Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
BÉKEFI ANTAL: A bakonyi pásztorok zenei élete II. Népi hangszerek, hangszeres zene
iék be a dudával mulatságaik alkalmával, hanem ilyenkorra -ánybandát fogadtak. Róluk azonban majd külön fejezetn számolunk be. A „citera, citora, citurd'" A húros hangszerek nagyon korán megjelennek őseink íei gyakorlatában. A Dunántúlon a legősibb húros hangszert bemutató ábrázolásokat a Sopron meUetti Burgstallon jük. 6 Ezek a kora-vaskori urnarajzok, bekarcolt cserepek az íszámításunk kezdete előtti 8-6. század táján készülhetc. Két játékos kezében húros hangszert látunk rajtuk, melik pedig táncoló alakokat. A görögöknél a legkorábban ugyanebben a korban, az időimításunk előtti 8. században tűnik fel a négyhúrú phorinx, amelyet Homeros is szerepeltet Odysseajában. Ez a ngszer római közvetítéssel szintén eljut Pannóniába. A bele kifejlődő kytharát, amim; azt Apollo pengeti, megtaláltuk római kori Savaria terra sigülata leletei között Szombathe7 en. Középkori oltárképeken, kódexek iniciáléiban is gyakran :t látjuk a citera ősét, a psalteriumot az angyalzenekarok ingszerei között. Ösi múltra tekint hát vissza a citera, történeti kialakulását ^omon követhetjük. Népünk is régóta ismeri. Mikor pásztolink a régi idők közös dalolásaira, táncos vigalmaira emlékezik vissza, a maguk kezelte népi hangszerek közül mindig >ső helyen említik a citerát. Elég hangos is volt ahhoz, hogy íjos összejöveteleken is úrrá legyen, a kísérő-húrok állandó úgása, zsongása, az időnként megszólaló „bőggőhúr" ritmust látámasztó pengése kiválóan alkalmassá tették arra, hogy fellézze a zene varázsát: mámorítson, táncra késztessen, közösígeket zenei és hangulati „közös-nevezőre" hozzon. Nemhogy él a citera területünkön, de mintha reneszánszra készülne, ügy látszik, újra feltámad iránta az érdeklődés. Előkerülnek a padlások zugaiból, a rag alól a régi, poros, húrjaszakadt hangszerek, s megható ragaszkodással őrzik őket az unokák. Üjra húrozzák, hangolják, fel-felzendülnek már nemcsak a kis szobák magányában, hanem a községi tsz-ek rendezvényein, pinceszereken, és megjelennek a művelődési házak színpadain is, úgy is, mint szóló hangszerek, úgy is mint a népi táncok, s a népdalokat ápoló „Páva-körök" énekes együtteseinek kísérői. Ma már nemcsak a pásztorok készítenek citerát, a Hangszergyártó Vállalat is felismerte az egyre fokozódó érdeklődést. Ezekből a gyári citerákból akár mégegyszer annyit is el tudna adni a veszprémi hangszerbolt, mint amennyit évente kap. Ez nem elszigetelt jelenség, Vas megyében is hasonló a helyzet. A citerához a pásztorember számára szinte minden alkatrész kéznél volt, csak a hangszer húrját vette néha boltban. Több régi citerán azonban közönséges vasdrót volt megfeszítve. A citera szögeit, amelyekre a húrok csavarodtak rá, azokat is maga reszelte, alakította a citerakészítő. Sokszor előfordult, hogy ajándékként jutottak a hangszerhez, de ha meg kellett fizetni, akkor is elérhető áron, olcsón vásárolhatták meg. Ez is egyik oka a hangszer elterjedt voltának. (14. ábra) Legelőször