Tóth Sándor szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Természettudomány (Veszprém, 1979)

DR. TÓTH SÁNDOR: A helikopteres szúnyogirtás entomológiai hatásainak előzetes vizsgálata a Balaton-parton

Bozsai-öböl) végzett vizsgálat is. Mindkét évben tapasztalható, hogy a rovarsűrűséget ábrázoló görbe a júniusi kulmináció után jelentősen visszaesik, majd kisebb ingadozásoktól eltekintve egyenletesen csökken szeptemberig. Bár ez a grafikonokról nem olvasható le, az időjárás alakulásától függően szeptember vége felé ismét erősebb visszaesés következik be (2-3. ábra). A kezelt területek és a kontroll rovarvilágának összehasonlítása természetesen nem problémamentes, hiszen a biotikus és abiotikus tényezők változása szerint gyakran már néhány méterrel arrébb is nagy mértékben módosulhat a rovarsűrűség. Itt jegyzem meg, hogy munkabizottságunk tagjaiként dr. Kölüs Gábor és dr. Sáringer Gyula is végzett kvantitatív hálózást. Az általuk gyűjtött anyag értékelését azonban saját maguk végzik el. A gyűjtés során használt eltérő módszerek miatt nem lenne célszerű eredményeiket beépítenem dolgozatomba. A gyűjtött anyag rendenkénti százalékos megoszlása (4. ábra) az alábbiak szerint alakult (1976—1977 átlaga): Ephemeroptera 0,14% Odonata 0,81% Blattidae 0,02% Mantidae 0,02% Plecoptera 0,05% Orthoptera 0,59% Dermatoptera 0,08% Heteroptera 2,39% Homoptera 11,02% Neuroptera 0,24% Coleoptera 3,56% Mecoptera 0,25% Trichoptera 0,06% Lepidoptera 1,28% Diptera 69,36% Hymenoptera 9,55% Egyéb rovar 0,58% Összesen: 100,00% Mint látható, az anyagban rendkívül magas a Dipterák részesedési aránya, a kvantitatív hálózással gyűjtött rovaranyagnak kereken 70%^a Diptera. Emiatt tulajdonképpen a Dipterák önmagukban is alkalmasak lennének a vizsgálati eredmények demonstrálására, mint azt a Diptera-anyag 1977. évi alakulását ábrázoló grafikon igazolja (6. ábra). Egyúttal említést érdemel a tény, hogy a Balaton parti sávjának ökoszisztémájában a Dipteráknak kiemelt szerepük van. A részletes elemzést mellőzve, csupán annyit kell megemlíteni, hogy jelentőségüket tekintve a Dipterák között is első helyen állnak az árvaszúnyogok (Chironomidae), mert ezek vízben fejlődő lárvái (a rákok mellett) a balatoni halak, elsősorban a halivadék, egyik legfontosabb táplálékát képezik. Ezért a Chironomidák mennyiségi alakulását indokolt huzamosabb időn át megkülönböztetett figyelemmel kísérni. Ennek érdekében az 1977-es anyagból különválogattuk az árvaszúnyogokat. A Diptera-anyagnak kereken 17%^a volt Chironomidae. A Chironomidae-fauna alakulását ábrázoló grafikont is megszerkesztettem (7. ábra). Sajnos a kontroll görbéjének rendellenes alakulása miatt egyelőre nem lehet törvényszerűségeket megállapítani. Viszonylag magas a Homoptera-rend részesedése. Ennek fő oka, hogy az e rendbe tartozó levéltetveknek (Aphioidae) 1976-ban erős gradációjuk volt. Alacsonynak találom a Hymenopterák részesedését. Ennek bizonyos mértékig oka lehet a nem egészen precíz válogatás is, hiszen a hálózott törmelékben nem könnyű megtalálni az egészen apró darazsakat. Ugyancsak alacsony a Lepidopterák aránya, ami természetesen magyarázható azzal, hogy a fűhálózás módszere nem a legtökéletesebb a lepkék mennyiségi gyűjtésére. Közrejátszhat azonban az is, hogy a permetezések során el nem pusztult hernyók száma tovább csökken, mivel a permetezett növényzetet fogyasztják. Következtetések A helikopteres szúnyogirtás 1976-ban és 1977-ben jól bevált a Balaton-parton, ezért folytatása elsősorban idegenforgalmi érdekek miatt a jövőben is indokolt. 6. ábra: A Diptera-anyag alakulása 1977-ben a permetezések időszaka alatt a kezelt és a kontrollterüieten Abb. 6.: Die Gestaltung der Dipterenmaterial im Jahre 1977 während der Berieselungen im behandelten und im Kontrollgebiet Az előzetes vizsgálatok azonban igazolják, hogy a permetezés komoly veszélyeket is magában rejt a Balaton parti sávjában élő ökoszisztémára. Mival a parti sáv faunáját sajátos rovaregyüttes alkotja, aminek regenerálódását nemigen várhatjuk a környező, nagyrészt mezőgazdasági jellegű területekről, ezért a permetezéseket a jövőben úgy kell megszervezni, hogy a lehetőségek keretein belül maximálisan kíméljük a Balaton-part rovarvilágát. Ennek legkézzelfog248