Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

VAJKAI AURÉL: Néprajzkutatás Veszprém megyében

Itt már a kibontakozó néprajzkutatás határvonalához érkeztünk, és a további időben a szépirodalmat felesleges részleteznünk. Ám kétségtelen, hogy a nép jellemzésére gyakran a szépirodalmi mű adja a legjobb képet, gondoljunk csak a hegyközségi ember kitűnően megrajzolt portréjára Tatay Sándortól vagy Szabó Istvántól. S végezetül még egy balatoni parasztköltőről kell megemlékeznem, a kenesei CSIZMADIA KÁROLYról. Verses kötete 1905-ben jelent mege címmel: Bujdosó magyarok. Ősök nyoma. Történeti elbeszélések. Ebben szintén találhatunk néprajzi vonatkozásokat, hisz a verssorok Balatonkenesén lejátszódott történetekről szólanak. IRODALOM a. Történelem BÁRCZI G.: A tihanyi apátság alapítólevele mint nyelvi emlék. (Bp. 1951). BÉL M.: A Balaton vidék földrajza kétszázév előtt. Bél Mátyás „Notitia comitatum Veszpremiensis, Simighiensis et Szaladiensis" c. kéziratának ismertetése. LUKÁCS K.: A M. Biológ. Kut. Int. Munkái. XV. (Tihany 1943). CSERESNYÉS S.: Nagy Somló hegyről és váráról. (Pápa 1848). CSORBA J.: Somogy vármegye ismertetése. (Pest 1857). CZIRBUSZ G.: A Balaton melléki nép életéből. Földr. Közi. 1885.279-295, ENTZ G. - GERŐ L.: A Balaton környék műemlékei. (Bp. 1958). EÖTVÖS K.: Utazás a Balaton körül. I—II. (Bp. 1901); A balatoni utazás vége. (Bp. 1909); A Bakony. I—II. (Bp.); Emlékezések. (Bp. 1901); Tünemények. (Bp. 1905); Nemzetes Böthök uram szerencséje. (Bp. 1916). FÁBIÁN J.: Természeti tudomány a köznépnek. (Veszprém 1803). FALLER J.: Adatok a Bakony pusztulásához. (Zirc 1936). FÉNYES E .: Magyar országnak . . . mostani állapotja. I. (Pest, 1836). HERMAN O.: Az ősfoglalkozások magyarázó lajstroma. (Bp. 1908); A magyarok nagy ősfoglalkozása. (Bp. 1909). HERRMANN A.: A Balaton Horváth Ádám „Holmi" jában. Balatoni Évkönyv. 1921. HRABOVSZKY D.: Néhány levelek a Balatonról és a Balaton mellékéről. Tud. Gyűjt. 1827. X. HOFER T.: Jobbágyhagyatéki leltárak és becsük a keszthelyi Festetics uradalomból. 1785-1847. Agrártört. Szemle, 1957. ISBERT, O. A.: Geschictliche Untersuchungen über das südwestliche ungarische Mittelgebirge und seine Bauemsiedlungen. Ungarische Jahrbücher. X. (1930); Das südwestliche ungarische Mittelgebirge, Bauernsiedlung und Deutschtum. Deutsche Hefte für Volks- und Kulturboden Forschung. N

(' 1. (Langensalza Berlin-Leipzig 1931). JANKÓ J.: A Balaton melléki néprajzi tanulmányokról. Föld. Közi. 1894. KJTAIBEL P.: Diaria Itinerum Pauli Kitaibelii. (Bp. 1945). KISS E.: Veszprém vármegye református köznépe. 1904. KOGUTOWICZ K.: Dunántúl és Kisalföld. I. (Szeged 1930). LUKÁCS K.: A Balaton. (Bp. 1931); A Balatonmellék népesedése. Magy. Stat. Szemle, 1941; A mai Balaton gazdasági rajza. Balatoni Kurír, 1941. MARGITTAY R.: Balaton. Tájak-emberek. (Bp. 1943). MÁRTON G.: Méhtartás. (Győr 1816). MÉREY K.: A mezőgazdasági munkásság mozgalmai a Dunántúlon 1905-1907ben. (Bp, 1956). OLÁH J.: Balatonmelléki tudósítás barátságos levelekben. Tud. Gyűjt. 