Tóth Sándor szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Természettudomány (Veszprém, 1979)

RÁCZ ISTVÁN: A Bakony hegység egyenesszárnyú (Orthoptera) faunájának alapvetése

lisi-, Budai-, Gerecse-, Velencei- és Vértes-hegységekkel közösen alkot egy zoogeográfiai egységet: Dunántúli Középhegység vagy Pilisicum faunajárás (Móczár, 1939, Dudich, 1954). Lényegében ehhez hasonló — némi finomításokkal -, a Varga-(1964) féle felosztás is, melyet a szerző a nagylepkefauna alapján készített. A Bakonyicumot Papp (1968) a már idézett művében 5 faunakistájra osztja fel. Ezek a következők: 1. Balaton-felvidék, 2. Keszthelyi-hegység, 3. Déli-Bakony, 4. Északi-Bakony, 5. Keleti-Bakony. A faunatáj 5 faunakistájra való felosztását 73, rendszertanilag eltérő eloszlású színezőelem ökológiai-állatföldrajzi értékelésével indokolja. A Bakony hegység Orthoptera-faunája A zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum Orthoptera-gyűjteménye 68 fajt tartalmaz, összesen 2476 példányt. A gyűjtés 68 helyen történt. A mintavételi helyek magukban foglalják majdnem az egész hegység területét, így a gyűjtemény elég pontos képet ad az egyenesszárnyú-faunáról. A 68 faj 2476 példányából a Tettigonoideákia 22 faj, 337 példány, a GryUoideákra 5 faj, 83 példány, az Acridoideákxa pedig 41 faj, 2056 példány jut. A szerző és Varga gyűjtései 1969-ben, 1970-ben és 1971-ben a Balatonfelvidéken Szépkilátón, a Tapolcai-medencében és a 1. ábra: A Phaneroptera falcata, Phaneroptera nana, Leptophyes punctatissima, L. albovittata, L. boscii elterjedése a Bakonyban Abb. 1. Die Verbreitung im Bakony-Gebirge von Phaneroptera falcata, Phaneroptera nana, Leptophyes punctatissima, L. albovittata, und L. boscii Badacsony déli részén, valamint 1972-ben a Bakonyalján, Pápán voltak. E felvételekkel a vizsgált fajok száma 7l-re, a vizsgált példányoké pedig 2860-ra emelkedett. Az értékelésnél Nagy (1948) adatait is figyelembe vettem. A Bakonyban talált Orthoptera-fajok jegyzéke /'Harz 1957. rendszere szerint) Tettigonioidea Phaneroptera falcata Poda — Általános elterjedése euroszibériai. Termofil faj, száraz, meleg réteken, különösen alacsony bokrokon gyakori. Átmenetet képez a nyílt területeken és az erdó'sztyeppeken élő formák között. A Bakonyban a VIII-X. hónapokban gyűjtötték. Bakonyi lelőhelyei (1. ábra): Ábrahám-hegy, Bakonybél, Bakony: Márkó, Bakonynána, Csopak, Gyulafirátót, Németbánya, Paloznak, Somhegy, Szépkilátó, Szömörkés-völgy, Ugod, Úrkút, Veszprém, (Tihany). Phaneroptera nana Fieb. - Bakonyi lelőhelyei (1. ábra): Badacsony, Balatonalmádi, Esztergáli-völgy, Fenyőfő, Káptalanfüred, Kő-hegy, Nagyvázsony, Paloznak, Ugod, Úrkút, Veszprém, (Tihany), Leptophyes punctatissima Bosc. - Általános elterjedése ponto-balti (talán szerencsésebb az „expanzív ponto-kaspi" elnevezés (Dudich 1954, de Lattin 1967, Varga 1964) vagy a geobotanikában használatos ponto-szarmata elnevezés), VII-IX. hónapokban. Bakonyi lelőhelye (1. ábra): Ugod. Leptophyes albovittata Chaxp. - Általános elterjedése közép- és kelet-európai. A Bakonyban a VII-IX. hónapokban gyűjtötték. Bakonyi lelőhelyei (1. ábra): Badacsony, Dörgicse, Fenyőfő, Hódos-ér, Márkó, Mecsérpuszta, Németbánya, Pápa, Ugod, Veszprém, (Tihany). Leptophyes boscii Fieb. - Általános elterjedése közép- és kelet-európai. A Bakonyban a VII-X. hónapokban, főleg Salvia glutinosan gyűjthető. Bakonyi lelőhelyei (1. ábra): Badacsony, Bakonybél, Csór, Fenyőfő, Márkó, Mecsérpuszta, Nagyveleg, Németbánya, Pula, Sur, Tihany, Ugod. Isophyia pyrenea Serv. — Általános elteqedése közép- és délkelet-európai. Erdei sztyeppréteken, irtásréteken a VI—VII. hónapokban fordul elő. Bakonyi lelőhelye (2. ábra): Sümeg. Barbitistes serricauda Fabr. - Irtásokon, cserjésekben málna- és szederbokrokon található. Bakonyi lelőhelye (2. ábra): Márkó. Conocephalus fuscus Fabr. - Általános elterjedése holopalearktikus. Mocsár- és lápréteken, dús növényállományokban gyakori a VII-X. hónapokban. Bakonyi lelőhelyei (3. ábra): Balinka, Bakonybél, Bakony: Som-berek, Gyulafirátót, Kab-hegy, Márkó, Miklád, Németbánya, Pápa, Pula, Ságpuszta, Tapolcafő, Ugod, Úrkút, (Tihany). Conocephalus dorsalis Latr. - Mocsár- és lápréteken szórványosan a VII-X. hónapokban. Bakonyi lelőhelyei (3. ábra)-. Hévíz, (Tihany). Meconema thalassinum Deg. - Általános elterjedése európai. Dendrofíl, fák koronájában gyakori a VII-X. hónapokban, de a XI-ben is. A Bakonyban a VII-VIII. hónapokban gyűjtötték. Bakonyi lelőhelyei (3. ábra) : Káptalanfüred, Márkó, Úrkút. 1 Balaton-feMdék 1 fejíthclyi - hagyiég 3 Deli-Bakony 4 Északj - Bakery 5 Kelet.-Bakoni) 97