Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

BÉKEFI ANTAL: A bakonyi pásztorok zenei élete II. Népi hangszerek, hangszeres zene

M6-* T f 49 2So k i 68. ábra. Az I. sz. tüskevári kakukksíp. Fig. 68. The no, 1 cockoo-pipe of Tüskevár. 69. ábra. Farkas Antal okarinán játszik. (Bánd) Fig. 69. Antal Farkas plays on the ocarina. (Bánd) A tüskevári „kakukksípok" adatai A kakukksíp sorszáma 1. Alsó átmérő' 2. Felső átmérő 3. Oldalmagasság 4. Teljes magasság 5. Az oldalt levő hangrés mérete: vízszintes x függőleges 6. A fenekén levő befúvó 7. A felső kerek nyílás átmérője 8. A nyak külső átmérője 9. A sípok hangolása 143. I. II. III. 73 70 76 82,5 82,5 87,5 26 28 28 49 48 54 13x11,2 11,8x13 14x13,5 14x2,5 7,8 16 12x2,5 5,3 17 11,9x2,3 6,5x5,5 (elliptikus) 15,5x17 b) Három- és ötlyukú cserépsíp „Én nem játszottam rajta, csak a másik barátomnak vót és nagyon szépen tudott vele, nagyon szépen szót az okarinája. De az cserépbű vót. De olyan szépen szót, hogy még! Aztán csak három lyuk van rajta. És azt a .nótákat bizonyos kormányzással ki tudta vé'nnyi." (Zirc, Lénárt) „Úgy létt hozatva Csehországból. Talán oan 18-19 esztendős l'éhettem. Nem tanított sé'nki, magamtú! Mindig zsebbe, vagy tarisznyába vót!" Sajnos, okarina sem kapható ma már Magyarországon. Itt jegyezzük meg, hogy a 2-3-4 lyukú, félkézre való furulyák, sidósípok igen gazdag gyűjteményét őrzi a grazi Eggenberg kastély. Lehetséges, hogy a vándorkereskedők onnan hozták magukkal e sípok divatját? Nyelvsípok Nyelvsípoknak a fúvós hangszereknek azt a csoportját nevezzük, amelyeknek testében egy rugalmas lemez: nyelv a beléje áramló levegő hatására rezgésbe jön a) Egyszerű nyelvsípok Lúdtoll-síp Csak gyerekek szórakoztatására, játék céljára készítették. (70. ábra (Különösen tollfosztás idején volt divatos. 7 I 132 -i— 99 -I £ C „öt lukas is van. Láttam, mer hát a barátomnak vót. Nagyon szépen tudott vele működni." (Zirc, Lcnárt) c) Okarina Működési elve alapján ez az Olaszországból a múlt század közepén pályafutására indult hangszer is ide tartozik. Agyagból égetik, alakja kicsit a répára hasonlít. Nyolc, kilenc vagy tíz hangnyílás szokott rajta lenni a hangrésen kívül. Hangterjedelme egy oktáv és egy nagyszekund. Eléggé elterjedt volt itt a Bakonyban is. A szentgáli T. Molnár István így emlékszik vissza az 1920-as évekre: „Okarinám nekem vót égy pár évig Bakonybélben aztán egy sógorgyere'kém annyira kérte. . ", de sokáig nem maradt maga sem okarina nélkül: „Hozattam éggyet Pápáról, de mivelhogy égy ujjom csonka, égy likat be köllött stoppúnyi. A többive de gyönyörűen tudtam. . .!" Bándon Farkas Antal juhász ma is őrzi okarináját. (69. ábra) 70. ábra. A tollsíp rajza és méretei Fig. 70. Quill-pipe and its measurements. „Lud szárnyának a tollát szépen elvágta az ember, ameddig lyukas, aztán szépen főhasitotta a vékonyát, má szót is! Kis sip lett belülle. De csak "égyforma hangon, ugy'é!" (Vigántpetend, Tóth) Hasonlóképpen mondja el Zircen Lénárt János is, majd hozzáteszi: „C.ycrckck vótunk, játszottunk csak!" '71. ábra) Nádsíp Szintén ismerős pásztoraink körében, úgy készítik nagyjából, mint a lúdtollsípot. „A nádnak megvan az a csomója, és ettül bizonyos távolságra oan tollát csinátunk nekijje [mint a lúdtollsípnál.] Mikor má jó játszott, csattogott, akkor jó vót má. (Ügy köllött 404