhattunk. Fogadja ezért őszinte köszönetünket. 37. BARKÓCZI, L.: The Population of Pannónia from Marcus Aurelius to Diocletian. ActaArchHung. 16 (1964) 303 38. MÓCSY, A.: Die Bevölkerung von Pannonién bis zu den Markomannenkriegen. (Bp. 1959) 172 39. BARKÓCZI, L.: i. m. 303. 40. SCHULZE, W.: Zur Geschichte lateinischer Eigennamen (Berlin, 1904) 16. 41. Ann. Ép. 1965, 12 42. CIL III 4146 43. HARMATTA J.: Pannóniai edényfeliratok. Ant. Tan. 14 (1967) 78. für eine in Pannónia ansässige Familie aus dortigem Material von einem fachkundigen und nach guten Musterbüchern arbeitenden, wahrscheinlich westpannonischen Steinmetz gemetzt. Horváth László Thury György Múzeum H-8800 Nagykanizsa Szabadság tér 11. JEGYZET SPÁTRÖMISCHES GRAB IN HEGYESD 161