Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

BÉKEFI ANTAL: A bakonyi pásztorok zenei élete II. Népi hangszerek, hangszeres zene

A hosszifurugla feje tölcséresen kiszélesedő, amelyet cikk-cakk vonalban szaladó ólombeöntés erősít, díszít, alsó felén rászáradt juhbél-takaró van, amellyel valószínűleg a szétrepedés ellen akarták megóvni. A hosszifurugla végét nem szokták hengeresre faragni a pásztorok, hanem a furulya átlagos vastagságánál kicsit vastagabbra hagyják, s 7-8 szögletű hasáb alakúra alakítják ki. E vastagítás, valamint a fej kiszélesítése^ is a repedéstől igyekszik megóvni a féltett hangszert így a mi hosszifuruglánk is 8 oldalú hasábban végződik. A vén hangszeren azonban mindezek ellenére megjelentek már a repedések mind alul, mind felül. Díszítése A hosszifuruglákat általában bemélyített faragással vagy karcolt díszekkel látják el, és az ólombeöntés geometrikus rajzai is emelik ékességüket. A mi „furuglánkat" is gazdagon díszítették a közepétől felfelé. Stilizált virágmintákat karcolt bele készítője, s azokat piros, zöld, fekete festékkel színezte, de geometrikus díszítést is alkalmazott rajta. A karcolt minták közepén foglal helyet az IHS felírás, amelyből arra következtethetünk, hogy készítője valószínűleg katolikus lehetett. A nép e betűket rövidítésnek fogja fel, s így magyarázza: Jézus Halált Szenvedett. A hosszifurugla felső negyedén négyszegletű keretbe apró tükröt foglalt készítője. Találkozunk még majd tükörrel az egyik dudába építve is, ugyancsak tükröt rögzített egy Hajmáspusztai (Bakonyoszlop mellett) béres is cifra jármának béfájába azaz belső fájába. A tükröt általában az ártó szellemek ellen szokták pásztoraink tárgyaikon alkalmazni, megvédő, óvó jelleggel. A néphit szerint a közeledő gonosz meglátja magát benne, és önmagától megijedve kereket old, békén hagyja a tükrös tárgy kezelőjét. A régi furulyák fúvókáját rendszerint bőrsapkával védték a szennyeződéstől. Hosszifuruglánkon is nyomát találjuk ennek, de már csak a zsinór van rajta, amely a sapkát tartotta. E zsinór a tükröt tartó keret két szélén fúrt lyukba van rögzítve. (62. ábra) 62. ábra. Hosszúfurulya részlete tükörrel az ártó szellemek ellen. Fig. 62. Detail of a long recorder with mirror against harmful spirtis. Vidékünkről való hosszifuruglát őriz a keszthelyi Balatoni Múzeum is. Az 58.2084.1. leltári számú hangszer Csabrendekről került a múzeum birtokába. (63. ábra) a

n M5 Mfjtwt^w 1QW» X*H

O «yo X-12 2M cxu * <30 « 63. ábra. A csabrendeki „hosszifurugla" (alul a fejet védő bőrsapka). Fig. 63. The long recorder of Csabrendek (protective leather cap at the bottom). Hangszerünk 980 mm-es hosszúságával a leghosszabb dunántúli hosszifuruglák közé tartozik. 31-32 mm-es felső átmérőjét egy sem éri el. A hangszeren látszik a bodzafa természetes görbülete, nem fogták esztergapadba. Kifúrását is a két végéről indulva kellett hogy elvégezzék. A furulya készítője viszont ügyesen használta ki és fordította a maga javára a fa természetes görbületét: a furulya így szinte felveszi az emberi test kidomborodó mellkasának vonalát, és a különben tartás szempontjából kellemetlenül hosszú hangszer vége egy árnyalattal könnyebben elérhetővé válik. A görbület legnagyobb eltávolodása az egyenestől 20 mm. (64. ábra) Ha valaki csupán azt hallja és tudja e hangszerről, hogy csak öt lyuk van rajta, azt hihetné talán, hogy pentaton hangsort ad ez az ősi hangszer. A lyukak egymástól való távolsága nem annyira azonos, mint a rövidebb furulyák esetében. Ha az ábrára tekintünk, láthatjuk, hogy az első három hanglyuk sokkal közelebb van egymáshoz, mint a következő kettő. A lyukakat a fúvókától kezdve számozzuk meg, s így ezek egymástól való távolsága így növekszik: Lyukak sorszáma: 1 2 3 4 5 Távolság mm-ben: 35 34 78,3 60 A kézzel befogott és kinyitott öt lyuk csak arra elég, hogy egy tiszta kvinttel mélyítse, vagy magasítsa a furulya alaphangját, a kis e-t, amely hangszerünkön annak kiszáradt volta miatt meg sem szólalt rendesen, csak nagyon fátyolosan, de egy oktávval feljebb kellemes, a rövid furugláknál sokkal lágyabb hangon és sokkal tisztábban zengett. 139. (A nehezen, vagy csak elméletben megszólaló hangokat zárójelbe tettük.) Kodály Zoltán: A magyar népzene c. művének 83. oldalán szintén közli egy / hangolású hosszifurugla hangkészletét. Az az f-g-a-b-h-c, alaphangsort adta ki. E sor tercéről, az ű-ról azonban megjegyzi, hogy néha kicsit; mélyebb a nagytercnél. Nos a mi furuglánknak ez a terce oly mély, hogy szabályos kistercnek hangzik és így a Kodály által leírt dó pentachord helyett a mi hangszerünk egy la pentachordot jár be. Szinte szokatlan, hogy az alaphanghoz viszonyított felemelt 4. fok: bővített kvart milyen határozott pontossággal szólal meg rajta. A lekottázott hangkészletet tekintve, tudunk neki szerepet szánni a díszítésekben, transpozíciókban, de vajon hogyan éltek az általa adott lehetőséggel öreg furulyásaink? Nehéz erre válaszolni, mert legöregebb pásztoraink is a hatlyukú furulyához vannak szokva, nehezen ismerik ki magukat ezen az átfúvást sokkal többször alkalmazni kényszerülő hangszeren. Leírása A hangszer közepes állapotban van. Tölcséresen szélesedő fején a félholdszerű hangrés tengelyében sajnos repedés mutatkozik, és a szú is megtámadta már. A hangszer alsó kétharmadát azonban megvédte a repedéstől a ráhúzott és rászáradt birkabél. Ugyancsak a repedés meggátlása végett helyezett a hangszer alsó végére ólombeöntéses koszorút előrelátó készí400