Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

PÁKAY ZSOLT: A veszprémi püspökség uradalmainak összeírása 1802-ből

kokat adományozott I. István, I. László, II. Endre, IV. Béla, I. Lajos király. I. Lajos egyúttal megengedi, hogy az egyház birtokokat is vehessen. Zsigmond király pedig megengedi 1430-ban, hogy nemesek birtokaikat az egyháznak adományozhassák. Birtokokat adományozott még Gizella, Erzsébet, Adelhaid királyné is. így az egyház a középkor folyamán számos új birtokot szerzett.

3 A káptalani és püspöki birtok már a XIII. század elején szétválhatott, mert 1217-ben II. Endre király Ábrahámot már a káptalannak adományozta, tehát ekkor már külön birtoka van a káptalannak.

4 A mohácsi vész előtti gazdálkodásról nem sokat tudunk, de nem is célunk ezen kor ismertetése. A Mohácsi vész után a püspökség birtokait részint a király foglalta le, és az egyes várak fenntartására rendelte, így Veszprém, Palota, Csesznek, Tihany és Somogy vár a jövedelmét a várak megerősítésére és a katonaság zsoldjára fordította, részint pedig magánosok foglalták el. Veszprém várának 1552. évi elfoglalása után teljes a birtok pusztulása. A püspök Sümeg várába, a kanonokok pedig az ország töröktől meg nem szállt vidékére menekültek. Legtöbben Pozsonyban, Sopronban, vagy Zalaegerszegen találtak menedéket.

5 A hódoltság alatt a községek egy része teljesen elpusztult, más szomszédos községek népe összetelepedett és a megmaradt községeknek is gyér a lakossága. Az 1606. évi zsitvatoroki béke után viszonylagosan nyugodtabb időszak következett és ekkor 1628-ban Sennyey István püspök visszaszerezte a 10 000 forintért elzálogosított püspöki és káptalani birtokot. Legtöbb birtok Zichy Mihály győri kapitány kezén volt. A visszaváltott birtok legnagyobb része puszta vagy gyér lakosságú, ezért a püspök és káptalan úgy egyezett meg, hogy a két birtoktestet együtt kezelik, amíg a kincstártól kölcsön vett 10 000 forintot le nem törlesztik.

6 A visszaszerzett birtok egy részét a püspök továbbra is bérbeadta. Az idegen kézre jutott birtokok viszszaszerzése, a püspöki és káptalani birtok szétválasztása évtizedekig tartó harc után történt csak meg. A legkeményebb harcot Padányi Bíró Márton vívta. Sokszor a saját kanonokjaival is szembe került. Halála után azonban a birtokperek befejeződtek és az utódaira jogilag és gazdaságilag rendezett birtokot hagyott. A káptalani és püspöki birtok végleges szétválasztása, illetve a megegyezés 1749. év január 21-én történt meg, a jóváhagyása pedig május 16-án.

7 Ezen időtől kezdve a két birtokot külön kezelték. A püspöki birtok három birtoktestből, uradalomból állt; a veszprémi (központi) sümegi és karádi uradalomból.

