Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
BÉKEFI ANTAL: A bakonyi pásztorok zenei élete II. Népi hangszerek, hangszeres zene
alkalommal azonban megint olyan környezetben szerepel, ahol zenei vonatkozású jelentését más szó is támogatja. Az oklevél egy helyen a szolgák neveit sorolja fel: „. ... servi: filius Eid, Syquiteu Siquiteu cum filiis suis: Fiod, Duba". E névsorrészlet valószínűleg az aquamanilén ábrázolt hangszeregyüttes összeállítását ó'rizte meg a számunkra: a dobbal kísért síp, vagy fuvolamuzsikát. A szöveg szerint Sikító a fiaival: Fiod-dal és Duba-vdl állt szolgálatban. Az atya tehát sípos, az egyik fia dobos lehetett. A Duba a dob hangszernév kicsinyítőképzó'vel ellátott alakja. Nem sokkal fiatalabb a most sorra következő' oklevél sem. Ez is a tatáijárást megeló'zó' időből, 1224-ből való. Az oklevélben II. András király a szentmártoni bencés apátságnak ajándékozza a szolgagyó'ri várat illető 3 ekényi földet, a várbeliek hat mansiojával, kiknek nevei ezek: „Wtovs Guegus Tuba Ybrah Helleus et Tocut." Valószínűleg három zenész búvik meg e felsorolásban. A Tuba vagy dobost, vagy tubást, azaz harsonást jelent. A Guegus helyes olvasata Gegüs vagy Gegös, így tehát a gégével kapcsolatos valószínűleg énekest jelölhet. Az Wtovs mögött ütős hangszerest kell sejtenünk: talán kobzost, lantost. A pengetős hangszereket a játékos szinte üti is néha kezével. Háromszáz esztendővel ezen adat után Tinódi is arról énekel, hogy elzörgeti a nótákat. Nálunk ma is ,verőtoir a citerapengető toll neve. E korai írásbeli adatok ugyan nem kimondottan a pásztorzenére utalnak, mégis közöltük őket, mivel a bakonyi népi hangszeres zenére vonatkozó első feljegyzéseknek kell őket tekintenünk. A XIII. századbeli okleveleknél is régebbi időbe vezetnek el bennünket a Bakony földrajzi nevei, amelyek közt ugyancsak sokszor megtaláljuk a dob szót és származékait. Dob szavunk - több nyelvészünk véleménye szerint - a domb szónak hangulatilag és jelentésbelileg elkülönült párja. Mások hangutánzó eredetűnek tartják. (A magyar nyelv történeti és etimológiai szótára. Bp. 1967.) A legrégibb időkben a dobnak fontos hírközlő szerepe volt őseinknél, akárcsak világszerte a többi primitív népeknél: A magas dombokra, hegycsúcsokra helyezték el a lármadobokat, és azokkal figyelmeztették a környék lakosságát a közelgő veszedelemre, hívták össze megbeszélésre stb. Aki értette a dobnyelvet, arról mondták: „érti a dürgést". Később a XVI. században a dob riasztó szerepét átvették a még messzebb hangzó puskaporos mozsarak. A dobbal való riasztás ősi gyakorlatának emlékét őrzi talán a Tapolca melletti Dabos-tető (dobos-tető? ) elnevezés is. Feltevésünket úgy látszik, hogy megerősíti a hegyet körülvevő három helység neve is: Ódörögdpuszta, Újdörögdpuszta s kissé távolabb Taliándörögd. De nem messze van innét Dörgicse és Kisdörgicse sem. . . Csesznek várából nyugat felé, Pápa felé nem volt kilátás, mert egy magas hegytető ennek útját állta. Ide a tatárjárás idejében épült vár kapitányainak külön őröket kellett állítaniuk, hogy a közelgő veszedelemről időben értesítsék a vár népét. Az egész vidék Zöröghegy-nek nevezi e csúcsot, amely elnevezésből szintén a dobbal való híradásra következtethetünk. Sorolhatnánk akár a többi ősi hegynevet is, amely hasonló tartalmakat hordozhat. Ilyenek Pápa irányából a Bakonyt megkerülve a következők: Durrogóstető Homokbödögétől DK-re Dörgőhegy Fenyőfőtől K-re Zörögtető Csesznektől Ny-ra Doboshegy Téstől ÉK-re Rostahegy Agártetőtől D-re, Újdörögd pusztától K-re Dabostető Ódörögdpuszta, Újdörögdpuszta, Taliándörögd közelében Érdekes megfigyelnünk, hogy e hegynevek a Bakony hegység peremén találhatók. (11. ábra) A , A ZörSJtftí r.n,iri -i O ^ o Csesznek O "V A Dörgóhegy T * A"o oz, r e CiengShtgy É S 1 0 VARPALOTA e? 11. ábra. Zenei vonatkozású földrajzi nevek a Bakonyban. Fig. 11. Music related geographic names in the Bakony. Ezek a jeladásra utaló hegynevek a Bakony szélein túl is megtalálhatók. Nyugati irányban a Somló tövében lapul Doba község, keleti irányban a Vértes csatlakozásánál Aka községtől ÉK-re Felsődobos, majd mellette a Hangkút nevű völgy fekszik. Kapcsolatba hozható még a témánkkal a következő néhány hegy név is: Dobogóhegy Mencshely közelében Üsti hegy Szentgál mellett Recsekhegy Hidegkút mellett, a 430 m-es kilátó közelében. Az is elképzelhető azonban, hogy a fentiek közül néhány hegynév úgy nyerhette el a nevét, hogy a bakonyi mészkővonulatokban található kisebb nagyobb üregek, barlangok düböröghettek fel az állatok patái alatt. Köcsögduda, duda Ma már nem muzsikálnak ezzel sem, de a mai öregek még használták legénykorukban gyermekkorukban. Készítéséhez értenek, többen is beszéltek róla. „Csinátunk ilyen dudafélét. Tejesfazékra rákötöttük a disznóhólyagot, belekötöttünk egy nádszálot, olyan szépen dudát, mind annak a rendje! A tánchó, a cituráhó mEg a furuglaszóhó mingyá az képezte a bőggőt, a bakszust. Illyet csinátunk." (Vigántpetend, Tóth) __ A Tapolca melletti Sáska - Újmajorban a pusztai esték hangulata bontakozott ki a köcsögdudára való emlékezés nyomán. Sehol másutt nem hallottam még, hogy e ritmushangszer hangját oly módon tették volna áthatóvá, mint ahogy errdl 1972 nyarán itt hallottam: „Hárságyon vót ez, tanyán. Hatan vótunk lányok, apám anyám nagyon vig kedvű vót. És ugye nekünk nem vót szórakozó lehetőségünk, hogy mink elmenjünk. . . Aztá este össze365
