Tóth Sándor szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Természettudomány (Veszprém, 1979)

DIETZEL GYULA: A Márkó—Szentgál—Csehbánya—Hárskút négyszög (Bakony hegység) lepidopterológiai kutatásának eredményei, II.

Everes alcetas HOFFMANNSEGG A négyszögben, de egyben az egész Bakonyban is, eddigi egyetlen leló'helye Bánd: Vár-hegy. Egy hím és egy nó'stény példánya került elő. Celastrina argiolus L. A nagy kiterjedésű areával rendelkező boglárkafaj tavaszi generációja szórványosabban és egyesével, a nyári már lényegesen centralizáltabban és magasabb egyedszámban repül. Főként a Mecsek--Mogszeg közötti völgyben, július végén Sambucus ebuluson nagy tömegben és csoportosan figyelhető meg (Everes argiades-sel). Scolitantides orion battus SCHIFFERMÜLLER A Déli-Bakonyban csak Márkó: Menyeke-puszta és Bánd: Vár-hegy környékén repül, lokálisan: Modifikációra hajlamos mivolta az itteni példányokon is megmutatkozik, és ez a skála az egyes példányok méreteire is jellemző. Az északi területeken csak egyetlen helyen, Herenden a Som-hegy délkeleti lejtőjén gyűjthető, dolomitsziklás, pusztafüves biotópokon, itt viszont gyakorinak mondható. Érdemes megemlíteni, hogy nyári nemzedékéből eddig csak egyetlen példányát gyűjtöttem Bándon a Vár-hegyen. Pseudophilotes vicrama schiffermülleri HEMMING Az orionnal egyidőben és nagyrészt azonos biotópokban repül, de egyedszáma lényegesen alacsonyabb és évekre eltűnik. Az Északi-Bakonyban, Herend: Som-hegy és Szolimánhegy, délen Márkó: Hárshegy környékén gyűjthető, egyes években nagyobb számban. Glaucopsyche alexis PODA Utolsó - és általam is megfigyelt — tömeges előfordulása 1962-ben volt észlelhető, azóta erősen megritkult, és rajzása időpontjaiban sincs ismétlődő rendszeresség. A két résztájon egyaránt előfordul szórványosan. Maculinea teleius BERGSTR. (7. ábra) Mindkét állatföldrajzi területen egy-egy biotópja ismeretes, az egyik Bándtól északra a vasútig húzódó tocsogós kaszáló- és láprét, a másik a Déli-Bakony területére jut, a Herend: Budai-malom mellett levő, szigetszerűvé zsugorodott, kis Sanguisorba officinalissal gyéren benőtt lápréten. 5. ábra: Palaeochrysophanus hippothoe L. A középső sor első, és az alsó sor első és második példánya a Középső-Hajagokban repülő egynemzedékű ökorassz. Jobbra lent az Alpokban repülő ssp. eurydame HFFGG. A többi példány a tipikus sumadiensis SZABÓ Abbildung 5: Palaeochrysophanus hippothoe L. Das erste Exemplar in der mittleren Reihe sowie erste und zweite Exemplar der unteren Reihe sind Ökorasse mit einem Monogenerations-charakter, die im Középső-Hajag fliegen. Rechts unten die in den Alpen fliegende ssp. eurydame HFFGG. Die anderen Exemplare sind typische sumadiensis SZABÓ 4. ábra: Loweia alciphron ROTT, chairemon FRUHSTORFER (felső sor) Középen egy hím egyedi aberráció, fehéres ezüstszürke alapszínnel. Heodes virgaureae L. pyronitens SZABÓ (alsó sor) A példányok az Északi-Bakonyból származnak. Abbildung 4: Loweia alciphron ROTT, chairemon FRUHSTORFER (obere Reihe) In der Mitte ein Mannchen von individueller Aberration mit weisslich-silbergrauer Grundfarbe. Heodes virgaureae I., pyronitens SZABÓ (untere Reihe) Die Exemplare stammen aus dem nördlichen Bakony-Gebirge Maculinea nausithous BERGSTR. (7. ábra) A körzet egyetlen pontján találtam. Ez a lelőhely az előző fajnál említett északi körzetre jutó láprét. Bár ez a terület meglehetősen nagy, a kultivációs veszélyeztetés mégis fokozottan fennáll. Nem tudni milyen okokból, de a tapasztalatom szerint az orvosi vérfű, évente alig másfél-két tucat példányt képes felnevelni. Más nausithous lelőhelyeken, mint például Balinka, Bodajk, viszont azt tapasztaltam, hogy ott a faj domináns, a terep legfontosabb színezőeleme. Maculinea alcon SCHIFFMÜLLER Eddigi egyetlen lelőhelye ugyan a kérdéses körzeten kívül esik, (Iharkút: Laposoki-vadászház) viszont tápnövényének, a Gentiana pnoumonanthenek tenyészése például a FelsőHajagban bizonyított, tehát előkerülése a körzeten belül is bizonyosra vehető. Az említett lelőhely, a Hajagok tömbjétől mindössze 5 km távolságra van. Maculinea árion L. Első példányát 1971 májusában fogtam Herenden a Budaimalom környékén. Azóta egyre több helyről kerül elő, a jelek szerint terjedőben van. Véleményem szerint alfaji helyzete tisztázásra szorul. Az egyelőre rendelkezésemre álló néhány magyarországi példány alapján is megállapítható, hogy hazánkban nem egyetlen alfaj képviseli az árion-1. Lycaeides idas acreon F. (6. ábra) A Bakony mindkét résztáján gyűjtöttem, de igen ritka. Csak a legutóbbi 3 évben került elő. Lycaeides argyrognomon aregyropeza SZABÓ Mindenütt előfordul, de nem közönséges. Leginkább alkonyattájt, társasan gyűjthető nagyobb számban, egyébként inkább egyesével repül. A nőstények között gyakori a kék szárny közép terű példány. Aricia agestis SCHIFFERMÜLLER A Déli-Bakonyban gyakrabban, az északi területeken ritkábban gyűjthető. Csak a 70-es évektől kezdve gyűjtöttem, az azt megelőző' időszakról nincs adatom. Cyaniris semiargus ROTTEMBURG Májusban a Bakony leggyakoribb Lycaenidae-i'dy&\ között tartható számon. Nyári nemzedéke ritkán és egyesével fogható. 202