Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

SZÍJ REZSŐ: A pápai főiskolai könyvtár és gyűjteményei

évi összesítés, kik, és mit ajándékoztak a könyvtár­nak: A Magyar Tudományos Akadémia Balogh Jenő főgondnok közvetítésével megküldte összes kiadvá­nyát. A már említett Antal Géza püspök végrendele­tében mintegy 5000 kötetes könyvtárát, Tillinghast R. C. New-Yorkból, Vanyó Tihamér főiskolai tanár Pannonhalmáról küldött könyveket. Labancz László lelkész két kéziratot, Csekeő Nándor ny. jegyző régi pápai kéziratos stúdiumokat, Juhász Imre ny. tanító­képzőintézeti tanár 260 db háborús emléket, Varga Zsigmond egyet, tanár (Debrecen) a debreceni kollé­gium nagy könyvtáráról készült díszművet, Horváth Lajos ny. alispán pápai vonatkozású nyomtatványo­kat és okmányokat, Konkoly-Thege Miklós Nagyta­gyosról 600 kötet könyvet, Weltiné asszony Bázelből értékes teológiai műveket és folyóiratokat, Síeiner Sándor spanyol munkákat ajándékozott a könyvtár­nak. 1 6 Az adományozók között — mint láttuk - ha­zai és külföldi egyaránt található volt. így folyt ez egészen a 2. világháborúig, és ha utána meg is ritkul­tak az adományozások, még így is jelentős az ado­mányként érkező könyvek mennyisége. Ezek közül csak kettőt említünk: Thury Zsigmondné Tormássy Jolán kaposvári lakos 1948. július 12-én, teljesítve tra­gikus körülmények között elhunyt férje akaratát, több mint 400 értékes könyvet adományozott a könyvtárnak, főleg 16-17. századbeli munkákat. 1 7 A későbbi években, 1968-ban bekerült a könyvtárba a veszprémi egyházmegye könyvtára és levéltára is, több mint 1000 kötettel. Az első nagyobb szabású rendezést - amivel már Mándi Márton István is kezdett foglalkozni - Tóth Ferenc professzorsága alatt hajtották végre, ezt azon­ban évtizedekig nem követte folytatás. Az első szakszerűnek mondható rendezés Rózsa István segédtanár nevéhez fűződik, aki 5864 művet rendezett 9360 kötetben, s 11 csoportban (szakban), anélkül azonban, hogy katalógust is készített volna. 18 A 1. csoportba tartoztak a hungaricák és a térképek (13 kötet és 219 lap). 1 9 A rendezés nyomán a duplu­mokból, annak ellenére, hogy közben a könyvtár má­sodpéldányaiból az abszolutizmus alatt a gimnázium könyvtárát állították föl, még mindig fennmaradt 3000 darab, köztük sok értékes mű, sőt 158 kötetnyi Hungarica is. Ezekről olyan határozatot hozott a fő­iskolai tanács, hogy azokat nem adja el, hanem része­síti belőlük a csurgói és a losonci gimnáziumot, ami meg is történt. A Bach-korszak alatt a Főiskolai Könyvtár másodpéldányaiból állították föl a gimná­ziumi könyvtárat, amelyre az iskolát a bécsi kormány­zat kötelezte. 1857-ben a kollégium új épületébe való átköltözés­sel kapcsolatos átrendezés során a Petőfi utcai Ó-Kol­légiumban a könyvek egy részét ömlesztve tárolták. Nem csoda, ha kikezdték az egerek, a molyok, kárt tett bennük a nedvesség, de mintegy 700 db tűrhető, vagy éppen hibátlan állapotban került a könyvtár ren­dezett állományába. A válogatást főleg Tóth Dániel, részben Mokos Gyula, majd Borsos István tanár végez­te el. A szakszerű rendezésben Tóth Dánielnek azok a visszamaradó (remanens) diákok segítettek, akik cse­kély díjazás ellenében a nyári szünidőt is a kollégium­ban tölthették. Segítségükkel Tóth Dánielnek az állo­mány kétharmadát 1877—1897-ig sikerült rendeznie. Előrehaladott korára és betegségére tekintettel 1897 tavaszán a könyvtárosságról lemondott. Utóda az a Borsos István lett, aki aztán a munkát nemcsak foly­tatta, hanem a könyvtár rendezésével párhuzamosan a könyvtár és az éremtár katalógusait is elkészítette, és ezzel a könyvtárat kutatási szempontból országos színvonalra emelte. 2 0 Borsos István könyvtári katalógusai, két kötetben, szakok szerint és betűrendes címjegyzékkel nyomta­tásban is megjelentek. A szerző a régi magyar nyom­tatványokat 1711-ig külön fejezetben dolgozta fel. A II. kötetben külön tárgyalta az aprónyomtatványo­kat, aló lapnál nem nagyobb terjedelműeket, az al­kalmi- és gyászbeszédeket, továbbá az akadémiai érte­kezéseket. Kiderül a II. kötetből, hogy 1900-tól 1911 végéig 5082 művel, azaz 12269 kötettel gyarapodott a könyvtár. Évi átlagban 462 művel nőtt az állo­mány. 2 1 Abban az időben a vidéki könyvtárak között csak az egri érseki és a győri papnevelde könyvtára rendelkezett nyomtatott katalógussal. Borsos István a Magyar Nemzeti Múzeum (Széche­nyi Könyvtár) katalogizálási rendszerét vette alapul és 32 szakba osztotta a könyvtár állományát. A könyve­ket is szakok szerint raktározta. Abban az időben ez jelentette a korszínvonalat. Borsos gyakorlati éveit a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchenyi Könyv­tárában töltötte. Pulszky Ferenc igazgató ajánlotta neki, hogy maradjon nála, átveszi őt, de Borsos nem fogadta el az ajánlatot, szíve és munkavágya Pápára húzta. 1897-ben vette át a könyvtár vezetését. Az ő „kezelése alatt" egyike lett hazánk legrendezettebb könyvtárainak, és anyaga „mind a számot, mind a belső értéket tekintve nagy arányban növekedett" — írta róla Pongrácz József. 2 2 A könyvtári katalógusok kinyomtatása Antal Géza professzor érdeme, aki a kinyomtatás pénzügyi alap­jait előteremtette. Ugyanő kinyomtatta az éremgyűj­temény katalógusát is, 2 3 és bizonyára neki köszön­hető, hogy a híres Baldácsy-féle metszetgyűjtemény katalógusa is megjelent a Franklin társulat kiadásá­ban. 2 4 A Főiskolai Könyvtár igazgatói az alábbi rendben követték egymást, az első hivatalosan megbízott pro­fesszor-könyvtáros, Járdánházy Gábortól kezdve: Járdánházy Gábor 1785­-1786 Györgyfalvi Csépan János 1786­-1790 Mándi Márton István 1790­-1804 Tóth Ferenc 1804­-1817 Mándi Márton István 1817­-1831 Edelényi Sándor 1831­-1834 Zádor (Stettner) György 1834­1848 Széki Béla 1848­1853 Kérkapoly Károly 1853­1868 210

Next

/
Oldalképek
Tartalom