A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Történelem (Veszprém, 1979)

Müller Róbert: A Keszthely-fenékpusztai erőd északi kapujának feltárása 1971-ben

113-45 13. kép. 7-8. árok A 2. járószint a toronyfal maradványaival és a falon kívüli alsó járószinttel Abb. 13. Graben 7-8. Das 2. Fussbodenniveau mit den Resten der Turmmauer und mit dem unteren Fussbodenniveau ausserhalb der Mauer. ban három- vagy négyszögletes keresztmetszetű cövekek lyukai törik át. Utóbbiak tehát ki lettek faragva. A cölöpök 111,45-111,84 m magasságig, a cövekek pedig 111,50-111,91 m magasságig mélyültek. Pontos rendszerük nem állapítható meg. A nagyobb lyukak kettó's körben helyezkedtek el a toronyközép körül. Ezek tarthatták a toronybelső felső szintjeit. A meglehetős rendszertelenséget mutató cöveklyukak csak szakaszosan alkotnak sorokat. Szin­tén két sávban figyelhetők meg. A külső, szélesebb sáv a járószint szélén követi az ívelődő toronyfalat, a belső sáv a nagy cölöpök belső sorával esik egy vonalba. Figyelmet érdemel egy nagyobb, eredetileg kb. 55-75 cm átmérőjű beásás, amelynek nagy részét az 1. obj. átvágta. Az 1. objektumot a 3. járószint használata idején készítették, tehát ez a beásás az 1-2. járószinthez tartozott. Tekintve, hogy alig 50 cm-rel van délebbre a torony középpontjánál, és legalább 111,44 m magasságig mélyül, indokolt a feltételezés, hogy itt az 1-2. járószint idején egy nagyon vastag cölöp állt, amely a legnagyobb terhet viselte. A járószinten talált ham us, faszenes foltok a torony kiégé­sének bizonyítékai. A 3. járószint (14. kép) A 2. járószint pusztulása során a toronybelsőbe hullott törmeléket csak szétterítették egy 10-15 cm vastag rétegben, majd elkészítették a 3. járószintet, amely sárgásbarna színű, a 3. árokban talált megfelelőjével azonos anyagú. Magassága: 112,20-112,27 m. A 8. árok É-i felében, ahol a felszín lej­tése miatt már csak hiányosan, föltokban található, 112,10­112,13 m magasságot mértünk. Felszíne megközelítően víz­szintes. A járószinthez tartozó cölöplyukak nem választhatók el a 2. járószint cölöplyukaitól. A 2. járószint cölöpéinek csonkjai még megvoltak, mikor a 3. járószintet elkészítették. A későbbiek során a kor hadas következtében a cölöpök helyén üregek keletkeztek. Több helyen figyelhető meg, hogy az üreget csak az 1-2 cm vastag járószint fedi, mely könnyen beszakadt. Éppen ezért a 3. járószint letisztítása után felfede­zett cölöplyukak egy része a 2. járószinthez tartozott eredeti­leg, és mi csak a 3. járószint beszakadása miatt találtuk meg őket egy szinttel feljebb. Ezért az összes cölöplyukat a 2. járószint rajzán tüntettük fel (13. kép). Egy cölöplyukról bizonyosan állíthatjuk, hogy a 3. járószint használata idején állt benne cölöp. A lyukban ugyanis ugyanolyan összeégett bronzos-vasas salakdarabokat találtunk (ltsz.:72. 161. 1-2.), mint amilyen több helyen a 3. járószintet borította (ilyen cölöplyukat a 3. árokban is találtunk). Ez az anyag az 1. és a 2. objektum feltöltési anyagával mutat rokonságot, tehát a 4. járószint alapozásakor lett a lyuk betömve. Mélysége: 111,72 m. A 3. járószint használata során két mélyebb gödröt, fel­tehetően gabonás vermet ástak a torony belsejébe (1. és 2. objektum). E tény önmagában is keltező értékű, mert az erődben az V. század közepi pusztulás előtt készítettek nagy számban hasonló gabonás vermet. Az 1. objektum a toronyközéptől DK-re helyezkedik el, érintve a torony középpontját. Ovális, erősen lesarkított négyszög alakú nyílása van a gödörnek. A szájátmérő: 1,60-2,42 m. Lefelé, ül. 111,50 m magasságig erősebben, majd pedig gyengébben szűkül és kerekebbé válik. Alja 110,57­110,59 m magasságban szabálytalan kör alak (13-14. kép). A vermet használata idején lefedték. A fedél egy négyszög alakú gerendakereten nyugodott. A gerendák nyomait a 7. árok K-i végében fedeztük fel. A 112,20-112,26 m magasságú járó­szint egy 14-16 cm széles sávban, a gödör peremét övezve 112,15-112,18 m magasságig süllyed. A mélyedésekben fa­szenet találtunk. A 2. objektum a toronyközéptől Ny-ra helyezkedik el (IX. t. 4.). Két részből áll: 2. és 2a objektum. A 2. obj. maga a gabonás verem, amely az 1. obj.-nál szabályosabb. Szája 111,68 m magasságban megközelítően kör alakú, ovális (átm.: 1,08-1,18 m). Ezután lefelé mélyülve 110,45-110,50 m magasságig fokozatosan szélesedik (átm.: 1,32-1,52 m), majd erősebb ívelődéssel szűkül. Az alja 109,95 m magasságban egyenes, ovális alakú (átm.: 42-54 cm). Az alját lapos homokkövekkel rakták ki. A 2a obj. valószínűleg a gabonás 141

Next

/
Oldalképek
Tartalom