Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
BÁNKUTI IMRE: Iratok a Rákóczi szabadságharc középdunántúli eseményeihez (1704-1708)
23. Milej, 1707. május 2. Zala vármegye közgyűlésének irata a fejedelemhez. A meghirdettetett ónodi országgyűlésre Bezerédy Jánost küldik követként, aki szóban elő fogja adni kívánságaikat. A megye lakosságát leginkább sújtja a hadsereg önkényeskedése, valamint a rézpénz elértéktelenedése. (Eredeti. OL G. 19. RSzL II. 2. c.) Serenissime Princeps Domine Domine nobis gratiosissime. Humillimorum servitiorum nostrorum in gratiam Suae Serenitatis demissam commendationem. Pro 16. praesentis, az Ónodi Gyülesre, Méltóságos Generalis Fraknai Groff Eszterhás Antal Uram eő Nagysága Convocatoriajat vévén: küldöttünk képünkben Kedves Attyánkfiát, Nemzetes Vitézlő Bezeredy János UramaJ, hogy egyet értvén a tőb Nemes Vármegyék követ Urakkal, szegény Hazánk szabadsága elől mozdéttásában, meg maradásában, a kivánt szent békessegh meg szörzésében, és gravameneink orvoslásában fáradozván; nagy alázatossan kériúk Fejedelemségedet, nevünkel mondando eő kegyelme szavainak hitelt adván, ohaitva várt jo válaszai, hozzánk visza bocsaitannyi, méltóztassék. Kit is, el hiszűk, Instructioja szerint is, bőven szóval panaszainka: eiedelemséged eleiben terieszt eó kegyelme, mindazonáltal magunk is rövideden alázatossan repraesentállyuk Fejedelemségednek. Hogy Vármegyenkben qvártélozo, s föl s alá járó Vitézlő Rend, oly szabad cselekedő és zabolátlan, hogy a szőlő hegyekben a Pinczéket bé vervén, a' borokat kit meg nem ihattak, s el nem vihettek, fenekeket az hordoknak be vagdálván, el bocsátották. Pinczékben, és Vermekben az ellenségh élőt el ásván és reitvén az szegénységh partékaiát, Gabonaiát, és ruházattyát, azt föl keresvén, mind erdőkön, mezzőkőn, el vitte; asztagiaikat el csépőlvén, el bitangolta, ugy annyira, hogy sok szegény Ember kuldulásra jutót, s félven mind az ellenségtől, s mind a katonaságtol, riagyob része az erdőkben, hegyekben és völgyekben lappangh, és buidosik, már csak nem mindenét el vesztvén; a kik mégh kevés marháiok mellet lakó helyeikben maradtak, azokat, mint ha ellenségek volnának (noha aetappális intertentioiok meg adatik) űzik, kergetik, szidgyák, verik, lovaikat, fegyvereket erővel el vészik, sőrtés marháikat vagdallyák, bárányaikat kapdozzák, mindeneket szabadon el követnek, nem lévén eddig, ha szintén panaszolkodtunk is, a ki iniuriáikat orvosollya, mert magok is Hadi Tiszt Uraimék a szegény Emberektől erővel boraikat csak ocson Réz pénzen el vonnyák s ezüst pénzen árullyák, s ezután is ha csak feidclcmséged remediumat nem adhibeál, vege vagyon Szala Vármegyenek. Mind ezeknek azért meg orvoslására, alázatossan kériük Feiedelemségedet, Attyai kegyes gondviselését méltóztassék hozzánk meg mutatni. Kívánván az Ur Isten Országunk javára sok esztendeig szerencséssen fris jo egessegben éltesse Feiedelemségedet. Ex Congregatione Comitatus die 2. Maii 1707 in Possessione Milley celebrata. Serenitatis Vestrae Humillimi Servitores Universitas Nobilium Comitatus Szaladiensis. (Külső címzés:) Serenissimo Dei Gratia Transylvaniae Principi, ac Domino Domino Francisco Rákóczy de Felső Vadász, Confoederatorum Regni Ungariae Statuum pro Libertate Militantium Duci etc. Domino Domino nobis Gratiosissimo. (A vármegye papirfölzetű pecsétjével.) 