Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

NAGYBÁKAY PÉTER: Beriszló Péter veszprémi püspök címeres sírköve

1 rajzírójának a Beriszló család származására vonatkozó adatai — a szakirodalom véleménye szerint - nem elég megbízhatóak. 3 1 Valószínű, hogy a család Borics boszniai bántól (1163) származik. Talán a török nyo­más elől húzódott fel Szlavóniába, ahol nagy birto­kokat szerzett, amelyeknek magja Grabarje volt. A család egyik - legjelentősebb - ága innen vette elő­nevét, de a boszniai eredetre utal a ,, comes perpetuus de Dobor" cím használata. Marnavich szerint a Be­riszlók a Hunyadiak pártjával szemben az osztrák párt hívei voltak, ezért Mátyás király korában — legalábbis egyik águk - Dalmáciába, Clissa (Klisz) várába, majd onnét az akkor velencei fennhatóság alatt álló Trogir­ba (Trau) menekült. Állítólag ebből az ágból szárma­zott Beriszló Péter veszprémi püspök, aki kétségtele­nül Trogirban született, 3 2 és egy bizonyos Berislavo Péter valóban található is a trogiri Nobilitá névsorá­ban. 3 3 A család neve Beryzlo, Berislavus, Berislaus, Berislav, Beriszlavics, Berislaics alakokban szerepel, és egy ilyen nevű családdal Horvátországban is találko­zunk, amely azonban a „de Vrhrika, de MalaMlaka" és a „de Luzana" előnevet viselte, és a XV. században vándorolt be Knin megyéből Turopoljebe. A Sieb­macher horvátországi kötete szerint ez a család nem állt semmiféle rokoni kapcsolatban a szlavóniai gra­barjai Beriszlókkal. Címerük: két egymással szembe­fordult ágaskodó oroszlán koronát tart, sisakdísz gör­be kardot tartó növekvő oroszlán. 3 4 A dalmáciai Les­sina szigetén is élt egy régi nemes család Berislavi né­ven. Ezek címere pedig: vágott pajzs, felső mezejében liliom, alsó mezejében két sasszárny, sisakdísz: kiter­jesztett szárnyú sas. 3 5 Ennek a családnak sem ismert semmiféle kapcsolata a grabarjai Beriszlókkal. Tény, hogy a leggazdagabb és legjelentősebb ezek közül a családok közül a Szlavóniában élő grabarjai Beriszló család volt, amelynek Valkó, Pozsega, Verőce és Sze­rém megyében kiterjedt birtokai voltak. A XV. század végén és a XVI. század elején egy időben öt Beriszlót is találunk igen magas állami posz­tokon. Ferenc, 1494-ben, 1499-ben és 151 l-ben jajcai bán, János 1505-ben Rácország despotája, István 1525-ben szintén Rácország despotája, bandérium ki­állítására kötelezett zászlósurak, Bertalan a XV—XVI. század fordulóján hosszú ideig a legjelentősebb lovag­rend, a jeruzsálemi Szent János lovagrend magyaror­szági priorja, vránai perjel, Péter pedig veszprémi püs­pök, egyéb más funkciói mellett horvát—dalmát— bosnyák bán és királyi kilin.cstartó. 3 6 Ferenc és János kétségtelen, hogy „Grabári" (Beriszló) Benedek (1450) unokái és valószínűleg unokatestvérek. Egyikük (a források felcserélik a ne­veket, de valószínű, hogy mégis Ferenc) feleségül vet­te Zmaj Brankovics Vuk szerb despota özvegyét Fran­gepán Borbálát (más források szerint Alapy Borbálát), akinek révén óriási vagyonhoz jutott. István állítólag Ferenc fia volt és vele ki is halt a Beriszlók grabári ága, még 1544 előtt, de István le­származása sem egészen biztos, mert olyan adatunk is van, hogy Ferencnek, halála után nem maradt iva­8. ábra. Beriszló Bertalan vrámai perjel pecsétje 1512-ből (Országos Levéltár DL 2234). Figure 8. Le sceau de Bertalan Beriszló, prieur de Vrana de l'an 1512 (Archives Nationales Hongroises, DL 22341). déka. Bertalan a XV—XVI. század fordulójának egyik legkiemelkedőbb, tipikusan reneszánsz alakja volt. Nem tudjuk, hogy a nagyhatalmú peijel milyen atya­fiságban állott grabári Beriszló Benedek ismert ágával, de kortársa volt Ferencnek és Jánosnak, és annyi bi­zonyos, hogy rokonságban lehettek, mert egy 1475. évi perben közösen szerepel a nevük. Péter kétségtele­nül trogiri származású és rokonai Dalmáciában, Trau­ban és Sebenicoban éltek, 3 7 de tény az is, hogy már 1502-ben, mint fiatal kalocsai kanonok Beriszló Berta­lan nevében és megbízásából járt el egy ügyben, 38 Beriszló Bertalan halála után pedig a megüresedett vránai perjelséget vele töltik be. Ez is arra mutat, hogy rokonság állhatott fenn közöttük. Beriszló Fe­renc pedig „fráter noster carissimus"-nak nevezi egy levelében, 3 9 és ezen az alapon Reiszig Ede, Ferenc testvéreként említi. 4 0 Végül az a tény, hogy Péter ­Ferenc halála után azonnal elfoglalta birtokainak nagy részét, sőt ingóságaira és kincseire is rátette a kezét, szintén a közeli rokonságra utal. Beriszló Bertalanról és Péterről tehát nem tudjuk biztosan megállapítani, hogy milyen atyafisági viszonyban voltak egymással és Beriszló Benedek ágával. Rokonságuk okmányilag nem mutatható ki, és Margalits szerint Péter bán cí­mere egészen más volt, mint a szlavóniai és horvát­országi Beriszlóké. 4 1 A horvátországiak címerét fen­tebb láttuk. Az valóban más, a dalmáciai lesinai Beris­laviak címere is más, de a szlavóniai grabári Beriszló­két tulajdonképpen nem is ismerjük, mert a grabarjai Beriszlók címereként a Péter bán címerét közlik a ma­gyarországi és horvátországi Siebmacher-kötetek. Ber­talan pecsétjén pedig 3 fa látható 4 2 tehát feltűnően eltér a Péter által használt két kardos, harántpólyás címertől. (8. ábra) 117

Next

/
Oldalképek
Tartalom