Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
BÉKEFI ANTAL: A bakonyi pásztorok zenei élete II. Népi hangszerek, hangszeres zene
Tücsöktánc 193. Vigántpetend, 1969 - Tóth István, 1906. IX. FÜGGELÉK A Függelékben írjuk le azokat a hangszereket és azokat a dallamokat, amelyek valamely oknál fogva nem tartoznak ugyan szigorúan véve anyagunkhoz, viszont a teljességre törekvés igényével mégis szükségesnek tartjuk, hogy ezek e tanulmányban megörökítést nyerjenek. A Bakonyi Múzeumban található havasi kürtök: J - 78 (tánc nélküli dalolásnál) Tempo giudto J. % (tánc közb en való dalolásnál) „ Térdig é- n5 nagy hó- ba, de nagy hó- ba Rá- mi- nőtt • to- jó- ra! K 1295 xi as 36 Zi Rókatánc jó Klónk 194. Tótvázsony, 1969 - Szabó Géza, 1892. (A többit meg má kifclcdtcm) 80. ábra. Erdélyi származású havasi kürtök a veszprémi múzeumban. Fig. 80. Transylvanian mountain horns in the Veszprém Museum. Tempo giuito J - 84 195. Vigántpetend, 1969 - Tóth István, 1906. („teknyóscigányoktú hallottam") Tempo giusto J -120 Jobb a p. Mer a p. mind a lén - cse, jó szé - rén - cse. Le- b...- ták a mútt nyá - ron! /. kun. (80. ábra I.) A kürt 1914-ben került a Múzeum birtokába Paloznakról Lonkesz Károly kczcből (lt. sz.: 4400). A bejegyzés mellett zárójelben ez áll: Erdély. A háncsból tekert kürt formája megegyezik az erdélyi havasi kürtökével. II. kürt. (80. ábra II.) A háncskürtön leltári szám nincs. Felirata szerint Erdélyből származik: „Szent Anna tó, 1906. szept. 1. Kerényi Andor főszolgabíró" A három kürt közül ez a leghosszabb, egyenletesen, kónikusan szélesedő, csak a legvégén nyílik egy kis féloldalra forduló tölcsér rajta. III. kürt. (80. ábra III.) Kettéhasított fenyő fás részéből készült, amelynek kiszedték a közepét, majd a kettéhasított fenyőtestet 13 helyen háncskötéssel erősítették egymáshoz. Ez végig egyenes, kónikusan szélesedő „szádokkürt", olyan, mint amilyennel a Képes Krónika miniátora ábrázolta a Konrád császárt fejbe sújtó Lehel vezért. E hatalmas, két méternél is hosszabb, s viszonylag mégis könnyű kürtön semmi írásos feljegyzés nincs. Előző két társával együtt valószínűleg ez is Erdélyből kerülhetett a veszprémi Bakonyi Múzeumba. A Veszprémi Bakonyi Múzeumban őrzött két másik hangszerről is itt emlékezünk meg. 1913-ból való a Somogy megyei Nagyberényből a P 128 leltári szám alatt található duda, amely jelenleg a múzeum kiállításának dísze. P 136 leltári szám alatt viszont egy kettős tilinkót őriz a múzeum. A barna, fából készült hangszer hossza 31 cm. 1964-ben került a múzeum birtokába. Az Országos Néprajzi Múzeumban őrzött nem pásztoroktól származó egyéb bakonyi népi hangszerek: 1. Hárfa Balatonfüredről. Leltári száma: 62.61.1. Manga János gyűjtése, 1962. 2. Kiscimbalom Bakonygyepesról Tóth Margit gyűjtötte 1970-ben 3. Kiscimbalom Tótvázsonyból. Leltári száma: 60.125.3. Manga János gyűjtése, 1960. 4. Kiscimbalom Tótvázsonyból. Leltári száma: 60.125.2. Manga János gyűjtése, 1960. 5. Kiscimbalom Tótvázsonyból. Leltári száma: 60.125.1. Manga János gyűjtése, 1960. 6. Harántfuvola gyári. Egyházaskesző. Leltári száma: 70.51.2. Tóth Margit gyűjtése, 1970. 7. Harántfuvola gyári. Tólh Margit gyűjtése. 431
