Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

VIDÁNÉ FODOR ZSUZSA: A „Veszprémi Jeruzsálemhegyi Petőfi Kör" története

annak kerthelyiségét vették igénybe a tagok. Ez a ház az almádi és a füredi út elágazásánál lévő KPM székház helyén állt. A „Veszprémi Hírlap" több esetben közölt tudósítást az 1920-as évek elejéig a kör Zuschmann vendéglőbeli jól sikerült rendezvényeiről. Ugyanezen lap 1924. január 6-i száma közölte, hogy „a Petőfi kör elnöksége január 2-án a kör helyiségét az Ács utcai Zámbó János-féle vendéglő külön termébe helyezte át." Id. Zámbó János cipészmester rokkantan tért vissza az I. világháborúból és megvette az említett házat, ahol vendéglőt nyitott. A kör vezetőségének és tagjainak óhaját szem előtt tartva Zámbó János a nagyobb forgalomra számítva menetközben felépítette a vendéglőjével szemközti telken az új, nagy házat, amelynek falán még ma is látható a ,Petőfi kör" felirat. Ebben az Ács utca 7-9. számú házban talált végleges otthonra a kör 1925. december 8-án, amikoris „díszközgyűlés keretében foglalta el a kör vendéglőse, Zámbó János által újonnan emelt épületében az új helyiségeit."

6 (1. ábra) 1. ábra. A Zámbó féle ház, amely végleges otthont adott a körnek. Fig. 1. The Zámbó house providing a final home for the Society. Kik voltak a kör tagjai? Az egylet azzal a céllal alakult meg, hogy összefogja Veszprém város, kiváltképp a jeruzsálemhegyi városrész egy adott társadalmi rétegének tagjait, hasonló foglalkozású és érdekkörű egyéneit. Ide főleg iparosok és kereskedők jártak akár mesteri, akár segédi minőségben, de a kör tagjai között szép számmal voltak hivatalnokok, tisztviselők, sőt magasrangú városi vezetőségi posztokat betöltő emberek is. Ezen az összetételen belül a Petőfi kör ún. tiszteletbeli, pártoló és rendes tagokból állt. Tiszteletbeli taggá azokat az egyéneket választották, akik a kör céljainak előmozdítása, vagy a közügyek fejlesztése körül érdemeket szereztek. A körnek rendes tagja lehetett minden fedhetetlen jellemű, önálló rendes, bármely felekezetű honpolgár. A belépés úgy történt, hogy a belépni kívánók ebbeli szándékukat sajátkezűleg írt íven, két tagtárs, mint tanú, aláírása mellett közölték a titkárral. A titkár a neveket 6, esetleg 14 napra a kör helyiségében kifüggesztette, és a legközelebbi választmányi ülésen a felvételi kérelmet előterjesztette. A választmányi ülés titkos szavazás útján hozott határozatait a titkár közölte az elnök ellenjegyzésével. Az a személy, aki a kör rendes tagja lett, a belépés napjától kezdve egy évre kötelezte el magát. A vidékiek csak pártoló tagok lehettek. A feltétel az volt, hogy a tagsági díj felét azonnal le kellett fizetniök. Ezeket a tagokat azonban nem választották meg tisztségviselőknek. Amint látjuk, a belépés szabályai elég szigorúak voltak, és azok a személyek, akikkel kapcsolatban bármilyen erkölcsi, vagy egyéb alapos kifogás felmerült, nem lehettek köri tagok. A többiek titkos szavazással maguk döntöttek az új tagok felvételéről, így megakadályozhatták az általuk nemkívánatos egyének bekerülését a körbe. Azoknak, akik felvételt nyertek, bármikor jogukban állt a kör helyiségeiben megjelenni, s az ezzel együttjáró előnyöket élvezni és gyakorolni. A tagok saját felelősségükre háromszor magukkal vihettek egy vendéget a körbe. Ez azzal a kötelezettséggel járt csupán, hogy a vendég, valamint a tag nevét az e célra készült könyvbe be kellett jegyezni.

7 A tagok kötelességeit az Alapszabályok 7—10. paragrafusa tartalmazza. Ezek szerint minden rendes tag belépéskor köteles volt beiratási díjat fizetni; 50 éves koráig 60 krajcárt, 50 évtől 60 évig 1 forintot, 60 éven felül pedig 2 forintot. A következő években az évi tagsági díjat, 40 krajcárt negyedévi részletekben kellett befizetni. Ha valamelyik köri tag tagsági díjaival egy éven át hátralékban volt, azt a kör pénztárnoka írásban felszólította. Abban az esetben, ha ez eredménytelen maradt, a kör követelését közigazgatás útján be lehetett hajtani, s erről a pénztáros a választmánynak minden esetben jelentést tett. Ez alól a szabály alól csak akkor volt kivétel, ha a körtag elszegényedett, vagy a követelés behajtása beláthatóan irreálisnak mutatkozott. A körtagság három ok alapján szűnt meg: 1. ha az illető tag meghalt, 2. ha a rendes tagok közül tizen írásbeli érvekkel alátámasztott feljelentést terjesztettek a választmány elé, és ha már a közgyűléshez eljuttatott fellebezés eredménytelennek bizonyult, 3. ha a tag saját maga akart kilépni; ez esetben szándékát köteles volt legalább egy hónappal az év letelte előtt az elnöknek szóban, vagy írásban bejelenteni. A kör szervezeti felépítése A Petőfi kör ügyeit a közgyűlés, a választmány és a tisztségviselők intézték. A közgyűlés rendes, vagy rendkívüli lehetett. A rendes közgyűléseket minden év elején tartották, 290