1834. III. PÁKAY ZS.: Veszprém vármegye története a török hódoltság korában a rovásadó összeírás alapján. (Veszprém 1942). RÖMER F:: A Bakony. (Győr 1860). PAIZS D.: A veszprémvölgyi apácák görög oklevele, mint nyelvi emlék. (Bp. 1939). SÁGI J.: A Balaton írásban és képben. (Keszthely 1902). SÁNDOR P.; Adatok a parasztbirtok történeti statisztikai vizsgálatához Veszprém megyében. A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 9 (1970) 153-181. SZÁNTÓ I.: A parasztság kisajátítása és mozgalmai .. . 1711-1850. (Bp. 1954); A parasztság helyzete a veszprémi püspökség sümegi uradalmában 1711-51. Veszprémi Szemle, 1957; A parasztság helyzete a veszprémi káptalan birtokain 1711— 1760. (Eger 1957). SZIKLAY J.: Balaton vidéki kalauz. (Bp. 1889). TERESTYÉNI CZ. F.: Magyar közszói eredetű személynevek az 1211-i tihanyi összeírásban. (Bp. 1941). TÓTH F.: A németség elterjedése és településformái Dunántúlon. (Szigetvár 1931). VIKÁR B.: A Balaton neve. Balatoni Évkönyv. 1921. WALLNER E.: A Bakony gazdasági életének földrajza. Domborzat - Települések Népesség. (Pannónia 1937); A Bakony erdőtakarójának átalakulása a XVIII. század végéig. Föld. Közi. 1941; A Bakony erdőtakarójának pusztulása a XIX. században. Föld. Közi. 1942; A Bakony erdőtakarójának jelen képe. Föld. Közi 1943. ZÁKONYI F.: Balatonmenti községek címeres pecsétjei. Balatoni Szemle, 8. 1943. b. Községmonográfiák, tájegységek leírása BAKI E.: Nyárád földrajzi nevei. A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 6 (1967) 287-298. BAKONYI J.: Márkó telepítése és nyelvjárása. (Bp. 1940). BARCSAI T.: Kővágóörs és környéke. (Szeged 1939). BONTZ J.: Keszthely város monográfiája. (Keszthely 1896). BULLA B.: A keszthelyi hegység földrajza. Föld. Közi. 1928. CHOLNOKY J. - VISKI K. - ERDÉLYI L.: Tihany, 1935. CSÁKY E.: Adalékok Somogymegye lengyeltóti járásának néprajzához. Ethn. 1897. CSONTOS K.: Kenese község és a kenesei plébánia története. (Veszprém 1899). CSONTOS K.: Kenese község és a kenesei plébánia története. (Veszprém 1899). CZAKÓ GY.: A balatonkenesei református egyház története. (Pápa 1912). DÖMÖTÖR S.: Érdekes kenesei helynevek. Balatoni Kurir, 1937; Az akarattyai nagy fa és a Balaton határa. Balatoni Kurir, 1938; Kenesei „szegény jobbágyok" panaszai a XVIII. századból. (Balatonkenese, 1938); Az ellenreformáció Kenesén. Balatoni Kurir, 1937; A kenesei halászok „jussa". Balatoni Kurir, 1941; A Csittény" név eredete. Balatoni Kurir, 1942; Balatonkenese benépesedésének történetéhez. (Veszprém 1942). ÉDES J.: A Balatonfelvidéki népnyelv. (Bp. 1907). EMBRESZ K.: A tapolcai medence. (Szeged 1937). FALLER J.: Csetény község monográfiája. (Veszprém 1929); Szápár község monográfiája. (Zirc, 1934). Jásd község története. (Veszprém 1934); Adatok Várpalota történetéhez. (Veszprém 1936). HERMAN O.: Egy ősmocsárról. Természettud. Közi. 1891. HORVÁTH B.: A füredi savanyúvíz s Balatonfüred környéke. (Magyaróvár 1848). HORVÁTH E.: A bakonyalji nyelvjárás. Nyelvészeti Füzetek 34. (Bp. 1906). HORVÁTH J.: Néprajzi és helytörténeti jellegű adatok a nagyvázsonyi úriszék