Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
BÁNKUTI IMRE: Iratok a Rákóczi szabadságharc középdunántúli eseményeihez (1704-1708)
szétszórta. V. ö. BANKÜTI IMRE: Tolna megye a Rákóczi szabadságharcban (1703-1711). Tanulmányok Tolna megye történetéből, red. PUSKÁS ATTILA. (Szekszárd 1969) 106-107. 15. Azaz: ezüstpénz. 16. Mezőörs Győr (ma: Győr-Sopron) megyében. 17. Ibrányi László, Nyíri András és Gencsy Zsigmond ezeres kapitányok, akiknek tiszántúli ezredeit Károlyi áthozta magával. 18. Bezerédy Imre ezeres kapitány. 19. A Fertő tó északi csücskénél elterülő tágas vidék Moson megyében (ma: Ausztria). 20. Goda István, dunántúli ezereskapitány. 21. Sánc a Duna balpartján. Ordas község határában (Imsód néven is előfordul). Vele szemben, a jobbparton Dunakömlődnél építette fel Bottyán János 1705 április elején Bottyánvárát. A két sánc között híddal kötötték át a Dunát, és ez pótolta volna a császáriak által elfoglalt dunaföldvári révet. BÁNKÚTI, op. cit. 108-109. 22. Hcllepront János és Zsámboki Nagy István ezeres kapitányok. 23. Kiskunhalas. 24. Paks. 25. Sziget a Dunában, ugyancsak Ordas határában, közel az imsósi sánchoz. 26. Faoszlopokra állított őrtornyok. 27. Besztercebánya. 28. Az igali vereség 1706 február közepe táján történhetett. Előzménye: a Bottyán János vezette kuruc hadak betörtek Szlavóniába, de a rác és császári hadak visszatértükben utóiérték és szétszórták őket. 29. A védőlevél kiállítási helye félrevezető. Bercsényi ugyanis nem járt Balatonfüreden. Valószínű, hogy a tihanyiak már előre megfogalmazott szöveggel keresték fel az akkor Nagyszombatban tartózkodó Bercsényit, aki csak aláírta az oklevelet. 30. Feloldása: Comes Nicolaus Bercsényi de Székes. 31. Bottyán 1705. november 5-én indította meg Dunaföldvárnál hadjáratát és hetek alatt a kurucok ellenőrzése alá vonta ezt az országrészt. 32. A hadellátást szabályozó 1705. évi fejedelmi rendelkezés. 33. Bottyán János. 34. Az iratban említett mértékek: mázsa = 100 font = kb. 56 kg. Köböl: ez időben leginkább a kassai köböl volt használatban = 125 liter. Pint = 1.415 liter, az akó = 32 pint. Pénznemek: tallér = 240 dénár, réncs v. német forint = 120 dénár, magyar forint = 100 dénár. Garas = 6 dénár. 35. Dunántúlon működő hadellátási biztos. 36. E két név közül csak Lóczy András ezeres kapitány személyét sikerült azonosítanunk. 37. Azaz: ezüstpénz. Az elértéktelenedő rézpénz mellett igen ritka és főleg a parasztság által nehezen előteremthető pénznem. 38. Az igali vereségre 1. a 11. sz. iratot. 39. Belatinc, ma: Beltinci (Jugoszlávia). 40. Azaz: Pannonhalma: 41. Ez Károlyi harmadik dunántúli hadjárata idején történt, amikor 1705. március 31-én Siegbcrt Heister éppen Fokszabadi szomszédságában, Balatonkilitinél meglepte és szétszórta a kuruc csapatokat. 42. Azonos a kalocsai érsekkel. 43. Ma: Balatonszabadi. 44. Simontornyai kapitány. 45. Károlyi Sándor első dunántúli hadjárata 1704. január 11. - március vége közt zajlott le. Sándor László egyike volt a hadjárat dunántúli kezdeményezőinek. 46. Gróf Eszterházy Antalról van szó. 47. Ma mindhárom helység Vas megyében fekszik: Pornóapáti, Vaskeresztesés Bő néven. 48. A Consilium Oeconomicum által a dunántúli kincstári birtokok és jövedelmek kezelésére kiküldött bizottság. 49. Ma: Lutzmannsburg (Ausztria). 50. Valószínűleg Domokos Ferencről van szó, sümegi kapitány, majd brigadéros lett. 51. Ez az utalás világosan mutatja, hogy nem a Szombathely melletti Szentlőrincről van szó. Egyébként ebben az időben Zalaszentlőrinc a két megye határán feküdt. 52. Ez a jelzett melléklet ma már nincs az iratok között. 53. Az 1708. augusztus 3-án lezajlott trencséni csatára, a kurucok vereségére céloz. 54. Gróf Nádasdy Ferenc, császári tábornok. 55. Kreutz báró, császári tábornok. 56. A szó első három betűje bizonytalan olvasású. 57. Archívum Rákóczianum II (Bp. 1873) 312-314. 58. Jcllasich Gábor, horvát nemes. 59. Ma: Kotoriba (Jugoszlávia), a Muraközben. 60. Az 1671-ben kivégzett gróf Nádasdy Ferenc birtokairól van szó. 61. A Consilium Oeconomicum által a dunántúli kincstári és lefoglalt birtokok igazgatását intéző hivatal. 62. Gróf Eszterházy Antal családja már korábban elmenekült Dunántúlról esGömör megyében élt. 63. Fluck császári alezredes Bács várának volt a parancsnoka és amikor 1704 júniusában Rákóczi megadásra kényszerítette az erősséget, szabad elvonulás ellenében reverzálist állított ki, hogy többé nem harcol a kurucok ellen. II. Rákóczi Ferenc Emlékiratai. (Bp. 1951) 87. ígéretét azonban megszegte, s ezért intéz kérdést Eszterházy a fejedelemhez a fogságba esett Fluck sorsáról. 64. Azaz: most. 65. Johann Karle Tige báró, császári ezredes, majd tábornok. Főként Erdélyben harcolt a kurucok ellen, kegyetlenkedéseivel vált hírhedtté. DES ECRITS CONCERNANTS LES EVENEMENTS DE LA REGION CISDANUBIENNE CENTRALE (PANNONIÉ) DE LA GUERRE DE L'INDEPENDANCE DE RÁKÓCZI (1704-1708) La publication contient 25 documents, juqu'ici non édits, lesouels concernent les événements se déroulant entre 1704 et 1708 surtout dans la région centrale cisdanubienne. Le^teneur des éerits em brasse presque tous les problémes de la guerre d'indépendance kouroutz (logistique, service des subsistances, relations entre l'armée et les habitants, des événements militaiers, agitations de réligion etc.) Parce que la guerre de l'indépendance de Rákóczi est bien pauvre en sources de documentation cisdanubienne, il est bien important de faire paraítre les documents trouvés. Ces 25 éerits peuvent contribuer á la réconstruction, plus détaillée que jusqu'ä présent des événements de la guerre de l'indépendance. Les auteurs des lettres sont en générale les dirigeants des événements (Sándor Károlyi, Antal Eszterházy, Miklós Bercsényi, et naturellement le prince lui mérne). Mais il y a plusieurs éerits, qui ont leurs provenances des hommes simples, des paysans serfs. Ceux-ci sont de la valeur particuliére, parcc qu'ils permettent jeter un coup d'oeil dans les jours ordinaires du peuple travailleur, et ils documentent les épreuves qu'ils devaient supporter en recevant les coups rüdes de la guerre. L'adresse de l'auteur: Dr. Bánkuti Imre Magyar Nemzeti Múzeum H-1088 Budapest Múzeum krt. 14-16. 181