Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

BÉKEFI ANTAL: A bakonyi pásztorok zenei élete II. Népi hangszerek, hangszeres zene

72. ábra. Dudáló pásztor Devecser vára alatt. (Birkenstein, 1686) Fig. 72. Shepherd playing on bagpipe under the fort of Devecser. Szívesen hallgatták a duda szavát katonáink, főuraink, és a köznép is. Egy ismeretlen költőnk is a duda muzsikáját ajánlja a Hypocondria, a képzelt betegség ellen a 17. században ilyenképpen: Hegedű hangjával Duda nótájával Az szivedet költenyi. . . A dudákra vonatkozó következő adatunk a híres angol orvos-utazó Richard Bright útinaplójában maradt ránk

20 1815 tavaszán Festetics György vendége volt Keszthelyen, és ott hallott dudaszót. (73. ábra) mintha a bal hóna alatt tartaná, mert a bal keze kissé magasabban van és kidomborítja a köpenyt. Kéztartása is szabályos: bal keze közelebb van a síp fejéhez, mint a jobb. Érdekes, hogy ennek a dudának két bordó-szára van a szokásos egy helyett, s dallamjátszó sípja sem párhuzamos sípszárú dudákkal szemben, mind a négy sípszár kónikusan bővülő. Feltevésünk szerint a rajz emlékezet alapján készülhetett, s nem a nálunk használatos dudát ábrázolta, hanem a Nyugat-Európában divatos két bordósípos típust. Hogy a dudások sora idő előtt így megritkult, abban részes volt az a lenéző, kiközösítő magatartás is, ameüyel az egyház már a középkortól kezdve a zenészeket kezelte. A dudán játszott és mulatságokon énekelt - részben gyűjteményünkben is feüelhető — obszcén dalok miatt, amint azt idős népi énekeseim több alkalommal is mesélték, a szószékről ítélte el a plébános a zenészeket, s tütotta, óvta a fiatalságot attól, hogy a pásztorházba menjen dudaszóra táncolni, szórakozni. A pásztorok, mint az ősi mágia képviselői, ismerői rontó és gyógyító tudományuk miatt az egyház szerint kapcsolatban álltak a gonosz szellemekkel. Talán ezért is énekelték a dudanótákban: „A kki dudás akar lennyi, Pokolra köll annak mennyi . ." Idős pásztoraink emlékeznek még a dudásokra. Hol itt, hol ott tűnt fel bolygó alakjuk, erdei ösvényeken, országutakon, útban búcsúk, lakodalmak, vígasságok, csárdák, pásztorösszejövetelek, mulatságok felé. Helybeli dudás Helybeli, bakonyi pásztordudásra vonatkozó egyetlen adatunk az 1906-os esztendőre vezet vissza. Ekkor látott kutyabőrdudán játszó pásztort először és utoljára is a Szentgál melletti Hárságyon Farkas Antal nyugalmazott bándi juhász. 73. ábra. Keszthelyi dudás 1815-ben. (R. Bright) Fig. 73. Bagpipe player in 1815 at Keszthely. (R. Bright) A keszthelyi Helikon ünnepségek (1817-19) dudása hangszerét a szájával fújja fel, nem fújtatóval. A hangszer tömlőjéből semmi sem látszik, mert köpenye alatt van, de Vándordudások Egyik öregebb adatközlőnk, amikor megkérdeztem, mikor látott dudát, így számolt be e hangszerrel 1896-ban való találkozásáról: „Nyóc éves koromba. Faluinotán. Egyszer gyütt hozzánk égy ember, osztán én igén elbámészkodtam, mind afféle gyerök. Én né'm tudtam, hogy mi az. Láttam, hogy a hóna alatt van. Egyszer csak a szájába vett éb botot, aztán ékezd'étte fujni

; de duda vót. A legvékonyabb sipot megeresztette, én m'e'g ésikitottam magamat, aztán be az ágy alá. Mégijedtem. A dudás é szokott mennyi dudányi. Eljárt ére is, ára is a pásztorokná. Bálokat is. . . L'éhet nótáznyi rajta! Oztá húshagyókedden m'e'g ilyenkor é szokott mennyi dudányi. Csárdába, mé'g házná is. Ha összegyüttek égy páran juhászok, vagy valami, aztán émulattatta üket. Hoztak égy kis bort, aztán émulattak a házná, ném köüött nekik tovább ára ém'e'nnyi. Kutyabőrbű vót, telefujták levegővé, égy a hóna alatt, osztán mikor tele vót, akkor vót égy hosszi izéja, akkor vótak rajta sipok, akkor megeresztette. . . Több féle sip, mind a hármonika. . . Kutyabőrbű vót. . . de aztán émaradtak. Azuta né'm láttam dudát!" Milyen is volt hát a bakonyi dudások hangszere? Manga János azt írja a dunántúli dudáról, hogy a. Dráva menti szerb dudától abban különbözik, hogy nem fújtató segítségével látják el levegővel, hanem tüdőből: „Fujj föl dudás a dudádat, Csúz fújja föl a pofádat" éneklik Zircen. (153. daüam) A duda feje kecskefejet ábrázol a Dunántúlon, de nincs rajta szarutölcsér, mint a felvidéki dudákon. A duda legmélyebb hangú sípját tartalmazó, leghosszabb sípszára: a bordószár és a kontrasíp szára olyan csőben végződik, amelyet készítője peremmel látott el. 406 H'^