Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
VIDÁNÉ FODOR ZSUZSA: A „Veszprémi Jeruzsálemhegyi Petőfi Kör" története
Földművelődésügyi Minisztériumba helyezték át, helyébe a közgyűlés a kör titkárává Dorna Pál városi irattárost választotta meg. További személyi változás nem történt. 1944. évi március hó 12-én tartott közgyűlésen: Léhner József tartós és súlyos betegségére való tekintettel a kör elnöki tisztségéről lemondott: helyébe a közgyűlés Brazsil Gyula építkezési vállalkozó, társelnököt választotta meg elnökké. Társelnök: Sándor János uradalmi pénztárnok lett. A tisztségek betöltése tekintetében további személyi változás nem történt. Brazsil Gyula elnök 1945. év március 12-én bombatámadás következtében meghalt, az elnöki teendők ellátását a társelnök végzi. 4) Az egyesület vezetői, illetőleg mindazok a személyek, akik az egyesület működésében vezető szerepet vittek, vagy az egyesület működését irányították és befolyásolták, milyen magatartást tanúsítottak 1939. év január l-e óta? Petőfi Sándor szellemének megfelelő hazafias magatartást. Ezeknek a személyeknek a magatartása sértette-e a magyar nép érdekeit? Nem. Igazolásuk megtörtént-e és milyen eredménnyel? Igen, igazolt: Dorna Pál és Szerencsés Gyula kivételével, akik áttelepülésükből nemrég tértek vissza. Igazolási eljárásuk folyamatban van, s kilátás van arra, hogy igazolva lesznek. Tóth Ferenc pedig jelenleg hadifogságban van. Folyik-e ellenük népbírósági eljárás, miért és milyen eredménnyel? Nem. 5) Az egyesület a változott viszonyoknak megfelelően milyen intézkedéseket tett saját hatókörében abból a célból, hogy az egyesület működését a demokratikus szellemmel összhangba hozza és a nemkívánatos vezető személyeket, vagy tagokat az egyesületből eltávolítsa? A „Petőfi-kör ezideig is polgári demokratikus szellemben működött, képviselve volt és van tagjai és vezetősége sorában a város minden rendű és rangú polgára, főként iparos, vallás különbség nélkül. Oly vezető személyek, vagy tagok, akiknek eltávolítása az egyesületből kívánatos lenne, ezidőszerint nincsenek". A Veszprémben, 1945. augusztus 24-én kelt jelentés méginkább alátámasztja a kör szellemére és tevékenységének vonalára már a korábbiakban tett megállapításainkat. A vezetőség által megfogalmazott politikamentesség, polgári demokratikus szellemű magatartás a gyakorlatban azért másként jelentkezett. A politizálást a vezetőség valóban igyekezett száműzni a körből, azonban az államrendőrségi tisztviselő és a proletárdiktatúra mellett harcolt tetőfedő eltérő politikai nézetein nem tudott változtatni, igaz ez utóbbihoz hasonlók is kevesen fordultak meg a körben. Az idők folyamán a vezetésben tapasztalható eltolódás miatt a „demokratikus szellem" a valóságban így alakult: a hivatalnok, tisztviselő réteg került túlsúlyba, amelyet jól bizonyít az 1938-as vezetőség összetétele is. Ekkor már csak a vigalmi elnök, a háznagy és a könyvtáros képviselték a vezetőségben az iparos elemet. Ezek a funkciók pedig a kör vezetése szempontjából már csak másodrendű jelentőséggel bírtak. Az egyesületek tevékenységének felmérését követően az életképtelen, vagy politikai szempontból nem kívánatos társulatokat feloszlatták. Az életképes, működni továbbra is kész társulatok pedig hamarosan hivatalosan is megkezdhették működésüket. A Petőfi kör újból 1947. február 18-án kezdte el működését, amikor is a kör vezetősége ezt hivatalosan is bejelentette a polgármesternél. Ettől az időponttól kezdve rendelkezésünkre állnak a választmányi üléseken készült jegyzőkönyvek, egy titkári jelentés, és az 1948-as év zárószámadása. A hiteles dokumentumok birtokában rekonstruálni tudjuk a körben, annak feloszlatásáig folyt tevékenységét. Az 1947. május 3-án tartott választmányi ülésen készült jegyzőkönyv szerint a vezetőség még azon fáradozott, hogy a kör tagjait felrázza a nemtörődömségből. Ez persze nem abból adódott, hogy a tagok magatartása megváltozott volna, hanem abból, hogy „a munkás tagok a köri életet a megváltozott viszonyok között nem tudták támogatni". A pénzszűke és a magas borárak miatt javaslatot tettek arra, hogy Zámbó vendéglős mérje olcsóbban a bort a tagoknak azért, hogy többen látogathassák a kört. A tagdíjat évi 4 forintban állapították meg, a tagság jobb összefogása, a köri élet felpezsdítése érdekében több rendezvény megtartását határozták el. A következő havi ülésen megállapodtak abban, hogy a hadiesemények következtében megsemmisült díszzászló helyett újat csináltatnak. Ehhez a választmány tagjai anyagilag jelentősen hozzájárultak. A júliusi bál megtartását is ennek a célnak az érdekében határozták el. 5 5 A jegyzőkönyvekből kitűnik, hogy a vezetőség mennyit fáradozott azért, hogy a Petőfi kört a régi tekintélyébe visszahelyezze. Felújították az összes olyan rendezvényt, amellyel ezt a célt szolgálhatták. A szeptemberi jegyzőkönyv alapján a választmány elhatározta, hogy havonta egyszer ismét tartanak kultúrelőadásokat, és annak érdekében, hogy a köri élet végre kibontakozhasson, legalább egy héten egyszer, vasárnap délutánonként összejönnek. A kulturális előadások rendezésével járó feladatok elvégzésére bizottságot jelöltek ki. 5 6 A novemberi összejövetelen megemlékeztek Mészáros Istvánról, elhunyt elnökükről, majd ismét új tagokat vettek fel. 5 7 (Ebben az évben a pénztáros a jelentésében 162 tagot említ.) Az 1948. január 18-i jelentés már sokoldalúbb tevékenységről számolt be. Az előző év decemberében ismét megkezdték a karácsonyi segélyezéssel kapcsolatos gyűjtést, amely igen szép eredménnyel végződött. Megtartották a kultúrestet is, amelyben a helyi népi kollégium tanárai és tanulói működtek közre. A kör ezért a népi kollégiumnak 50 forintot adományozott. 300
