Tóth Sándor szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Természettudomány (Veszprém, 1979)

RÁCZ ISTVÁN: A Bakony hegység egyenesszárnyú (Orthoptera) faunájának alapvetése

6. ábra: A Pezotettix giornae, Psophus stridulus, Paracaloptcnus caloptenoidcs, Calliptamus italicus, Oedaleus decorus, Celes variabilis, Oedipoda coerulescens elterjedése a Bakonyban Abb. 6.: Die Verbreitung im Bakony-Gebirge von Pezotettix giornae, Psophus stridulus, Paracaloptenus caloptenoides, Calliptamus italicus, Oedaleus decorus, Celes variabilis und Oedipoda coerulescens almádi, Bakonynána, Bakonyszentlászló, Bakonybél, Bakonycsernye, Csopak, Fenyőfő, Fűzfő, Hódos-ér, Herend, Iharkút, Kő-hegy, Márkó, Olaszfalu, Gerence-v., Pápa, Ságpuszta, Sümeg, Szömörkés-v., Szentgál, Tapolca, Veszprém, Veszprémfajsz, Zirc, (Tihany). Chorthippus albomarginatus Deg. - Általános elterjedése holopalerktikus. Higrofíl. Dús, nedves réteken a VII-X. hónapokban fordul elő. Bakonyi, lelőhelyei (11. ábra): Balinka, Gyulafirátót, Olaszfalu, Veszprém, Úrkút, Tihany. Chorthippus dorsatus Zett. - Általános elterjedése euroszibiriai. Extrém száraz helyeken, de kissé nedveseken is a VII—IX. hónapokban fordul elő, a Bakonyban a X-ben is. Bakonyi lelőhelyei (11. ábra): Balinka, Bakonybél, Bakonynána, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Fűzfő, Gézaháza, Gyulafirátót, Hódos-ér, Herend, Iharkút, Kab-hegy, Kőris-hegy, Káptalanfüred, Márkó, Németbánya, Nagyveleg, Olaszfalu, Som-berek, Ságpuszta, Szömörkés-v., Szentgál, Tapolca, Tapolcafő, Úrkút, Veszprém, Zalaszántó, (Tihany). Chorthippus loratus F. - Általános elterjedése dél- és délkelet-európai, nyugat- és közép-ázsiai. Bakonyi lelőhelye (11. ábra): Sur. Chorthippus longicornis Latr. - Általános elterjedése euroszibiriai. Főként mezofil biotópokban a VII-IX. hónapokban fordul elő, a Bakonyban a X-ben is. Bakonyi lelőhelyei (11. ábra): Balinka, Bakonynána, Balatonalmádi, Bakonybél, Bakonycsernye, Csopak, Csór, Fenyőfő, Gyulafirátót, Herend, Iharkút, Kéttornyúlak, Kőris-hegy, Káptalanfüred, Márkó, Nagyveleg, Németbánya, Ságpuszta, Som-berek, Szentgál, Szömörkés-v., Ugod, Úrkút, Veszprém, (Tihany). Chorthippus montanus Charp. - Általános elterjedése holarktikus. Higrofíl, nedves réteken, általában nedves biotópokban a VII-IX., a Bakonyban a X. hónapban is. Bakonyi lelőhelyei (11. ábra):: Balinka, Kéttornyúlak, Magyargencs, Nagyveleg, Németbánya, Ságpuszta, Szentgál, Szömörkés-v., Tapolcafő, Veszprém, (Tihany). Euchorthippus dectivus Bris. - Általános elterjedése közép- és dél-európai, nyugat-ázsiai. Száraz réteken, erdei tisztásokon, köves talajokon fordul elő. A Bakonyban a VII-X. hónapokban gyűjtötték. Bakonyi lelőhelyei (12. ábra): Ajka, Benedek-hegy, Balatonalmádi, Bakonyszentlászló, Bakonynána, Bakonycsernye, Csopak, Dörgicse, Fenyőfő, Fűzfő, Gézaháza, Gyulafirátót, Herend, Hódos-ér, Kab-hegy, Káptalanfüred, Kőris-hegy, Mecsérpuszta, Márkó, Magyargencs, Németbánya, Ságpuszta, Sur, Szömörkés-v., Tapolca, Úrkút, Veszprém, Veszprémfajsz, Szentgál, Szépkilátó, Pápa, (Tihany). Myrmeleotettix maculatus Thunb. - Általános elterjedése holopalearktikus. Szigorúan xerofil. Száraz réteken, karsztbokorerdőkben, homokpusztákon a VI-X. hónapokban fordul elő, Bakonyi lelőhelyei (11 ábra): Balinka, Bakonycsernye, Nagyveleg, Németbánya, Várpalota, (Tihany). 7. ábra: A Sphingonotus cerulans, Acrotylus longipes, Aiolopus thalassinus, Mecosthetus grossus, Parapleurus alliaceus, Acrida hungarica, Chrysochraon dispar, Euthystira brachyptera elterjedése a Bakonyban Abb. 7.: Die Verbreitung im Bakony-Gebirge von Sphingonotus coerulans. Acrotyjus longipes, Aiolopus thalassinus, Mecosthetus grossus, Parapleurus alliaceus, Acrida hungarica, Chrysochraon dispar und Euthystira brachyptera Gomphocerippus rufus L. — Általános élterjedése euroszibiriai. Mezofil, száraz réteken, erdőkben cserjés irtásokon, néha nedves biotópokban is a VII-IX. hónapokban fordul elő. Bakonyi lelőhelyei (12. ábra): Ajka, Bakonybél, Bakonyszentlászló, Badacsony, Csopak, Dörgicse, Fenyőfő, Hódosér, Kő-hegy, Kőris-hegy, Káptalanfüred, Kapolcs, Kab-hegy, Márkó, Nagyvázsony, Németbánya, Öcs, Som-berek, Szömörkés-v., Tüskevár, Ugod, Úrkút, Veszprémfajsz, (Tihany). Dociostaurus brevicollis Eversm. - Általános elterjedése délkelet-európai, nyugat- és közép-ázsiai. Xerofil, száraz területeken a VII-IX. hónapokban fordul elő. Bakonyi lelőhelyei (12. ábra): Bakonyjákó, Bakonycsernye, Fenyőfő, Veszprém, (Tihany). A Bakony hegység Orthopteráinak faunaelemei Az állatföldrajzi viszonyokat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a 71 faj mintegy 15 faunaelemre tagolódik. Itt szükséges megemlíteni, hogy a faunaelemekre való felosztásra két lehetőség kínálkozik. Az egyik az Uvarov-féle (1927), a fajok eredete szerint történő csoportosítás, amely elsősorban a O Ffezdteífcix giorrae 9 ftophus stridulus 0 fefscaícptenus Gatcpterode« A Calliptamus italicus • Oedaleus decorus • Celea variabilis • Oedipoda covuleacens 1 Balaton - felvidék 2 tetóhdy.-b«gy«g 3 Déli- Bakony 4 Északi-Bakorv 5 Kelet.-Bokor*, O bphingonötus coerulana % Acrotylus longipes S Aiolopus thalassinus A Mecosthetus grossus A Ffcrap/eurus alliaceus 0 Acrida hungarica • Chrysochraon dispar EB Euthystira BO. - 230m r~~1 250m-350m I777T1 HM 1 Balaton felvidék 2 Keszthely. - hogy*ég 3 Deli - Bakony 4 Észak: Bakony 5 Keleti-Bakon, 101