Tóth István nyugalmazott vigántpetendi pásztort kérdeztem, mit tud a citeráról: „. . .többnyire juharfábú (készítették a citerát), . . .a feneke fenyőfábú vót. Ennek vót legalább, amién én is tudtam egy kicsit játszani, de oat is láttam, akinek nem is vót feneke, csak a teteje vót, meg a körzete. De az is usz szót, mind aminek feneke vót. - [Duplakottás: kromatikus citerán] azon nem tudtam ám m'egtanúnyi, met azon mégis csak oan emblír tudott játszani, aki kicsit a kottát is ismerte." forma aor>zá n elnevezese lelőhely a készítő nev«, a készítés éve hasze? menetek mm-ben ha ngolas Gyújtó Hol a hangszer jelenleg? Mara száma forma aor>zá n elnevezese lelőhely a készítő nev«, a készítés éve hasze? hoszszélessége mékj ség dallam húrok kísérő húrok has* szus íft ambitus -tűrhetek -ok PTfl Gyújtó Hol a hangszer jelenleg? Mara száma forma aor>zá n elnevezese lelőhely a készítő nev«, a készítés éve hasze? sza fent mékj ség dallam húrok kísérő húrok has* szus íft ambitus -tűrhetek -ok PTfl Gyújtó Hol a hangszer jelenleg? Mara száma vályú 4. Sunda TapolcaPaptelep Horváth Ferenc 1972 igen 670 210 210 55 eeée' eee ee g cisz e e'eT 21 11 BékefiA <esri tőnél 24. vályú 1 Citura Dudar Ács Gergő 49é5 körül nem 1050 440 140 60 húrtalan fS 35 BékefiA [Xidaron 27 2& kisfejes 3. Lépcsős TapolcaPaptelep HorváthTétenc 1972 igen 720 250 463 43 húrtalan 7 27 BékefiA Készítőnél kisfejes 4 Kobakcitera FY imc./2 fejes/ Berhida Kordé lános 1972 igen 720 140 90 80 éééé ééé disz diszdisz^j cisz df gfsz? 46 15 BékefiA Készítőnél 29 kisfejes 5. Kobakcitera FVamc/3fejes/ Berhida Kordé Tános 1972 igen 720 >140 90 80 e'ééé éeéée<icí édisze^í dd gisi" 24 24 BékefiA Készítőről 29 25 kisfejes 6 Citera Zirc Bauernfeind Lonne -Í955 nem 940 173 85 73 ha 6db ngolatlai IZdb \ 4db Zokt +n3 •19 19 BékefiA Zirc Múzeum 18 19 kisfejes 7 Citera Szóc 7 •1900 körül igen 7 ? ? 7 7 ? 7 7 7 BékefiA Szőc — hasas a Hasas Káptalanfa 7 4944- korul igen 7 ? ? ? bbbb bbb A 7 7 8 BékefiA Káptalanfa.Neszler — hasas 9 Citera Ugod ? 7 595 135 105 58 é é e í 7 ? Sárosi Bálint ? — hasas w Citera Balatonszőlős 7 7 565 290 475 59 ? g 7 ? 7 7 Sárosi Balirft ? — hasas 44. Citera Gyenesdiás ? nem 790 275 400 47 hürtalan Zokt •442 Petánovits K. Keszthely Múzeum 20 hasas 42 Citora Telsopáhok Vajda József nem 780 273 445 70 húrtalan o£t 12 4 Pfctánovits K. Keszthely Muzeum 24. hasas 43 Böqgöcitera Doboscitéra Berhida Kordé jános 4971 igen Salto íÉbb Stb 65 ? ? 7 7 47 47 BékefiA Eladva — hasas, kisfejes 44 Dobos .hasas Berhida Kordé lanos 197T 7 ? ? ? ? 4 húr 10 húr 3hür ? 17 47 BékefiA Montreal 31. hasas, kisfejes >15 Citera Berhida lenei Tőzsef fiséi ccá}870 nem 680 >«80 100 47 hürtalan 83 47 2 BékefiA tel^p 21 73 keverek formák 46 Koritracitera Berhida Kordé Tanos 4972 igen W) 250 400 65 éeéé eeccesz dcbed esz 12 húr gisz P 48 48 BékefiA feSr? 29 34 keverek formák 47 Korttracitera Berhida Kordé Tános nvT igen 740 250 400 65 éééé eeccesz dcbed esz 12 húr 1húr i' 47 40 BékefiA Berhida KprdSl, 29 34-, 14. ábra Citera táblázat. Fig. 14. Table for cithers. 367
