Tóth Sándor szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Természettudomány (Veszprém, 1979)

DR. TÓTH SÁNDOR: A Bakony természeti képe, IV., Beszámoló a Bakony természettudományi kutatásá-ról, 1972—1974.

Dietzel Gyula: A Bakony hegység Márkó-Szentgál-Csehbán ya-Hárskút négyszögében folytatott 10 éves leipidopterológiai kutatás jelentősebb faunisztikai eredményei, I. Dr. Rézbányai László: Levél a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum által szervezett Bakony-kutató ankét résztvevőihez Dr. Papp Jenő: A Bakony hegység gyilkosfürkész-faunájáról Dr. Pintér István: A Bakony csigászati kutatásának jelenlegi állása Dr. Marián Miklós—Marián Orsolya: A Bakony herpetológiai kutatása Bankovics Attila: A Bakony gerinces faunájának kutatottsága Tölgyesi József: „A Bakony természeti képe" kutatóprogram és az iskolai biológia-földrajzoktatás kapcsolatai 1974. október 22—23-án ugyancsak az országos múzeumi és műemléki hónap keretében került sor az V. Bakony-kutató ankét megtartására. A tanácskozás nem volt olyan nagyszabású, mint az előző, hiszen nem is kapcsolódott olyan nagy jelentőségű eseményekhez. Az ankét anyagát stencilezett formában külön megjelentettük, így most csak dióhéjban térünk ki arra. Dr. Tóth Sándor bevezető előadása hangsúlyozta, hogy az intézmény megnyitása óta eltelt 2 év alatt nagyjából körvonalazódtak a múzeum fejlesztésének reális lehetőségei. Az intézmény működése globálisan biztosított, azonban további területbővülés terén a kilátások nem a legjobbak. Személyi állomány tekintetében a helyzet jónak nevezhető. A Bakonykutató munkaközösség taglétszáma stabilizálódott, 50-60 fő között mozog évente. Az ankéton Kovács István a Természettudományi Múzeum főigazgató-helyettese „Biológiai, kultúra és honismeret" címmel tartott előadást, majd a Bakony kutatók alábbi szakmai előadásai hangzottak el: Galambos István (Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc): A Bakony botanikai kutatásának jelenlegi helyzete Dr. Tóth Sándor (Agrártudományi Egyetem, Gödöllő): A bakonyi mikrogomba kutatás múltja, jelene és jövője Zombori Lajos (Nagykovácsi): A Bakony levéldarázs faunájának kutatcrttságáról Bankovics Attila (Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc): A Bakony gerinces faunájának legújabb kutatási eredményei Dr. Keve András (Természettudományi Múzeum Állattára, Budapest): A Bakony-kutatás, mint lokálfaunisztikai kutatás szerepe a környezetvédelemben Az elődásokat élénk vita követte. Az ankét második napján, kellemes őszi időben,jól sikerült gyűjtő-kutatóúton vettek részt az érdeklődők a fenyőfői ősfenyvesben. 1974 utolsó napjaiban látott napvilágot A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményeinek 12. kötete, mely a 7. kötethez hasonlóan ugyancsak természettudományi szakkötet, a Bakony-kutatással kapcsolatos 40 dolgozatot tartalmaz. A kivitelezésében is tetszetős kiadvány jelentős állomása a Bakony-kutatásnak. Rendkívüli erőfeszítésre, a helyi, valamint a megyei tanácsi és pártvezetők megértő támogatására volt szükség ahhoz, hogy a múzeum a volt cisztercita apátsági épületben terjeszkedni tudjon. A fokozatos bővülés eredményeként jelenleg 340 m

2 hasznos alapterületet bérel a múzeum. Eből 170 m

2 a kiállítási tér, a többi munkahelyek céljára szolgál. Mivel külön raktárhelyiségekkel nem rendelkezünk, így egyre gyarapodó gyűjteményeink rendkívül zsúfoltan, rosszul kezelhetően a dolgozószobákban nyertek elhelyezést. Az óvodának az épületből való kiköltözése és a volt apáti lakosztálynak múzeumi célra való átadása sajnos még mindig várat magára. Az 1972-től 1974-ig terjedő időszak alatt tovább gyarapodott a múzeum tudományos és segédtudományos dolgozóinak száma. Kasper Ágota 1972. szeptember 1-től (a korábbi 4 óra helyett) 8 órás főfoglalkozású rovarpreparátorrá lépett elő. 1972. július 15én részfoglalkozású gerinces preparátorként Máj Ferenc, 1973. június 1-én pedig Galambos István botanikus állt munkába. Galambos Istvánné 1974. szeptember 16-án kezdte meg munkáját botanikai preparátorként. Ugyanakkor Bankovics Attila zoológus segédmuzeológus 1974. december 1-vel megvált a múzeumtól. A megüresedett állás betöltésére azonban már 1975. január 1-vel sor került. 1972 folyamán kialakult a múzeum kisegítő személyi állománya is. Május 1-én állt munkába pénztárosként dr. Gerlei Ferencné. Scharf Katalin július 1-től július 31-ig tevékenykedett adminisztrátorként majd utána szeptember 1-én került állományunkba Ho Ionics Éva, aki 1973. augusztus 13-ig dolgozott adminisztrátori minőségben. Részfoglalkozású takarítóként Kasper Jánosné 1972. június 1-től dolgozik a múzeumban. 1973. IX. 10-én került a múzeumhoz Nagy Éva adminisztrátor. A Bakony-kutatók körében is számottevő volt a fluktuáció. A kutatásban részt vevők száma azonban évről évre növekvő tendenciát mutatott. Reszben az utánpótlás érdekében, részben a Bakony-kutatás népszerűsítése céljából 1973-tól nyaranta rendszeresen foglalkoztattunk a múzeumban diákokat, gimnáziumi tanulókat, főiskolai és egyetemi hallgatókat egyaránt. Az időszak alatt sok tehetséges fiatal kapcsolódott be programunkba, így a Bakony-kutató munkaközösség átlagéletkora csökkent. Továbbra is célunk a Bakony-kutatás kiszélesítése, lehetőleg minél teljesebbé tétele. Enek érdekében rendszeres szervezőmunkát végzünk. Feladatunk nem könnyű, hiszen az utóbbi években az ország egyre több vidékén látnak napvilágot a Bakonykutatáshoz hasonló jellegű programok. A vidéken örvendetesen szaporodó florisztikai és faunisztikai feltárócentrumok remélhetőleg nem fogják elvonni a kutatókat a Bakonyból. Az 1972-1974-ben végzett munka A kialakult gyakorlatnak megfelelően továbbra is nyilvántartjuk a Bakony-kutatókat. Évente készítünk 14