Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

BARTÓCZ JÓZSEF: A céhek által egymásnak adományozott kiváltságlevelek Veszprém megyében

A céhek által egymásnak adományozott kiváltságlevelek Veszprém megyében BARTÓCZJÓZSEF A kézművesipar-történeti kutatások egyik legfon­tosabb területe a céhek kiváltságleveleinek a vizsgála­ta, mivel azokból sokrétű felvilágosítást kaphatunk a kor gazdasági és társadalmi viszonyairól. A privilégiu­mok legtöbbjét a király, illetve a kamara, vagy a hely­tartótanács állította ki. Adott még céhlevelet az erdé­lyi fejedelem, a világi földesúr, püspök, érsek, szerze­tesrend, a nagyszombati egyetem, a városi tanács, és nem utolsósorban más céh. A mesterségek elterjedésére és a céhek keletkezésé­re értékes adatokat kapunk, ha a céhek egymásnak adott kiváltságleveleit rendszerbe foglaljuk. Ezt a fel­adatot próbáljuk megoldani megyénk területén. A 170 Veszprém megyei céhszervezet közül 30 olyan van, amely más céhtől kapott kiváltságlevelet, azaz 17,6%. Az adományozó és kedvezményezett céh­szervezeteket az 1. sz. táblázaton foglaltuk össze. 1 A harminc szabadalomlevelet 9 Veszprém megyei hely­ség céhei 10 helyről kapták. Figyelemre méltó, hogy a privilégiumok felét megyén belüli céhek adták; Pápa hetet, Veszprém nyolcat. Előbbi Veszprémnek adott ötöt, míg Veszprém Palotának ugyanannyit, utóbbi viszont nem adott egyszer sem más céhnek. Az adatokból kiviláglik, hogy számos esetben azok a céhek, amelyek más céhtől kaptak szabadalmat, egyben adtak is ilyent, annak ellenére, hogy az ado­mányozó céh gyakran megtiltotta a továbbadást. 2 A veszprémi vargák Pápáról kaptak és Palotára adtak. Kérdés, hogy a két évszámból következtetni lehet-e arra, hogy a kapott privilégiumot adták-e tovább. A felelet nem egyértelmű, amint ezt a későbbiek folya­mán részletesen is kifejtjük. Előbb azonban nézzük meg a 30 szabadalomlevél adományozásának időpontját: - 1541 előttről nincs ilyen adatunk, - 1542-1686, tehát a török hódoltság alatt 11 szabadalomlevelet adtak egymásnak. Ebből né­gyet-négyet Győr és Pápa, egyet-egyet Kőszeg, Nagyszombat és Tihany. A legkorábbit 1578­ban a tihanyi kovács-csiszár-nyerges céh adta a veszprémieknek. A veszprémi céhek a török hódoltság alatt, a XVII. század közepétől kértek más céhektől szabadalmat, a török alóli 1608-as átmeneti felszabadulás után, de jóval azelőtt, hogy a várat királyi őrség szállta meg. (1687.) - 1687—1740-ig terjedő korszakban, azaz Buda felszabadításától Mária Terézia trónralépéséig, tehát a céhlevelek uniformizálásának megkezdé­séig a Veszprém megyei céhek 16 privilégiumot kaptak más céhekői. - 1741 -1805-ig. I. Ferenc rendeletére történt tel­jes uniformizálásáig mindössze a nagyszombati lakatos céh adott privilégiumot a veszprémiek­nek. - 1806-1848-ig tehát a Klauzál féle ipar-törvény kiadásáig terjedő időszakban a veszprémi taká­csok Szentgálnak adtak céhlevelet 1816-ban. - 1849—1872-ig azaz a céhek megszűnéséig terje­dő korban egy céhlevelet kaptak a Veszprém megyei céhek, mégpedig a balatonkenesei taká­csok ugyancsak a veszprémiektől. A céhek egymás között szabadalomlevél forgalma zömében 1542-1730 között történt, hiszen az uni­formizálás után nem volt többé értelme. A céhek egymás között szabadlomlevél forgalma zömében 1542—1730 között történt, hiszen az uni­formizálás után nem volt többé értelme. A céhek egymás közötti céhlevél további adományozásának akadálya volt az országgyűlés 1729-es határozata, amely — ha nem is tudta még a céhek megszűnését keresztülvinni - megtiltotta a céheknek, hogy privilé­giumaik továbbadásával fiókcéheket (filiálék) alapítsa­nak. 3 E határozat után csak a veszprémi takácsok adományoztak a megyében szabadalmat, 1816-ban Szentgálnak és 1853-ban Balatonkenesének. 4 Ekkorra az országgyűlés határozata már régen feledésbe me­hetett. Veszprém megyének azt a 30 céhét, amely más céhektől kapott szabadlevelet, a 2. sz. táblázaton rész­letezzük. Megadjuk az adományozó és kedvezménye­zett céh székhelyét, szakmáját, az adományozás évét és az esetleges korábbi hivatkozást. Többségében mind az adományozó, mind a ked­vezményezett szervezet azonos szakmájú, ún. „egy­szakmás" céh. Néhány kivétel azért akad. A pozsonyi bognár és kádár céh adományozott a nagyvázsonyi bognároknak, a palotai kovács, csiszár és nyerges céh elégségesnek tartotta a veszprémi kovácsok céhlevelét. A veszprémi lakatos, órás, reszelővágó szakmák mes­tereit egyesítő céh a Szombat (feltehetően Nagyszom­bat) városi lakatos céh kiváltságlevelét kapta. A szent­gáli takács és szabó egyesült céh a veszprémi taká­csoktól kapott privilégiumot. A veszprémi szűrszabók és szabók a céhlevelet a pápai vásárműves és szűrszabó 257

Next

/
Oldalképek
Tartalom