Tóth Sándor szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Természettudomány (Veszprém, 1979)
DR. UHERKOVICH GÁBOR: Az öcsi Nagy-tó limnológiája
tus, Ph. orbicularis, Trachelomonas armata var. steinii, T. hispida, T. hispida var. coronata, T. superba, T. sydneyensis var. obesa. (V.ö. Uherkovich és Schmidt, 1974). A lápban előforduló 100 Bacillariophyceaetaxon ökológiai elemzése is érdekes adatokkal járul hozzá a láp algavegetációjának megítéléséhez. Az itt meglelt kovamoszatok közül kizárólagosan tőzegmohalápokban él a Navicula variostriata. A következő itteni előfordulású taxonok tömegesebben, nagyobb egyedszámmal vagy gyakrabban általában tőzegmohalápokban, savanyú vizekben fordulnak elő, de más vizekben való előfordulásukra is vannak adataink: Eunotia lunaris, E. lunaris var. subarcuata, Hantzschia elongata, Stauroneis pygmaea. Sokféle vízi élőhelyen, köztük tőzegmohalápokban is előforduló kovamoszat: Eunotia pectinalis var. minor Az itt előforduló kovamoszatok közül montán elem: Neidium bisulcatum, N. bisulcatum f. undulatum, Pinnularia acrosphaeria, P. nodosa var. pseudogracillima. Montán-síkvidéki elem: Achnanthes linearis, Diatoma hiemale. Eunotia valida, Gomphonema longiceps var. montana, G. longiceps var. subclavata, Navicula rotaeana, Nitzschia hantzschiana, Pinnularia esox, P. hemiptera, P. mollis, P. undulata, P. undulata var. subundulata. A montán, illetve síkvidéki-montán elemként felsorolt kovamoszatok közül is több határozottan savanyú vizeket kedvelő, láplakó. Ebből az elemzésből kitűnik, hogy a lápban előforduló kovamoszatok közül 23 az olyan taxon, amely a lápi jelleg szempontjából indikátorértékűnek tekintendő. A lápunkban eddig meglelt 27 Conjugatophyceaetaxon közül a következőkben felsoroltak elsősorban savanyú vizekben, tőzegmohos lápokban, alacsony elektrolittartalmú vizekben élők: Cosmarium impressulum, C. logiense, C. obtusatum, C. quadratum, C. regnellii var. pseudoregnellii, C. subprotumidum, C. subtransiens. C. umbilicatum, Penium silvae-nigrae. A meglelt Conjugatophyceae-szervezetek közül savanyú, illetve oÜgotróf vizekben és nagyobb elektrolittartalmú vagy némileg szennyezett vizekben egyaránt megtalálható, tehát szélesebb ökológiai valenciájú szervezetek a következők: Closterium acerosum, C. limneticum, C. parvulum, C. pronum, C. pusillum, Cosmarium laeve, Gonatozygon sp. (G. monotaenium?), Pleurotaenium trabecula, P. trabecula var. elongatum, Staurastrum brevispinum, S. punctulatum. A Sphagnum—kerülő Closterium moniliferum csak a láp szegélyi részéből és nyíltvízi részből került elő. A lápban meglelt 22 Rhizopoda-íd]bó\ ^kizárólagosan vagy elsősorban tőzegmohagyepeknek, illetve tőzegmohás lápok savanyú vizének lakója. Ezek a következők: Arcella gibbosa, A. hemisphaerica, A rotundata var. stenostoma, Assulina muscorum, Centropyxis aérophila var. sphagnicola, Difflugia oviformis, Euglypha eristata, E. laevis, Hyalosphenia papilio, Nebe la carinata, N. penardiana, Trinema anchelys. A meglelt Rhizopoda-fajok közül további 6 olyan van, amely egyéb vizek mellett tőzegmohás lápokban, savanyú vizekben is előfordul: Actinophrys sol, Astramoeba radiosa, Euglypha ciliata, E. compressa, E. filifera, E. strigosa. Összefoglalóan felsoroljuk az itt meglelt algaszervezetek közül azokat, amelyekről eddigi megállapításaink szerint nem voltak publikált hazai adataink: Aphanothece microspora, Cylindrospermum trichospermum, Anisonema dexiotaxum, Astasia granulata f Cyclidiopsis acus, Euglena thinophila, Petalomonas ventritracta, Sphaenomonas quadrangularis, Strombomonas subcurvata var. africana, Trachelomonas armata var. steinii, T. planctonica var. flexicollis, T. skvortzoviana, T. superba var. spinosa, T. sydneyensis var. minima, T. sydneyensis var. obesa, Pinnularia acrosphaeria, Navicula variostriata, Chlorolobion lunulatum, Sphaeroplea wilmani, Cosmarium quadratum, Penium silvae-nigrae. Ez a felsorolás minden bizonnyal tovább fog bővülni, ha ilyen vonatkozásban mind a 280 algataxonunk előfordulási viszonyait még további részletes elemzésnek vetjük alá. Azonban már e -, az előzetes adat is (21 taxon a 280-ból) azt mutatja, hogy túl az előbbiekben taglalt ökológiai elemzésből és a mennyiségi cönóziselemzésből egyértelműen adódó összképen, még a taxonómiai adatok is arra utalnak, hogy az öcsi Nagy-tó egészen sajátos, különleges figyelmet igénylő vízi élőhelyünk. (Annak tisztázása, miszerint az előzőekben felsorolt 21 taxonról eddig még nem volt hazai publikációs adat, az MTA támogatásával létesített alga-cédulakatalógus segítségével sikerült; az ezzel kapcsolatos segítséget nagyon köszönöm Prof. Hortobágyi Tibornak.) Az eredmények összefoglalása Az öcsi Nagy-tóból eddig kimutatott 280 algataxon és 22 Rhizopoda-taxon ökológiai elemzése a következő tanulságokkal szolgál: 1. A meglelt szervezetek jelentékeny, mindenképpen szignifikánsnak tekinthető hányada olyan szűk ökológiai valenciájú, sztenotopikus szervezet, amely kizárólag a kis elektrolittartalmú, savanyú vizeket lakja vagy olyan eurytopikus szervezet, amely az ilyen vizeket részesíti előnyben. 2. A láphoz csatlakozó, szerves szennyezésekkel időszakosan terhelt nyíltvízi részben több olyan, elsősorban Euglenophyton-szervezet mutatható ki, amely főleg tengerentúli tapasztalatok szerint a bizonyos mértékig eutrofizálódott savanyú vizek jellemző szervezete. Mind a tipikusan tőzeglakó mikroszkópi szervezeteinek nagy száma, mind a régebbi kutatásokkal kimutatott sajátos mohaflórája ezt a lápot a hazánkban oly ritka tőzegmohás lápok egyik legérdekesebbjévé teszik. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a lápból már eddig is előkerültek nagyobb számban olyan szerve36
