Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

TORMA ISTVÁN: A balatonakali bronzkori sír

bicioarai sírleletet, ahol egy csontvázas sírban bronzhajkarika és egy ciprusi hurkosfejű tű volt.

5 A Romániától Lengyelországig elterjedt típus több veszprémi lelőhelyen is előfordul (Bajcsy-Zsilinszky u. 12-14,

6 Angeli-major,

7 Papvásártér

8). Sajnos ezek a bronztárgyak hiteles megfigyelések nélkül, a kisapostagi kultúra vagy a dunántúli mészbetétes kerámia leleteivel vegyesen kerültek elő, a leletösszefüggéseket nem ismerjük. A Tüzér utcából 1912-ben tekercselt pálcikás díszítésű bögrével és peremtöredékkel együtt adtak a veszprémi Bakonyi Múzeumnak két bronz hajkarikát és egy bronz spirális csövecskét.

9 (6. ábra) 6. ábra. Veszprém-Tüzér utcai leletek. Abb. 6. Veszprém-Tüzér u., Funde. A tokodi csoport hiteles sírjából Neszmély- Téglagyár területén kerültek elő visszahajlított végű hajkarikák.

1

0 Kalicz Nándor a hatvani kultúra törzsterületéről Zaránkról mutat be egy arany hajkarikát.

1

1 A hatvanival egykorú ottományi kultúra rétközberencsi telepén egy hasonló arany csüngő, nagy dobosi sírjában pedig több ugyanilyen bronzkarika került elő.

12 Gyakran előfordul ez a bronzékszertípus a keletszlovákiai temetők sírjaiban is.

1

3 Legfontosabbak számunkra a délnyugat-szlovákiai Hurbanovó típusú sírleletek, amelyek között a balatonakaii lelet több tárgyának analógiáját megtaláljuk. A naszvadi (Nesvady) temető három sírjában összesen 7 db, a balatonakaii hajkarikával teljesen megegyező kerek bronzkarika látott napvilágot.

1

4 Az ugyancsak három sírban talált, összesen 6 db arany hajkarika érdekes módon valamivel nagyobb a bronzoknál, és a képeken ovális alakúnak látszik.

1

5 A felsorolt analógiák egyértelműen a kora- és a középső bronzkor határára keltezik a visszahajló végű tömör hajkarikát. A későbbi időre (Mozsolics-féle B III) az ugyancsak tömör, de ovális, a végükön rendszerint igen erős ívben befelé hajló arany hajkarikák a jellemzőek.

1

6 Kísérő leletek hiányában bizonytalan a kronológiai helyzete a nagyméretű, ovális alakú mezőberényi, szondi és badacsonyi hajkarikáknak. Mozsolics Amália ezeket is idősebbnek tartja a B III végénél.

1

7 A Magyarországtól Ny-ra és ÉNy-ra eső területeken, így az aunjetitzi kultúrában is nagyon gyakori peremes balták nálunk jóval kisebb szerepet játszanak. A több csoportba osztható peremes balták közül a balatonakaii az ún. itáliai típushoz tartozik, amelyet a nyakon szimmetrikusan vagy aszimmetrikusan elhelyezett kivágás különböztet meg a hegyes nyakú aunjetitzi vagy szászországi típustól. Ez a két típus Szlovákiában Mária Novotná szerint a lapos nyakú baltákkal együtt a korabronzkor végére keltezhető Hurbanovó-típus és Koát'any-kultúra temetőiben fordul elő.

1

8 A zömök testű, erős ívben kihajló élű balatonakaii balta legjobb analógiáját Holies (Holic) környékéről és a jókai (Jelka) leletből ismerjük, utóbbiban két bronztőr is volt.

1

9 A naszvadi temetőben a balatonakaiinál nyúlánkabb balták vannak.

2

0 Az egykorúságot a 65. sír két szebeni típusú bronz hajkarikája is bizonyítja.

2

1 Egy hegyes nyakú aunietitzi balta a lengyelországi Le ki Ma fe lelőhelyen feltárt halom D sírjában három db szebeni típusú kerek arany hajkarikával volt együtt.

2

2 Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a peremes balták keltező értéke önmagában meglehetősen alacsony, peremes balták még a koszideri horizont leleteiben is előfordulnak.

2

3 A balatonakaii tőr a háromszög alakú tőrök családjába tartozik. A hegyük felé egyenletesen keskenyedő, lapos keresztmetszetű pengével, lapos vagy köríves vállal jellemezhető 3—5, ritkábban több szögecslyukas tőrök a korabronzkor második felére keltezhető leletegyüttesekben fordulnak elő. Közös jellemzője ezeknek a tőröknek, hogy az eredeti szögecslyukak a vékony lemezből gyakran kitörtek, meg kellett őket újítani. Éppen ezért az egyidejűleg használt szögecslyukak száma nem mindig állapítható meg teljes biztonsággal.

2

4 Az ehhez a típushoz tartozó nyergesújfalui, szintén kitörött szögecslyukas, geometrikus díszítésű tőrt Mozsolics Amália is a bronzkor II. periódusba keltezi.

2

5 A peremes baltát is tartalmazó jókai (Jelka) lelet két tőrét szintén ide sorolhatjuk, bár az egyik, 7 szögecslyukas példány jóval szélesebb.

2

6 A balatonakali tőr legjobb analógiáját a Hurbanovó-típus naszvadi (Nesvady) temetőjének 84. sírjából ismerjük.

2

7 Ugyaninnen, a 69. sírból származik egy hasonló pengéjű, de erősebben ívelt vállú tőr is.

28 Az utóbbi példányon jelentkező enyhe bordát a KoSt'any-kultúra kassamindszenti (Vsechsvätych) temetőjében napvilágot látott tőrön is megfigyelhetjük.

2

9 Ez már átmenetet képez a középső bronzkor hasonlóan középbordás tőrjei felé. A balatonakaii háromszögletes tőr határozottan elkülönül a dunántúli mészbetétes kerámiából ismert, részben középbordás' tőröktől, amelyeknek válla rendszerint kissé szélesebb a pengénél.

3

0 A trianguláris tőr a középső bronzkorban miniatűr változatban él tovább.

3

1 Az ovális átmetszetű bronzhuzalból készített spirális kartekercs analógiáit szintén a korabronzkor máso17