Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
R. CSÁNYI MARIETTA: Középső bronzkori telep a veszprémi Várhegyen
Középső bronzkori telep a veszprémi Várhegyen R. CSÁNYI MARIETTA A veszprémi Várhegy területén, a Tűztorony mellett létesítendő ifjúsági park helyén, Éri István és Palágyi Sylvia — elsősorban a középkori várfalak tisztázására — 1972. július 10-től november 14-ig feltárásokat vezetett. A középkori objektumok alatt őskori (kora-, illetve középső bronzkor, koravaskor) településnyomokra bukkantak. A középsőbronzkori (dunántúli mészbetétes kerámia) telep helyén a koravaskorban erődített telepet létesítettek. A kutatóárkokban a néhány koravaskori (H C) edénytöredékkel datált hatalmas kőalapozású földsáncot találták meg (I/a árok, IX, XI, XIII. szelvény) 1 A sáncban felhalmozott föld nagymennyiségű bronzkori leletanyagot tartalmazott. Mivel a IX, XI. szelvény a sánc alatt az eredeti telepet is elérte, illetve a szelvényt az altalajig feltárták, az innen előkerült hiteles anyag alapján értékelhetjük a sáncban másodlagos helyzetben előforduló leleteket. Bár a Veszprém-várhegyi ásatás a telepnek csak kis részét (kb. 24 m 2) érintette, az előkerült leletanyag közlését rendkívül fontosnak tartjuk. Jelentőségét az adja meg elsősorban, hogy a viszonylag vastag (1,5-1,6 m) bronzkori kultúrréteg három különböző periódus leletanyagát tartalmazta: 1. kisapostagi kultúra korai szakasza, 2. kisapostagi kultúra és a dunántúli mészbetétes kerámia átmeneti időszaka, 3. a mészbetétes kerámia már kialakult észak-dunántúli csoportja. Legalul, közvetlenül a bolygatatlan talaj felett, a legkorábbi periódust mindössze két edény töredéke képviselte. Az átmeneti időszak kerámiája összefüggő rétegből került elő. A réteg átlag 70 cm vastag barna töltelékföldjét kb. 4 m mélységben vékony, sárga murvás csík szakítja meg, amely azonban a leletanyag szempontjából nem jelent változást. (1. ábra) A klaszszikus mészbetétes kerámiát tartalmazó egységes réteget az alatta levőtől vékony hamus-faszenes szint választja el. A három periódus kerámiája tehát nemcsak tipológiailag, hanem stratigráfíailag is elkülönült, így a dunántúli mészbetétes kerámia kialakulásához fontos adatot szolgáltat. A sánc töltelékföldjéből előkerült leletanyagot a fenti rétegek alapján rendszereztük, és a típusonként csoportosított leletleírásban is eszerint szerepelnek. A legkorábbi periódus leletei 1. Urna: a) Nagyméretű tojásdad testű, ívelten kihajló peremű urna, a hasán széles szalagfül, a fül alatt durva seprűs díszítés. Töredékes állapotban került elő. (2. ábra) b) A tölcséres nyakú urnatípust csupán egy, a sáncból eló'került töredék képviseli. Peremtöredék, vízszintesen körbefutó tekercselt pálcikás díszítéssel. (9. ábra 21.) 1. ábra. veszprem-varnegy, IX, XI. aelvény. Déli metszetfaL 1. barna töltelékföld, 2. sárga murvás talaj, 3. a sánc vöröses fekete földje, 4. hamus, faszenes réteg, 5, 7, 8. a sánc felhordási rétegei, 6. sárga agyagos talaj, 9. középkori réteg, 10. kövek, 11. a korabronzkori edények helye. Abb. 1. Veszprém, Burgberg, IX, XI. Segment. Südliche Schnittmauer 1. braune Füllerde, 2. gelber Kiessandboden, 3. die rötlich-schwarze Erde des Walls, 4. aschige Schicht mit Holzkohle, 5, 7, 8, Schichten des Walls, 6. gelber Lehmdoben, 9. mittelalterliche Schicht, 10. Steine, 11. Fundstelle der Gefásse aus der frühen Bronzezeit.
