Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

KÖRMENDY JÓZSEF: A felsőörsi préposti kúria története (1200-1945)

24. Nagyobb vendégség idején itt szokták tartani az ünnepi ebédeket. A legutolsó az 1948. évi bérmáláskor volt, amikor Kovács Vince segédpüspök bérmált. Angyal Vendel és Keöves Ferenc közlése. 25. Az előcsarnok utcai bejárata felett a belső oldalon Justh István prépost főpapi kalappal díszített domborművű családi címere látható: egymással szembeforduló, hátsó lábukon álló, mellső lábukkal koronát tartó oroszlán. Úgy látszik, a kúria falait díszítő oroszlános címerek miatt vette fel a jelenleg benne székelő vendéglátó üzem „Vendéglő a vénoroszlánhoz" cimet. 26. Fpl.: 1908. évi leltár. Ez a vasajtó a déli szárny utcai bejáratába van beépítve. 27. Fpl. u.o. 28. BEDY, op. cit. 31. 29. Vpl. Acta Vis. ad Balatonem 1756. et Bedy, op. cit. 30-31. 30. BEDY, op. cit. 88. 31. Vpl.: Protocoll. Epp. 1745-48. II. 158-164. 32. BEDY, op. cit. 95. 33. Fpl.: A felsőörsi prépostság jelene és múltja. I. 31. (Kézirat.) 34. Fpl.: Egyházlátogatási jegyzőkönyv 1816. - Szegedy János prépost nagybátyja és gyámja volt Szegedy Rózának, Kisfaludy Sándor költő feleségének. Róza hosszabb időt töltött a préposti kúriában. A hagyomány szerint a déli, utcai szobában lakott. 35. Fpl.: 1908. évi leltár. - Niklesz János nagyon szerette a szegényeket. Még ma is több történet él róla a nép ajkán ... „A bakonyi ember egy kocsitere kerti széket, favillát, gereblyét árult Felsőörsön. De nem vett tőle senki egy darabot sem. Szomorúan indult hazafelé. Mikor ezt megtudta Niklesz prépost, utána futtatott egy gyereket, hogy jöjjön vissza, a prépost úr hivatja. Vissza is fordult Megvette tőle az egész kocsirakományt és kiosztotta a falu népe között. Még ma is mutogatnak 1 bakonyi széket a Petőfi utcában, hogy ezt a Niklesz prépost úrtól kapta a nagymama, amikor a bakonyi embernek megvette a holmiját." (id. Angyal I. közlése.) 36. BEDY, op. cit. 104. - Szoros barátság fűzte Vas Gereben, családi néven Radákovics Józsefhez, aki unokatestvére volt Köves sogórnőjének Köves Péterné Pintér Teréziának. Családi hagyomány őrzi, hogy a szabadságharc leverése után, mint enyingi plébános menedéket adott Deák Ferencnek és Vas Gerebennek, majd biztonságos helyre kalauzolta őket. Deák 1860 körül járt is Felsőörsön, amikor Füreden üdült, ugyancsak Jókai Mór is. (Keöves Ferenc közlése.) 37. BEDY, op. cit. 102. 38. Fpl.: 1908. évi leltár. 39. ibid. - Részletes leírást ad Vurglich épitkezéseiröl. 40. ibid. 41. ibid. 42. Fpl. op. cit. I. 31. 43. Angyal Vendel püspöki számvevő (Felsőörs) közlése. 44. Fpl. Egyházlátogatási jegyzőkönyv 1816. 45. Fpl. Könyvtári leltár 1908. 46. Fpl. Könyvtári pótleltár 1916. GESCHICHTE DER PROPSTEI IN FELSÖÖRS 1200-1945 Von Veszprém 9 km südlich, von Alsóörs 3 km nördlich liegt die Gemeinde Felsőörs. Neben seiner Propstkirche aus der Árpáden-Zeit ist auch der Wohnsitz des Propstes als Baudenkmal bekannt. Dieser steht auf dem Grundstück gegenüber der Hauptfassade der Kirche (Dózsa Gy. tér 3). und bildet mit dieser ein harmonisches Ganzes. Über Grösse und Einteilung des alten Herrenhauses sind keine Beschreinbungen erhalten gebheben, sein Bestehen geht jedoch auch aus der Liste der Lier wirkenden Pfarrer eindeutig hervor. In der Urkunde aus dem Jahr 1341 wird der Wohnsitz des Propstes ebenfalls erwäht, als sich die Söhne von Miske und Pál Örsi in der Frage der Kirchenherrschaft über die Propstei in Örs und die Kirche in Pesze einigen. Seine Blütezeit erlebte das Gebäude in der 2. Hälfte des 15. Jahrhunderts, da mehrere von seinen Herren: die Pröpste Kelemen Turonyi, Jakab Darányi, János Statileo Ämter bekleideten, deren Bedeutung sich aufs ganze Land erstreckte. Der Zerfall des Propstsitzes dauerte vom Tod des Propstes Gál Rezy im Jahr 1552 bis zur Ernennung des Propstes Márton Padányi Biró 1729. Die Lage wurde durch den Ubergang des Gebäudes in den Besitz der reformierten Kirche im Jahr 1632 nur insofern geändert, als in den noch brauchbaren Teilen des ruinierten Gebäudes der Seelsorger, das Oratorium und der Schulmeister untergebracht wurden. Durch den Propst Márton P. Biró wurde das Gebäude 1732 wiedererworben, und er liess es in seiner heutigen U-Form durch den Veszprémer Maurermeister János Perger herstellen. Durch den Propst János Szegedy wurde das Innere zwischen 1780-1785 wohnlicher gestaltet, Ágoston Vurglich liess 1893 den südlichen Flügel durch neue Wohn- und Nebenräume erweitern und schliesslich wurden durch den Propst István Justh 1940-1943 im nördlichen Flügel für die Angestellten Wohnräume mit Bad gebaut Die Erhaltungskosten des Gebändes wurden nicht vom Kirchenherrn sondern vom jeweiligen Propst selbst getragen. Erwähnenswert ist noch die Bibliothek und das Archiv der Propstei. Anschrift des Verfassers: Dr. Körmendy József H-8227 Felsőörs Dózsa Gy. tér 3. 256