8 A VESZPRÉMI URADALOM A veszprémi uradalomhoz tartozik: Veszprém városának egy része, az úgynevezett Tizenhárom város, Városlőd, Kislőd, Ajkarendek, Hajmáskér, Ösi és Udvardi-puszta. Erdő van Városlődön, Kisló'dön, Ajkarendeken, Hajmáskéren és Ősiben. Bor- és húsmérés minden községben van. Országos vásár Veszprémben évente háromszor Szent György, Szent Ló'rinc és Szent Miklós napján, hetivására pedig minden pénteken van. Tized a püspöké, legtöbb helyen természetben. VESZPRÉM. A püspöki birtok határa: Szentkirályszabadja, Kádártán a káptalani birtok, északon a Tizenhárom város, Márkónál a káptalani birtok, Csatárnál a Talián család és a vámosi nemesek birtoka, Baláca, Hajmáskér, amely a Kéri családé és Felsőörs. A püspök jövedelme Veszprém városából: I. Uradalmi épületek: Nagy vendégfogadó a várban szilárd anyagból készítve csatornázott tetővel, kilenc vendégszobával, konyhával, 1200 urna (vödör) bort befogadó képességű pincével, kocsiszínnel és istállóval, zsindelyes tetővel. A kútnak az elkészítése a bérlő kötelessége. A másik vendégfogadó (kocsma) a vár bejáratánál a téren fekszik. Kőből épült és zsindellyel fedve, van benne három szoba, egy kamra, egy felszolgáló helyiség, egy konyha, a pince 50 urna befogadó nagyságú. A harmadik a Kelemen féle házban van egy bolttal és ivóval, szilárd anyagból építve, nádtetővel, 40 urna bort befogadó pincével. A negyedik kőből épült és cserép tetős, van benne két szoba, egy konyha, egy istálló, a pince 200 urna bort befogadó nagyságú. A húsmérés jó anyagból van építve tartozék nélkül. II. Az épületek második osztálya: A püspöki palota a legjobb állapotban. Jó anyagból épített nagyobb majorsági épület. Van benne négy szoba, konyha az uradalmi vendégek számára, az egyik oldalánál a kádárnak műhelye van, a másikon a kocsiszín 6 kocsi részére, 500 urna bort befogadó nagyságú pince, istálló, a hajdúk szobája és urasági börtön. Kisebb uradalmi épületek: A hajdúk lakása két szobával, konyhával, kocsiszínnel, 50 urnás pincével. Az épület jó anyagból van építve nádtetővel. Az uradalmi kertész háza kerttel, nádas tetővel. Van benne két szoba, konyha, nagyobb melegház, kettős gyümölcsaszaló. Uradalmi pajta nádtetővel. Téglaégető. A vízemelőgép, amely a vizet a várba viszi, jó anyagból készült, náddal fedett épülettel, mellette van egy szoba az őr számára. A gabona magtár jó anyagból készült cserép teteje van, van benne két szoba, egy konyha, mellette istálló nádtetővel. A kegyúri jog terhe a plébániával szemben 702 forint 41 1/2 krajcár. A népiskola mesterét (magister scholarum nationalium) a káptalan és a város fizeti, a fizetéshez a püspök nem járul hozzá. A magyar és német zsellérek joga és kötelessége pontosan körül van írva. Részint mesteremberek, részint földművelők. Minden munkát szívesen végeznek. Veszprém lakói legnagyobb részt róm. kat. és reformátusok, evangélikusok kevesen vannak. Lelkipásztoruk és saját imaházuk van. Elég sok zsidó is lakik a városban, nekik is saját telkükön saját imaházuk van. A zselléreken kívül a városban laknak nemesek és nem nemesek. A nemesek Eszterházy püspök ideje óta tized megváltást fizetnek, évi 12 forintot a földesúri jog elismeréseként. A nem nemesek az urbárium alapján 700 forintot fizetnek, amelyből 300 forint a káptalant, 400 forint pedig a püspököt illeti meg, azonkívül adnak hetenként egy fuvart, amelynek értéke 52 forint Kötelességük a levélvivés és a katona beszállásolás, ennek értéke 6 forint. Kilencedet és tizedet természetben adnak. Ez az 17931801 között eltelt kilenc év középértékét véve 1010. 1/3 mérő kétszeres búza, 24 mérő árpa, 79 mérő zab, amelyből, leszámítva a veszteséget, marad 992 mérő kétszeres búza, 24 mérő árpa, 79 mérő zab, értéke pedig a kétszeresé 1675 forint 37 5/8 krajcár, az árpáé 20 forint 38 3/4 krajcár, a zabé 57 forint 50 krajcár, összesen 1753 forint 26 krajcár. Ennek fele kilenced, fele pedig tized. A kukorica kilenced évente 9 5/9 mérő, értéke 3 forint 82 krajcár. Juh kilenced és tized megváltás nincs. A taksa 46 forint 50 krajcár. A görögök taksája 12 forint 30 krajcár, a zsidóké 131 forint 77 7/8 krajcár. Az összes tiszta jövedelem 1384 forint 95 krajcár. Tized, 218