Tóth Sándor szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Természettudomány (Veszprém, 1979)
AMBRUS BÉLA: A Bakony zoocecidiumai
eltolódásai is megfigyelhetők. A tavaszi rajzásoknak a nyár közepéig való kitolódása a mikroklimatikus tényezőknek a következménye. A gubacsokozók elterjedése az optimális életfeltételeket nyújtó növénytakarón alapszik. A kiegyensúlyozottabb klimatikus, biotikus tényezők hatására egyes fajok előfordulása kisebb-nagyobb szigetekben figyelhető meg. A Kab-hegy csúcsán, a szigligeti és zirci arborétumban, kis területen sűrűsödnek azok a gubacsfajok, amelyek a Magas-Bakony nedvesebb vonulatain települtek. A gyűjtési tapasztalatok szerint a gubacsiegyek csoportja segítségével meg lehet állapítani állatföldrajzi határokat. Az előforduló fajokat montán és xerophil tulajdonságokkal rendelkezőkre bonthatjuk. Montán fajnak minősíthetők a következők: Dasyneura acerplicans, D. filicina, D. populeti, D. pustulans, D. tympani, D. ulmariae, Harmandia cavernosa, //. petioli, H. populi, /teomyia capreae, /. major, Jaapiella veronicae, Janetia Szépligetii, Phegomyia fagicola, Synüiplosis petioli Nagy ökológiai valentíájuaknak bizonyultak az alábbi fajok: Didymomyia reaumariana, Janetia cerris, J. homocera, J. nervicola, Macrodiplosis dryobia és M. volvens. Hygrophil fajok a következők: Dasyneura acrophila. D. fraxini, D. fraxinea, Jaapiella veronicae. A mediterrán-illír elemeket a gubacsdarazsak Cynipidae családja példázza. Ezek a Déli-Bakony, a Keszthelyi-hegység, valamint a Balaton-felvidék déli lejtőin, a Kab-hegy lankáin települtek. A gubacsok jellemzői: a gubacs falát sok szilárdítóelem alkotja, epidermiszét viaszszerű, erősen szőrözött, emergenciás felület alkotja. Ilyenek az alábbiak.Andricus caputmedusae, A. erispator, A. cydoniae, A caliciformis, A. gallaeurnaeformis, A. hystrix, A. lignicola, A. multiplicatus, A polycerus, A. quercusramuli, A. quercustozae, Aphelonyx cerricola. Mivel a növényhez kötődik a gubacsképző rovarok élete, kevés köztük a bevándorolt faj. Vonatkozik ez főleg a kultúrnövényeken élőkre. Legyen e növény kertészeti, vagy gazdasági, a rajtuk felismerhető gubacsokozók a növény elterjedésével csaknem egyidőben jelennek meg. A gazdanövény termesztésének megszűnésével eltűnhetnek. Erre példa a Tihanyi-félsziget borsóültetvényén felismert Contarinia pisi gubacslégy. A borsó termesztésének éveken keresztüli szüneteltetésével eltűnt. AZ UCíODI FŰZCSEMETEKERT GUBACSAI Fűzcsemete fajták Hymenoptera Diptera Acarina Fűzcsemete fajták Pontania proxima P. bridgmanii Rhabdophaga terminális Rhabdophaga pie rrei Iteomyia capreae Aceria tetanothrix craspedobia A. tetanothrix laewis Phyllocoptes magnirostris Salix alba 0 0 - alba f. aurea 0 - alba f. aurentica O — alba f. aureo decoratum ü - alba f. coccinea 0 - alba f. purpurea O alba f. rubra granescens O 0 alba f. rutillina 0 0 0 - alba f. sanguinea 0 O - alba vitellina nova 0 - alba f. vulgaris 0 alba vitellina 0 - alba vitellina pendula 0 - alba britzensis 0 0 O - amygdalen discolor 0 0 - americana 0 0 0 aurea O () 0 0 fragilis O 0 0 0 - purpurea o O purpurea f. aurea t) viminalis 0 O o O viminalis f. rubra C) .. o 63