irataiból. A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 10 (1971) 85-94. HORVÁTH K.: A Zalavölgy településföldrajza. Föld. Közi. 1908. JALSOVICS A.: Balatonfüred és kirándulóhelyei. (Bp. 1878). KECSKÉS T.: Balatonfüred település-földrajza. (Pécs 1936). KISS A.: Sváb-világ Balatoncsicsón. Valóság, 1947. KISS L.: Szentantalfa és környékének földrajza. (Bp. - Pápa 1940). KISVARGA L.: Sármellék gazdasági fejlődése 1731-1850 között. A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 4 (1965). KOVALIK E.: Balatonalmádi településföldrajza. Pécs 1936. MAKSAY F.; Szentgál népesedési viszonyai a feudalizmus korának végén. Tört. Stat. Évkönyv, 1961-62. (Bp. 1966). MANGOLD M.: Balatonfüred . . . rövid története. (Bp. é. n.) MOROCZA D.: Felső-Örs és prépostsága. Adatok Zalamegye történetéhez. (Nagykanizsa 1876). NAGY J.: Tapolca település földrajza. (Pécs 1934). NÉMETH G.: Adatok Nagy-vázsony történetéből. (Veszprém 1901). PÁKAY ZS.: A zsidi medence földrajza. (Bp. 1933); Néprajzi vonatkozású helynevek. Ethn. 1942. 152-154. PÉTERDI O.: A Balaton-Felvidék német falvai. Századunk, 1935; A féltelkes jobbágy életszínvonala Bakonypéterden 1800 körül. Ethn. 1965; Gazdasági életkép Bakonypéterdről 1800 körül. A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 4 (1965). PILLER D.: Zamárdi község helynevei. A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 6 (1967) 299-314. SZALÁNCZI K.: Néhány magyar földmíves család-típus élete számokban. (Debrecen 1932). SZÁNTÓ I.: Egy dunántúli falu, Alsópáhok története. (Bp. 1960). SZENTGÁLI K.: Balatonkenese. (Bp. 1942). SZENTGÁLI K.: Balatonkenese. (Bp. 1942). THURY E.: A szentantalfai ev. ref. egyház története. Pápa 1896. WALLNER E.: Alsóörs településtérképe. A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 7 (1968) 55-90. (Szerző nélkül) - Kövágó-Eörs falu és határának hely-név és tájleírási vázlata. Adatok Zala megye tört. (Nagykanizsa 1876). (Szerző nélkül) - A zalavári apátság. Adatok Zala megye tört. (Nagykanizsa 1876). c. Külföldi utazók BEUDANT, F. S.:,

Voyage minéralogique et géologique en Hongrie pendant l'année 1818. Paris 1822. Beudant balatonvidéki útleírása 1818-ból. Ismerteti Domyay B. (Tapolca 1935). BIRKÁS G.: Egy francia tudós dunántúli utazása 1818-ban. Győri Szemle, 1931. BRIGHT, M. D. R.: Travels from Vienna through Hungary. . . in the year 1815. (London, Edinburgh 1818). BRIGHT M. D. R.: Angol szemmel Keszthelyen százhúsz évvel ezelőtt. Szemelvények R. Bright 1815. évi útleírásából. (Keszthely 1935) és (Veszprém 1970). EISSL, M.: Die Fahrt auf dem Plattensee in Ungarn und die Umgebungen dieses Sees. (Wien 1813). DÖMÖTÖR S.: Keszthelyről Kenesére. Hajóutazás a Balatonon 1808-ban. Balatoni Kurir, 1938. Lóháton Keneséröl Keszthelyre 1808-ban. Balatoni Kurir, 1939. KOHL, J. G.: Hundert Tage auf Reisen in den österreichischen Staaten. (Dresden 1842). PAGET, J.: Hungary and Transylvania. (London 1839). d. Statisztikák, lexikonok, összefoglaló munkák Magyarország a pragmatica sanctio korában 1720-21. Magyar Stat. Közi. XII. (Bp. 1896.) 311