Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
HAJNÓCZI GÁBOR: Adalékok a zirci apátság könyv- és műgyűjtő tevékenységének történetéhez a XVIII. század végén
szintre fejlesztették. Miként ezt a könyvtár kialakulásának elemzésekor részleteztük, ez az anyag igen gazdag hittudományi gyűjtemény volt (azaz dogmatika, morális, aszkétika, bibliatudományok). Emellett gazdagon bővült a filozófiai terület is, és nemcsak teológiai, apologetikai művekkel, hanem a felvilágosodás gondolkodóinak műveivel is. Az általános bölcseleti művek gyűjtése mellett kellett lennie azonban egy határozott iránynak, amely felé a könyvtár erőteljes bővülésének időszakában a könyvek beszerzésére irányult. Ez határozta meg később a gyűjtemény jellegét. A tények ismeretében talán nem tévedünk, ha e határozott irányt a magyar történeti, irodalomtörténeti és — a XIX. század húszas és harmincas éveiben - a magyar szépirodalmi művek gyűjtésében látjuk. Hasonló véleményen van Varga Ottó is a régi egyházi könyvgyűjteményekkel foglalkozó dolgozatában. 7 0 A művészettörténeti és esztétikai témájú könyvek nem tartoztak szorosan a gyűjtés elsődleges irányához. Ez a magyarázata annak, hogy igen kis számban kerültek a gyűjteménybe. A zirci könyvtár létrejöttében nem működött olyan mecénás, akinek szerepe az egyházi gyűjtemények sorsában általában meghatározó szokott lenni. Varga Ottó emh'tett tanulmányában a mecénás szerepét legalább annyira kedvezőtlennek, mint kedvezőnek tartja, de determináló szerepét feltétlenül hangsúlyozza. 7 1 Igaz, Dubniczay István, veszprémi kanonok sok értékes kinccsel gazdagította az apátság gyűjteményeit, a könyvtárat azonban ezek nem érintették. Nem tekinthető a könyvtár mecénásának Fejér György sem, aki különböző gyűjteményeit, így a könyvtárát is a rendre hagyományozta. A Fejér-féle könyvtár egy kétoldalú megállapodás, azaz valamiféle csereszerződés útján jutott az apátság birtokába. Megváltoztatta-e a Fejér-féle könyvanyag a zirci gyűjtemény karakterét? Erre a kérdésre a hagyaték könyvanyagának vizsgálatakor lényegében már válaszoltunk. Tekintve, hogy a Fejér-könyvtár jellege, a gazdája által művelt tudományterület jellegéből eredően, szinte pontosan megegyezett a zirci könyvtáréval, nem gyakorolhatott kedvezőtlen hatást a zirci könyvtár fejlődésére, azaz nem változtatta meg arculatát, fejlődési irányát. Bátran mondhatjuk, hogy szervesen beilleszkedett a zirci gyűjteménybe. Ami a másik hagyományozót, Hoffner Józsefet illeti, már inkább tekinthető mecénásnak. Jóllehet, ennek a második könyvhagyatéknak az állományát nem ismerjük, feltételezhetjük, hogy jellege rokon volt a zirciével. Ezt látszik bizonyítani az a tény, hogy a zirci apát, Villax, „több ízben nyilvánította óhaját" a könyvek megszerzésére. A zirci könyvtár fejlődésében tehát, mivel jelentős mecénása nem volt, az egyháziak hagyományozása a döntő tényező. A főpapok ilyen irányú tevékenysége Fejér György esetével kimerült. Annál lényegesebb a szerzetesek hagyományozása. Miután a ciszterciek tanítórenddé lettek, a szerzetes tanároknak igen értékes könyvgyűjteményei alakulhattak ki. Ezek nagyrészt a rendi könyvtárat gyarapították. A könyvvásárlásokról nincsenek pontos adataink, így a könyvgyűjtemény gyarapodásának ezt a módját nem részletezzük. c) Napjainkban Az egyes témakörök elemzésekor említett könyveknél minden esetben megjegyeztük, hogy pillanatnyilag megtalálhatók-e a gyűjteményben. Ezzel részint a gyűjtemény formálódását, de ugyanakkor a mai helyzetet is szerettük volna körvonalazni. így most, amikor a jelenlegi helyzetet is érintjük, nincs szükség részletes leírásra. Nem részleteztük azonban a könyvállomány minden területét. E munka elvégzésére egy más tanulmánynak kell vállalkoznia. Mintegy 60 000 kötet van a zirci könyvtárban, amely az Országos Széchenyi Könyvtár felügyelete alatt műemlékkönyvtárként működik. Megőrizték az eredeti beosztást és a könyvállomány eredeti terjedelmét. Ez azt jelenti, hogy a könyvállományt nem gyarapítják, csupán azokat a könyveket sorolják be, amelyek eredetileg is a gyűjteménybe tartoztak, vagy amelyek a hiányos sorozatokat egészítik ki. Igyekeznek megőrizni a könyvtár eredeti karakterét, hogy valóban műemlékkönyvtárként álljon a látogató és a kutató rendelkezésére. III. A műgyűjtemény fejlődése 1. A gyűjtemény kialakulása, jellege Ha visszaemlékszünk a zirci apátság XVIII. századi történetéről elmondottakra, felidéződnek azok a munkás évtizedek, amelyek az apátsági épület, majd a templom újjáépítését eredményezték. Ez az a korszak, amikor az első művészettörténeti jelentőségű műalkotások és műtárgyak az apátságba kerültek. Miután a templom építése 1753-ban befejeződött, építették meg fából a nagyszerű oltárépítményt, amelynek legfőbb dísze a nagy méretű oltárkép, Maulbertsch műve. További értékes műkincsek a faragott szószék, az orgona szintén gazdagon faragott tokja, a stallumok és a Szent Kereszt oltár Mária Magdolnát ábrázoló képe. Mindehhez a gazdag berendezéshez Dubniczay István veszprémi kanonok igen jelentős összegű adományokkal és kölcsönökkel járult hozzá. Mielőtt részleteznénk a templombelső művészi értékeit, szükséges vázlatszerű rövidséggel szólni Dubniczay mecénási működéséről. Dubniczay (eredeti nevén Korcsek) István 1742ben lett veszprémi kanonok. 7 2 Nagy rokonszenvvel viseltetett a zirci ciszterciek iránt, és igyekezett új templomukat adományaival minél nagyszerűbbé tenni, sőt gyarapodásukat egyéb területeken is elősegíteni. Az 1757-es évben a templom berendezésére két karos gyertyatartót, a következő évben egy ezüst monstranciát adományozott. A főoltár az ő 4000 forintos adományából készült, ugyancsak ő fedezte a 199
