Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
BÉKEFI ANTAL: A bakonyi pásztorok zenei élete II. Népi hangszerek, hangszeres zene
ollyan feszessen össze kő csinyáni, hogy egy mundsteklit lehessen beletenni, mint a trombitába. Ha mégszárad, azt még kő áztatni, hogy levegőt ne kaptyon. Ugy szól, mint egy csontkürt, éppen ugy ki lehet a disznókat a falubú tülkűnyi vele. Ugy kihajtják rá, mint a csontkürtre. Körűbellű 20- 25 éves koromba (csináltam), aztán azután nem köllött neké'm ilyesmi féle. A háncskürtöt lehetett hársfábú, kőrisfábú, vagy szép fiatal nyárfábú, ami nSm ágas, sima fábú, aminek sima vót a bőre. Ezt még köllött bicskává körű keringetni, aztán mikor reves ez a fa, akkor szépén légyütt a bőre. Utolján összetekerte az embé'r, a végit összekötötte, megmaradt egészbe, mint égy darab fa. Ezt csak szórakozásbú csinátuk még. Tényleg lehetett vele kürtűni! Azér csinátam én is, mégpróbátam, hogy én is tudok-e. Jó is, be is vált." (Vigántpetend, Tóth) Tóth István 1970 tavaszán, mikor „lébe vótak a fák" készített számomra egy háncskürtöt fiatal kőrisfa héjából. Hogy kipróbálják, egyenrangú-e a csontkürttel, a kanász próbaként egyik reggel ezzel fújta végig a falut. A menyecskék épp úgy kihajtották rá a disznókat, tehát a gyakorlatban is bevált. Fúvókájából a kónikusan szűkülő szájrész után kónikusan bővülő nyílásban folytatódik a befútt levegő útja. Pásztorunk a háncskürt végét nem erősítette össze tüskével, helyette zsineggel tekerte körül. (47. ábra) szeles. Tavasszá fiatal cseresznyefábú szoktunk kürtöt csinyári. Mondjuk égy méter távolságra behasítjuk a fiatal cseresznyefát, akkor azt levesszük azt a hajját, úgy hogy kürt alakba, akkor Tévesszük és összepaszitjuk, akkor betekerjük spagéttal, akkor sztá sárral végigtapasztjuk és ebből kialakul 'égy kürt. .. Három-nigy nap, legtöbb, eddig szokott működni, akkor má kiszáradt, enged az összeeresztis" (Zirc, Lénárt). A bándi Farkas Antal szerint is épp úgy lehetett a háncskürtön játszani, mint ahogy a kanászok a kanászkürtön tülkölnek. Használata A fakéregből készült háncskürt-testet még egy módon felhasználják a Bakonyban, mégpedig vadászat alkalmával. Apám ősszel, szarvasbőgés idején nagy méretű petróleumlámpa-cilindert szokott magával vinni a lesre, s abba belebőgve utánozta a szarvasbika hangját, hogy az - megvívni akarván vélt vetélytársával - puskavégre kerüljön. Más vadász, hallottam, a csizmáját húzta le, s abba bőgött bele, hogy hangja öblösebb legyen. Épp így használták fel a faháncsból készült tölcsért a vadászok arra is, hogy az hangjukat mélyítse, öblösítse, hangjuk tekintélyesebb bikát sejtessen. „Vadászok, vadőrök használxák, vadászok csalogatták avval a vadat. Akkorgyába, amikor má kezdtek üzekSdni, párosonni. Ahugyan a szarvasbika bőggött, e is az szérént. Ahhoz hasonló. Csalogatták." (Bánd, Farkas) Természetesen ilyenkor a háncstölcsér száját is öblösebbre készítették, hogy a vadász szája beleférjen. Ilyenkor nem volt sem tölcséres fúvókája, sem kéreg kettősnyelve a háncstőlcsérnek. Az Országos Néprajzi Múzeum (leltári szám: 70.125.1.) őriz egy „kéregkürt"-öt, amelyet Bakonygyepesen gyűjtött Tóth Margit 1970-ben. E hangszer teljes hossza, fúvókával együtt, 510 mm, legnagyobb átmérője 66 mm, legkisebb 17 mm. SA? 47. ábra. Háncskürt és fúvókája. Fig. 47. Bark horn and its mouthpiece. Ajaksípok A tüdőből áramló levegő az ajaksípok élesen kiképzett ajkába, hangrésének peremébe ütközik, és ekkor periodikus örvénylő mozgásba kezd. Ennek rezgésszáma a rezonátor csőtől illetve testtől függ, hosszabb, nagyobb hangszer mélyebb hangot ad. A pásztorhangszerek közül e csoportba a következő hangszerek tartoznak: A kiszáradt háncskürt beáztatva fél óra múlva újra megszólal. 128. L Fűzfasíp 2, Furulyafélék a) „Ódalfujós furugla" b) „Végrűfujós- vagy réceszájú furugla 1 c) Hosszi furugla d) Gyári furulyák, piccolo-k e) Sidósip (zsidósíp) 3 t Cserépsípok a) Kakukksíp b) Három- és ötlyukú cserépsíp c) Okarina A legidősebb pásztorunk szerint tömítésre sározást is használtak a kürtkészítés során. A méretei korábban nagyobbak lehettek, mert combvastagságúnak mondja a tölcsér átmérőjét. „Az neki a legjobb, a cseresznyefa. A fán köll éhasittanyi azt a hajat. Élés késsel hegyes alakra. Mindig keskényebb, mindig keskényebb, akkor elvágja. Akkor aztán összekötözgette égy spagéttal úgy, hogy passzuljon. Fönt keskeny, lent 1. Fűzfasíp A fűzfasípot az egész Bakonyban ismerik, készítéséhez, még minden falusi gyerek ért. Nem is szerepelt másként, csak gyermekjátékként. (48. ábra) Fűzfasípot csak tavasszal lehet készíteni, amikor lében vannak a fák. Fűzfabokorról le kell vágni egy mutatóujj 390
