Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
BÉKEFI ANTAL: A bakonyi pásztorok zenei élete II. Népi hangszerek, hangszeres zene
agyusztállás amién áva bajkulódtunk Bakambél bakszus hágyogkürl bcnyclvez bébicsip béfa borzafa borda bőgőzés bőrtobzás csap csirgya csirgya dudorékúta durrogatás ecknek elhujjogatták clagyusztálták egymást énününikézte ergye firíszlcmez fiityü gelcgonya gyánta habarék harang harangbanda harangagy usztáló hármonyika horpa hövekujjas imöggomb kampitja kamura keresztfújós furugla kerékjászu kibabrikál kikompénál kikupál kissé kotta kottapad kiityü lé pete mégvakargáta micërëg-mocorog mony munstékli múzium nyomó oany ódalfújós óny paszita pikula pintöl reznek réceszájú furugla reves sidósíp sleiér spanyórozás II. rész Hangszerek, hangszeres zene .hangolás, igazítás' ,amin állva bajlódtunk Bakonybél basszus bádogkürt furulyába dugót, nyelvet tesz a bíbicmadár hangját utánzó fából készült egynyelvű síp járom belső fája, mert „bévű" van bodzafa felső-borda: a furulya fejétől az első hanglyukig terjedő szakasz; alsó-borda: az első hanglyuktól a végig terjedő szakasz a bőgő hangját utánzó primitív dallamkísérő mód a harang felfüggesztéséhez használt bőralátét kanászkürt fúvókája csirája a csengő tetején levő felfüggesztés céljára szolgáló fül dörzsöléssel megszólaltatott ritmuskíséret dúdolta a pásztorok ostordurrogatással és köcsögdudával, kolompokkar, kanászkürtökkel kísért karácsonyesti köszöntése ezeknek huj-huj szótagokkal elénekelték elverték, clagyalták egymást eldúdolta eredj fűrészlemez üres makkhéj, amellyel fütyülni is lehet galagonya gyanta keveredés, habarodás kolomp több kólómból álló együtttes haranghangoló harmonika horpasza, horpadása: a harangot általa hangolják hüvelykujjas: a ritmuskiséret egy módja (Id. 5. 1.) inggomb kampósítja kamra harántfuvola, fuvola az istálló takarmánykeverésre elkülönített része kibabrál, aprólékos munkával kidolgoz kikomponál, megszerkeszt kitisztít késsel a citera fogólapján levő érintők a citera fogólapja, ezen találhatók az érintők üres makkhéj járása, lépése megvakargatta kis mozdulatokkal izeg-mozog a harang ütője fúvóka múzeum fapálcika a citerahúrok leszorítására olyan harántfuvola, fuvola ón keresztelőt követő kis lakoma furulya pendely, ing rossz rézkolomp furulya tavasszal lében levő (fa) zsidósíp: három lyukú kisfurulya, rendszerint csontból készült fátyol díszítési mód: mélyített fafaragás színes, melegben megpuhított spanyolviasszal való kitöltése sukk sűdelék szenyel szinte tokló tőgy tromfol turbikul végrű fujós furugla verő verőtoll vezctőtoll vörsön eredetileg 1 lábnyi mértékegység, amelyet két kézzel mértek ki, úgy, hogy a két hüvelykujj érintkezett, a többi ujjak ökölbe szorultak. Ez általában 30 cm-t tett ki. Adtaközlönk a félkézzel mutatott távolságot mondta sukknak sűdő, süldőmalac szelel szintén toklyó, egy éves, fiatal, a következő évben ellésre forduló nősténybárány a csengő belsejében levő kampó, amely a csengő ütőjét, monyát tartja felesel, válaszol hangutánzó szó a kürttanulás közben megszólaló fogyatékos hangzás tréfás megnevezésére furulya műanyaglapocska, amellyel a citerahúrokat pengetik citcrapengető toll a citera húrjait a kottapadra leszorító toll verseny C) AZ ADATKÖZLŐK ADATAI FALUJUK ABC RENDJÉBEN Akli puszta (Zirc) MAGYAR JÓZSEF, 1874., erdész, (dalrészlet énekese) VIND JAKAB, 1909., pásztor, (dalrészlet énekese) FARKAS ANTAL Bándra költözött. TÓTH JÓZSEF Szentgálra költözött. Bakonybél DUBLECZ IMRE, 1914., középparaszt. (199. dallam) SUNYI JÓZSEFNÉ PÁLKOVITS ERZSÉBET, 1864. (163., 198. dallam) Bakonyszentkirály VINCE SÁNDORNÉ, cca. 1883., középparaszt felesége. (154. dallam) Bakonyszentlászló PAPP ISTVÁNNÉ MAJOR IRÉN, 1902., urasági cseléd volt korábban. (147., 152. dallam) Bánd FARKAS ANTAL, 1899., tősgyökeres pásztor, a harangok nagy szakértője. Korábban sokáig Akli pusztán őrzött. Okarinán és furulyán játszik. Maga is készít harangokat. Harangjainak hangolását: ld.: 69. dallam; (129. dallam) Barnag LÓRINCZE SÁNDOR, 1911., tősgyökeres pásztor, most is kanászkodik. (108. 124, 125, 126. dal) Berend major (Tósokbcrénd) NÉMETH ISTVÁN, cca. 1920., tehenes. (360. oldal) Berhida KORDÉ JÁNOS, 1922., citerakészítő (374-377. oldal) (80-83. dal) (26, 28. ábra) KORDÉ JÁNOSNÉ NÉMETH ROZÁLIA, 1934. BÁTORI ISTVÁN, 1953. Borzavár AUER PIROSKA, 1938. Az iskola hivatalsegédének lánya. (73., 188. dallam) DOMBI JÁNOSNÉ, 1890., szegényparaszt. (149. dallam) Csabrendek Az innen származó „hosszifurugla" 62-63. ábra. (139. dallam) Díszei KISS ISTVÁN, 1913., tehenes (380, 382. oldal) Dudar ÁBRAHÁM VINCÉNÉ, 1915., középparaszt felesége. (148. dallam) Ács GERGŐ, 1901., kanász. Zircről költözött ide. (89,95,96,97. dallam) Felsőpáhok CSALLÓ IMRÉNÉ LÓKI MÁRIA, HORVÁTH VENDELNÉ LÓKI LUJZA LÓKI LINA. Testvérek, mindhárman szegényparaszti sorban élnek. 1884 körül születhettek. (159, 166, 168. dallam) 434
