Tóth Sándor szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Természettudomány (Veszprém, 1979)
DIETZEL GYULA: A Márkó—Szentgál—Csehbánya—Hárskút négyszög (Bakony hegység) lepidopterológiai kutatásának eredményei, II.
dós adat. Nyári nemzedéke mindenütt közönséges, és a Vanessinikre jellemző vegyes ökológiai igényeknek megfelelően, a legváltozatosabb biotópokon is megtalálható. Őszi alakja igen ritkán jelenik meg, csak elvétve gyűjthető. 1975-ben sikerült megfigyelnem számottevőbb rajzását a Hajagokban, a Törkűlap környékén, szeptember utolsó napjaiban. Comma c-album L. Tavasztól őszig mindenütt szórványosan repül, tömeges jelenlétét egyetlen alkalommal sem tapasztaltam. A f. hutchinsoni ROBS, alak viszont elég gyakran mutatkozik mindkét ivarban. 13. ábra: Limenitis Camilla L. Baloldalt a Balaton-felvidéken repülő camilla-alak hímje, jobbra a Szentgáli-hegyekben élő alak nősténye Abbildung 13: Limenitis Camilla L. Links das Männchen der camilla-Form, die im Balaton-Hochland fliegt, rechts das Weibchen der in den Szentgáler Bergen lebender Form Cynthia cardui L. A kutatott körzetben az 1962-es száraz, meleg nyarat leszámítva, ritka. Abban az évben július-augusztusban óriási tömegben repült, és az alkonyati órákban kisebb, helyi jellegű vonulásait is megfigyeltem. Neptis sappho aceris F. Az Északi-Bakonyból egyetlen példánya ismeretes, melyet 1973. július 25-én fogtam Herenden a Németi-hegyen. A déli hegyekben Bánd: Miklópál-hegy környékéről van egy-egy adat mindkét nemzedékre vonatkozólag. Minden valószínűség szerint a faj számára hátrányos éghajlati tényezőkben kell keresni ritkaságának magyarázatát. Nymphalis polychloros L. Mindenütt található, de ritka. Egyetlen évben, 1963-ban figyelhettem meg erőteljesebb rajzását az Északi-Bakony területére eső Aranyos-völgyben. Inachis io L. Július közepétől augusztus végéig a legközönségesebb Nymphalidae-faj, az Aglais urticae-val együtt. Mint érdekes megfigyelést említem meg, hogy a hűvös klímájú Pend-kő környékén az áttelelt példányok repülése fedi a frissen keltek rajzását.' Euvanessa antiopa L. Mivel az utóbbi években csaknem mindenütt kiirtották a patakparti füzeseket, ez alaposan megritkította az antiopát. Évente egy-két példánya fogható. Aktivitásának jellegzetessége, hogy tavasszal több imágót látni, mint friss példányt rajzásuk tetőpontján. Aglais urcitae L. Főként augusztusban vándorol. Lucernásokban és herésekben, elképzelhetetlen tömegben repül. Júniusi nemzedéke viszont inkább más jellegű biotópokat keres fel és jobbára egyesével repül. Vanessa atalanta L. Mindenütt gyakori, de tömeges fellépését csak 1966 őszén figyelhettem meg. Az utóbbi évek enyhe telei után minden kora tavasszal fogtam áttelelt egyedeit. 206 15. ábra: Apatura ilia SCHIFERMÜLbER Balra a hím, (Déli-Bakony: Szentgálihegyek), jobbra a nőstény. (Északi-Bakony: Aranyos-völgy) Abbildung 15: Apatura ilia SCHIFFERMÜLLER Links das Männchen (südliches Bakony-Gebirge: Szentgáler Berge), rechts das Weibchen. (Nördliches BakonyG:birge: Aranyos-Tal) Limenitis Camilla L. (13, ábra) A Középső-Hajagból egy, biztos megfigyelésen alapuló adat ismeretes. A Déli-Bakonyban a Szentgáli-hegyek völgyeiben egyes években gyakori (1967. és 1974. években tömegesen repült). Apatura iris L. (14. ábra) Csehbánya: Középső-Hajag, Pend-kő környékén erőteljes népessége repül. Július 10. és 15. között van rajzása csúcspontján, viszont a rajzás igen sokáig, augusztus közepéig is elhúzódhat (1971 és 1974). A Szentgáli-hegyekből igen kevés adat ismeretes (Mecsek; Balog-szeg, Mog-szeg). Apatura ilia SCHIFFERMÜLLER (15. ábra) Tudomásom és saját gyűjtési eredményeim szerint is az egész Bakony területén csak a sárgás clytie-alak repül. A körzetben sokkal szétszórtabb előfordulású mint az íris, de ugyanakkor igen ritka. Főként az utóbbi években tapasztalható nagymértékű gyérülése. 14. ábra: Apatura iris L. Csehbánya: Középső-Hajag populációja Abbildung 14: Apatura iris L. Csehbánya: Population vom Középső-Hajag
