Tóth Sándor szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Természettudomány (Veszprém, 1979)

BUBICS ISTVÁN: Újabb felsőkarni Megalodontida lelőhely a Bakony hegységben

Öcs Pu la 6 faunás réteg -V porlódó dolomit -J- vetó reteg dőlés 50 400 m 2. ábra: Helyszínvázlat öcs falutól ÉK-re fekvő murvabányáról Abb. 2.: Lokalskizze der Schottergrube nordöstlich von der Ortschaft öcs szonylag tekintélyes mennyiségű anyagot termeltek ki. A bányatalp egyenetlensége nem a felületes kitermelés eredménye, hanem abból adódik, hogy a dolomit szerkezeti kifejlődése nem egyenletes. A dolomit vastag- és vékonypados rétegződésben található és ezen belül szabálytalan elrendezésben mutatkozik a porlódó, könnyen aprózódó és a kompakt, szirtes megjelenés. Kimondottan porlódó dolomit csak a bánya É—ÉK-i részében jelenik megi A középső részen észlelhető vastagpados rétegek állékonyak, máshol apró kockára széthulló, vékony pados kifejlődést mutatnak. Ez módot nyújt arra, hogy a rétegeket nemcsak a vertikális bányafalon, hanem a bányatalpon horizontális irányban is tanulmányozzuk. A bánya középvonalában készített földtani szelvényezésnél látható volt, hogy a dolomit a különböző rétegvastagság mellett szöveti és színbeli különbségeket is mutat. A vastagpados részlet rendszerint világosabb színű és cukorszövetű, míg a vékonypados változatban a kőzet halványsárga, világosszürke, kávébarna, szövete legtöbbször finomkristályos. A rétegek dőlése 345—360° közötti, lehajlása azonban a D-i részen 20° az É-i oldalon 32° (3. ábra). Az eltérő lehajlást és o « JO 1° y ES VfctofHj és vaatagpscka dolomit /kami emelet/ |T7

1 Kövületei réteg E23 Umomttil festett ^tótt M ^ Ésrlet veti 3. ábra: Dőlésmenti földtani szelvény a murvabánya középvonalában Abb. 3.: Geologisches Profil entlang des Einfallens in der Mittellinie der Schottergrube von öcs 4. ábra: Megalodonta és Coelostylina conica kioldott vázai karni dolomitban Abb. 4.: Die ausgelösten Skelette von Megalodontiden und Coelostylina conica im karnischen Dolomit 22