Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
PÁKAY ZSOLT: A veszprémi püspökség uradalmainak összeírása 1802-ből
Kukorica 14 6/8 19 véka bab, borsó Szalma értéke 149 kéve kender Méh Bor Tized összesen' Erdő jövedelme Mészáros árendája Zsidó árendája Kocsma árendája BIRTOKRÉSZ BALATONRENDESEN A középkorban több földesúr birtoka. 1498-ban volt itt birtoka a sümegi kápolnának is." A rovásadó összeírás szerint 1534-ben a sümegi plébánosnak 2 adófizető telke van. 1548-ban a török elpusztította, felégette. 1556. évi hátralék jegyzéke szerint a község puszta. A veszprémi püspököt először csak az 1564. évi összeírásban találjuk meg egy adófizető telekkel, valószínűleg a sümegi plébános telkét örökölte. Ettől kezdve a község részbirtokosaként szerepel. 1610-ben és 1613-ben a község szintén puszta. 10 0' Birtokosként szerepel az 1715. és 1720. évi összeírásokban is. 101 1802-es összeírás szerint: A birtok az ecséri romok körül van. 1 1/8 sessio van 4 házzal. A plébános jövedelme 20 forint 24 krajcár, az iskolamesteré 27 forint. A lakók közül egy evangélikus, a többi róm. kat. vallású magyar. Szerződésük 1783-ból való. Egy mérő bevetett mag terem 3 mérő rozsot, vagy zabot. A legelőn 8 ökör, 4 tehén, 5 juh. Nagyon szegények. Jövedelem: Értéke (forint) (krajcár) Census 4 Robot értéke 24 40 Szeszfőzés censusa 2 12 Tized (21 mérő rozs) 30 6 Őszi szalma értéke 1 33 6/8 Bor 13 49 A tized összesen 45 28 6/8 A birtok összes jövedelme 76 forint 20 6/8 krajcár. EGY CURIA KÖVESKÁLON A községben egy telkes curialis, egyházi nemesek laktak a jobbágyok mellett. Első emlékünk 1199-ből való, ekkor Lörinte nembeli Joachim örököse nem lévén a birtokait a Szent Mihály székesegyházra hagyta. A veszprémi egyháznak már előtte is lehettek itt birtokai. Az egyház később is szerzett itt birtokokat A püspöknek eredetüeg csak kisebb birtokai lehettek itt 1291-ben a püspök Miklós fiait az egyházi nemesek sorába emelte. A következő évben pedig további 21 köveskáli jobbágyát emelte így ki. Nagyobb birtokhoz csak a XIV. század közepén jutott, amikor Meskó püspök, a király rokona, Tátika váráért cserében kapott Köveskálon, Szentbenedekkálon, Mindszentkálon és más Kál-völgyi falvakban királyi és királynéi úrbéres népeket, szőlőművelőket és udvarnokokat. A beiktatás 1346-ban történt meg. Köveskálon 1341-ben egy vizsgálat alkalmával 13 nemest találnak, akiknek nyolc curiájuk volt. A község nagyobb része a püspöké. 10 2 A rovásadó összeírásban is a püspöki jobbágyok mellett megtaláljuk az egyházi nemeseket is. 1536-ban a püspök egyházi nemeseinek 3 adófizető, 2 szegény telke van. 1542-ben már tizenkét egytelkes nemest találunk a községben. 1696ban az egytelkes nemeseknek 19 1/2 hold szőlőjük van. 10 3 Az 1700. év decemberében készített összeírás szerint Köveskál nemes falu. Armalisták. 3 sessio lakott. Csak a szultánnak fizettek 6 krajcár fejadót. Kálvinisták. A községben van egy elhagyott vízimalom is. 104 1802-es összeírás szerint: Egy curiában 7 jobbágy lakik, a községben azonkívül van allodiális szántóföld és rét Sóstón. Földje II. osztályú. A plébános jövedelme 46 forint, az iskolamesteré 22 forint. Lakói: 30 evangélikus, 10 zsidó, a többi róm. kat. vallású magyar. A közös legelőn van 4 ökör és 4 tehén. Jövedelem: Census Robot értéke 112 mérő szántó 57 1/2 kaszásrét Nádból bevétel Összesen BIRTOK BORSZÖRCSÖKÖN Eredetileg a leveldi karthauzi kolostor birtoka volt. A kolostor elpusztulása után került a püspökség kezére. 1638/39ben és 1647-ben, mint Sümeg várának tartozéka, a püspök birtoka. A török többször felégette. A rovásadó összeírás szerint puszta 1556-ban, és csak 1569-ben települ újra. 105 PORTIOK BORSZÖRCSÖKÖN 1746 A „Börös Szörcsöki" nemes és nemtelen lakosoknak a püspököt illető 6 1/2 sessiot 195 hold szántófölddel, 52 szekér szénát termő réttel a község nemes és nemtelen lakóinak 70 forintért kiadatik bérbe. A Somlyó hegyi püspöki szőlő termését Sümegre kell vinni. Kötelességük a levélhordás és konyhára valót kell adni. 106 Borszörcsök 1747. A községben 17 telken 17 magyar jobbágycsalád lakik. 2-4 ökrük, 1-2 tehenük van. Hét nemes család 7 telken lakik, van belsőségük tartozékokkal. Ezenkívül van a községben 15 nemes család birtokkal és 3 nemes család birtokkal. Húsmérés nincs, a bormérés is szegényes. 107 1802-es szerződés szerint: Földje II. osztályú. A plébános jövedelme 143 forint 45 krajcár, az iskolamesteré 100 forint 30 krajcár. Egy zsidó család kivételével róm. kat. vallású magyarok. 2 7/8 telekhez 41 ház tartozik, van ezenkívül 14 házas zsellér is. Szerződésük 1779-ből való. Egy sessio 22 hold szántóföld és 8 kaszás rét. Egy mérő bevetett mag terem 3 mérő rozsot, 2 mérő árpát, 3 mérő zabot. Irtásföld kevés. Nagyon szegények. Jövedelem: Értéke (forint) (krajcár) 55 ház censusa 55 — Robot értéke 90 45 Kilencedmegváltás 9 20 Az erdő jövedelme 5 53 4/8 A nemesek kilencedmegváltása 6 40 174 mérő szántóföld és 29 1/2 kaszásrét árendája a nemeseknél 26 44 A nemesek telkük után 5 33 4/8 A kocsma árendája 8 • Összesen' 207 56 A birtok összes jövedelme 307 forint 56 krajcár. 10 7 2 1 178 19 4/8 38 27 29 10 49 3/5 313 24 4 12 2 29 3/5 55 13 Értéke (forint) (krajcár; 9 29 11 4/8 164 47 2/8 1 7 30 339 28 6/8 243
