Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

HAJNÓCZI GÁBOR: Adalékok a zirci apátság könyv- és műgyűjtő tevékenységének történetéhez a XVIII. század végén

Adalékok a zirci apátság könyvés műgyűjtő tevékenységének történetéhez a XVIII. sz. végén és a XIX. sz. elején HAJNÓCZI GÁBOR A zirci ciszterci apátság történetével kevés mű foglalkozik, még szerényebb azoknak a könyveknek és tanulmányoknak a száma, amelyek az apátság művészettörténeti jelentőségű építészeti tevékenységét tárgyalják. A könyv- és műgyűjtő tevékenység kutatásával, tudomásom szerint, tudományos igénnyel nem foglalkozott mind ez ideig senki. A legtöbbet Békefi Rémig írt a ciszterci rend történetéről, mint a rend történetírója, ő szerkesztette az 1896-ban megjelent „Emlékkönyvet", és ebben ő írta a ciszterciek magyarországi történetét tárgyaló részt.

1 Ekkor már megjelent a több kötetre tervezett, a négy apátságból egyesített főapátság teljes történetét feldolgozó nagy vállakózás első két kötete, amely a pilisi apátság történetét dolgozta fel, majd ezt követően, az „Emlékkönyv" megjelenése után következett további két kötet a pásztói apátság történetéről. E négy kötethez a szerző Békefi külön kötetben adta a levéltári anyagot.

2 A Szentgotthárdról és a Zircről szóló részek nem készültek el, így a teljes rendtörténet torzóban maradt. Békefi még írt rövid terjedelmű, összefoglalásszerű történeti áttekintéseket

3, apáttá történt kinevezése után azonban felhagyott történetírói tevé kenységével. Zirc történetét Horváth Konstantin írta meg, Békeflhez hasonlóan nagy levéltári anyag felhasználásával.

4 Szólni kell az összefoglaló jellegű művek mellett olyan tanulmányokról is, amelyek az apátság

(történetének egy fontosabb mozzanatát tárgyalják. így említést érdemel Alpár Lucián dolgozata Zirc függetlenségének kérdéséről, Urbán Gusztáv és Krasznay József tanulmányai Dréta Antal, illetve Villax Ferdinánd apátokról.

5 Az apátság XVIII. századi építészetének történetét Aggházy Mária dolgozta fel máig is alapvető jelentőségű tanulmányában,

6 amelyet szinte kiegészít a középkori apátsági építkezések leírását is tartalmazó beszámoló az 1912-13-ban végzett ásatásokról Hümpfner Tibor tollából.

7 Az apátság műgyűjteményéhez szolgál adalékokkal Hümpfner Tibor másik műve, a német nyelvű Szent Bernát ikonográfia is.

8 A rend könyv- és műgyűjtő tevékenységét vizsgáló kutató kevés levéltári nyomra bukkan. A levéltári anyag igen hiányos, mivel az apátság a török kiűzése után Lilienfeld, majd Heinrichau fennhatósága alá tartozott, így az írásos anyag Sziléziába került. A sziléziai apátságnak 1810-ben bekövetkezett megszűnése után azonban a rendi iratok — köztük a Zircre vonatkozóak is — részint különböző levéltárakba kerültek, részint elkallódtak. Aggházy Mária, aki végigkutatta a sziléziai levéltárakat a zirci iratokat keresve, igen kevés anyagra bukkant.

9 Jelentős károkat okozott a levéltári anyagnak a háború és következményei is. Az egykori zirci levéltár anyaga jelenleg a Széchenyi Könyvtár tulajdonában van, de kerültek iratok a veszprémi Megyei Levéltárba és a veszprémi Püspöki Levéltárba is.

1

0 Az elérhető adatok alapján a dolgozat megkísérli felvázolni az apátsági könyvtár fejlődésének folyamatát a XVIII. század második felében és a XIX. század elején. A könyvállomány gyarapodásán keresztül szeretné bemutatni a kor eszmevilágát. Ezenkívül célja a mecénási és műgyűjtő tevékenység vizsgálata, valamint a gyűjtemény fejlődésének figyelemmel kísérése és elemzése is. Mielőtt azonban a részletes tárgyalás következne, röviden szólnunk kell a zirci apátság korabeli gazdasági és közjogi helyzetéről. Vázolni kell azt az építészeti tevékenységet, amely a XVIII. és XIX. században Zircen folyt, amely mintegy megteremtette a könyvtár és a műgyűjtemény építészeti hátterét, érinteni kell azt a jelentős szerepet, amelyet Zirc a kor művészettörténetében betöltött. A tárgyalás során a zirci apátság kultúrtörténeti jelentőségét ismertető rövid rész után a könyvgyűjteménnyel fogunk foglalkozni, majd a dolgozat harmadik részében a műgyűjtemény leírását adjuk. Itt főként a képeket és a szobrokat hangsúlyozzuk, az egyéb műtárgyakat csupán érinteni fogjuk. Nem vállalkozhatunk az apátság könyv- és műgyűjtő tevékenységének részletes elemzésére, ehhez úgy érezzük, alaposabb felkészülés, nagyobb tárgyismeret és hosszabb kutatási idő lenne szükséges. Mindazonáltal adalékokkal kívánunk szolgálni annak a művészet-és kultúrtörténeti aktivitásnak alaposabb vizsgálatához, amelyet a zirci apátság az említett korszakban kifejtett. I. A ZIRCI APÁTSÁG A BAROKK ÉS A KLASSZICIZMUS KORÁBAN A barokk művészet, amely tőlünk nyugatra pápák, császárok és fejedelmek stílusa, de tőlünk keletre is elsősorban az abszolút hatalom művészi megjelenítője, nálunk az egyházi és világi arisztokrácia, valamint a 189