Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
PÁKAY ZSOLT: A veszprémi püspökség uradalmainak összeírása 1802-ből
amelyben meghagyja a szabadságukat, de 80 rénes forintot fizetnek és sátoros ünnepkor konyhára valót és tizedet adnak. Búzát, zabot, kukoricát és babot termelnek. Szabad faszedésük van. Közös legelőjükön 21 ló, 410 ökör, 234 tehén, 286 juh van. Adójuk az Eszterházy féle szerződés szerint 140 forint, három hosszúfuvar Bécsbe, amelynek értéke egyenként 45 forint, összesen 135 forint. Tizedet a Szentgyörgyhegyről Sümegre szállítják. Ez 104 ökrös fuvar, értéke 133 forint 20 krajcár. Az újonnan jött jobbágyok 126 forint 30 krajcárt fizetnek. A nemesség a földesúri jog elismeréseként fizet 80 forintot. Tized: Termény Értéke (mérő) (forint) (krajcár) Búza 14 3/8 29 13 6/8 Rozs 369 7/8 530 9 2/8 Árpa 3 2/8 4 20 Zab 69 3/8 64 25 Bab, borsó 2 46 200 urna bor 562 2 Juh 45 55 Méh 3 16 Öszi szalma érteke 41 42 Tavaszi szalma értéke 7 12 Összesen 1289 41 Az erdő 3377 hold (1200 ölével véve), jövedelme 150 forint 49 4/8 krajcár. Fél kaszás rct bevétele 51 krajcár. I gyéb bevétel a várostól: Értéke (forint) (krajcár) Négy malom 2490 41 2/8 Mészárszék 80 8 Vásár be vétel 26 48 Vendégfogadó 1311 53 A pálinkaégetés censusa 14 42 A zsidók árendája 150 Kisebb bevétel 93 30 Az allodiális juh jövedelme 266 35 6/8 Tapolca város összes jövedelme 6400 forint 21 4/8 krajcár. NY1RÁD. A török hódoltság korában Devecseri Csoron András foglalta el a püspök nyirádi birtokát és ő is szedte be a jobbágyoktól az adót. 5 3 A püspök hosszú harc után 1752-ben kötötte meg a nyirádi jobbágyokkal a szerződést. A szerződés szerint: 1. Kötelességük konyhára valót adni, vadászatban részt venni, a levélhordás, előfogat adás, a nyirádi püspöki épületek javítása, bort vinni Badacsonyba, Sümegre, a kocsma bort Nyirádra kell hozni és a hordókat visszavinni, az ott levő dézsmabort Deákira vinni, tíz boglya szénát alkalmatos időben takarni, behordani, két részre osztott szántóföldet trágyázni, háromszor megszántani, bevetni, behordani, 24 öl fát Sümegre vinni. Az árenda 100 forint. 2. Kötelesek 200 gyalogmunkát, a vonós marhát tartó gazda pedig évente három napot szolgálni. 3. Házakat, irtásföldeket csak az uraság engedelmével szabad eladni. 4. A kocsma Szent Mihálytól Gyertyaszentelő Boldogasszony napjáig a községé. 54 Az 1802-es szerződés szerint: Hozzátartozik Gerencsér puszta, Csekethegy, Nagyberek, Szálaserdő, Alsóbakony, Kisbakony, Kismajor. A földje II. osztályú. A plébános jövedelme 311 forint 5 krajcár, az iskolamesteré 100 forint 13 4/8 krajcár. Egy zsidó család kivételével róm. kat. vallású magyarok. Uradalmi épületei: Vendégfogadó, kocsma, mészárszék, a zsidó háza, az erdész háza, a juhász háza. Az allodiális juh 912 darab, jövedelme 367 forint 15 5/6 krajcár. 35 9/16 telekhez 95 jobbágyház tartozik. Van ezenkívül községben 65 házas zsellér és 8 háznélküli zsellér. Ürbérszerződésüket 1768-ban kötötték. Irtásföldjük van. A közös legelőn 292 ökör, 103 tehén van. Bevétel: Értéke (forint) (krajcár) Census 160 _ Konyhára való 30 13 6/8 Robot értéke 865 55 Pálinkaégetés censusa 10 13 7/8 Tized: Termény Értéke (mérő) (forint) (krajcár) Búza 58 116 56 Rozs 341 6/8 488 4 6/8 Árpa 15 20 Zab 43 40 8 Kukorica 181 1/8 126 47 2/8 Káposzta 48 Méh 2 35 2/8 Összesen 1861 25 7/8 Az erdő 1405 hold, amelynek jövedelme 254 forint 27 1/8 krajcár. Az allodiális szántóföld 186 hold. Termese: Termény Értéke (mérő) (forint) (krajcár) Búza 6 5/6 13 53 2/3 Rozs 321 1/4 460 27 4/8 Árpa 12 6/8 17 Zab 41 46 Összesen 533 7 5/6 Kiadás 268 20 Marad tisztán 264 47 1/6 Őszi szalma értéke 99 31 7/8 Tavaszi szalma érteke 20 12 Bérbeadott szántóföld árendája 18 26 2/3 Fgyéb árendák 49 51 4/8 A húsmérés ésa vendégfogadó jövedelme 361 forint 34 2/3 krajcár. Nyirád összes jövedelme 3310 forint 35 krajcár. MONOSTORAPÁTI Hozzátartozik Monostorapáti, Lorántberek, Hegyesd, Dabos, Ráskó, Kapolcs és Balatonhenye. Dabos és Ráskó a török hódoltság korában pusztult el. Dabos a rovásadó összeírásban csak 1531-ben és 1534-ben szerepel. Többet nem írták össze, mert elpusztult. Hasonlóképpen elpusztult Ráskó is. 1548-ban már puszta községként szerepel az összeírásban. 5 5 Monostorapáti a középkorban az 1117-ben Bánd fia Atyus által alapított almádi bencés kolostor birtoka volt. 56 Almádit, mint községet Bécs nevű kis faluval együtt utoljára 1543-ban írták össze. 5 7 Monostorapáti a mellette fekvő, majd vele összeolvadt Attak és Győr községeket vázsonyi Horvát Jeromos foglalta el, mint az almádi kolostor birtokát. A községekben egyházi nemesek is laknak. 1564-től kezdve a 236