24, Zalaszentlőrinc, 1707. május 3. Vas vármegye közgyűlése értesíti a fejedelmet, hogy az ónodi gyűlésre Szalay Istvánt küldték követül (Eredeti OL G. 19. RSzL II. 2. c.) Fölséges Feiedelem Kegyelmes Urunk. Méltóságos Generalis Fraknay Groff Eszterhás Antal Uram eő Nagyságha, pro 16. Praesentis az Ónodi gyűlésnek extensioia iránt irott Intimatoriaját (noha Kegyelmes Convocatoriáia mégh eddigh hozzánk nem érkezett) alázatossan vettük. Akarván mind azon által öszvö szövetkezet Hazafiuságunkat alázatossan megh mutatnunk, küldöttük képűnkben kedves Attyánkfiát Nemzetes Vitézleó Szalay István Uramat, hogy egyet értévén a tőb Nemes Vármegyék követ Urakkal, szegény Hazánk szabadcsága elől mozdéttásában, megh maradásában, a kivánt Szent Békességh megh szerzésében és gravaminaink orvoslásában fáradozzon; nagj alázatossan kérjük, nevűnkel mondando alázatos szavait, ne csak kegyeimessen megh halgatni, hanem ohaitva várt kegyelmes válaszai is, hozzánk vissza bocsáttani méltóztassék. Ezek után kegyes Gratiájába és Attyai gondviselésébe ajánlyuk nagj alázatossan magunkat, kivánnyuk hogy Nemes Hazánk boldogulására czélozo szándékát, az Ur Isten szerencséltesse életének hoszszuságával. Datum ex Generali Congregatione in Possessione Sz. Lőriijcz ad Egervár 5 1 celebrata, die 3 Mensis Maii Anno 1707. Fejedelemségednek Alázatos hiv szolgai Vas Vármegye. (Külső címzés:) Fölséges fölső Vadászy Rákóczy Ferencz Urunknak, Isten Kegyeimébűi az Szent Romai Birodalom, és Erdélly Országa, s a Nemes Magyar Haza öszvö szövetkezet Statusi Vezérlő Fejedelmének etc. jo kegyelmes Urunknak. (Két családi címeres gyűrűpecséttel lezárva.) 25. Ónod, 1707. június 25. A református rendek panasza a szécsényi országgyűlés által elrendelt templomszétosztás dunántúli lebonyolítása ellen. (Eredeti. OL G. 16. RSzL I. 2. b.) Az Reformata Helvetica Confession lévő Ecclesiak Gravameni Dunántúl valo Helvetica, és Augustana Confessióbeli Státus alázatossan decláraliya: Az Szécsényi Conventus szerint vigasztaltatások semmiben sem ment effectusban; kívánnák azért deputáltatni bizonyos Commissariusokat pro effectioné resígnationis Templorum, Scholarum, Parochiarum ac appertinentiarum. Dunántúl a Tihanyi Praesidiariussok Templomát, Commandérozó Generalis Botytyán János Uram Executioval elfoglaltatta, el sem vitettetett addig tizenőt katona rollok, mig a Református Praedicator ki nem költözött Parochiájából. Tizenegy embereket ezen Tihanyiaknak meg irt Generális Uram őt hetekig arestomban tartotta Sümegen oly okon: Hogy nyavalyássok Fölséges Fejedelmünk és a Méltoságos Generálisok ki adott Protectionalissatol recedalni nem akartak. Instantiajok sub Litera P. bővebben dilucidállya. 5 2 26. Sümeg, 1707. október 13. és 19. Balogh Ferenc sümegi várparancsnok levelei gróf Eszterházy Antalhoz: a vár lőszerellátásáról és megerősítéséről (Eszterházy Antal kancelláriáján készült egykorú kivonat. OSzKK Thaly-gy. 6/289-290.) Tekéntetes Nagysághos Révay Gáspár gyalogh colonellus uram által az Dunantu! valo földrül kezemhez szolgáltattot leveleknek extractussa. Sümöghy Commendáns Ballogh Ferencz Uram levelének extractussa. 1° Sümeghrűl 13. és 19. praesentis datalt leveleiben instál alazatossan commendanssághbéli decretumiaért. 2do. Panaszkodik, hogy puska porbul és olombul vágjon nagj fogyatkozása, és valamelly szaz puska kovákot, és vagj száz kardot kéván. 3tio. Egy indsenir embert kívánna oda, az ki az várban valamelly cassamátakot fundálna, kirül csak az projectumot érthettni épitettessében kívánná maga dexteritassát mutatni. (Oldalt: Lészen velem insenir.) 27. Beled, 1708. augusztus 12. Gróf Eszterházy Antal levele gróf Bercsényi Miklósnak. Részletesen beszámol a dunántúli katonai hírekről és helyzetről, végül különböző személyi kérdésekben tájékoztatja a főgenerálist. (Eredeti. OL G. 15. RSzL I. 1. Caps. E. Fasc. 137.) Méltóságos Magyar Országi Locumtenens és Feö Generalis kiváltképpen való nagy jó Uram. Excellentiad Méltóságos Levelét edgyüt Fölséges Urunknak a Dunán túlsó dolgokról tudósító Parancsolattyával szokott kötelességgel vettem, már minek előtte azon informatiom érkezett vólna, alkalmasint constalt a túlsó constitutiók circumstantiája előttünk, mind az által annak hallásával 5-' ezen Föld per absolutum nem consternálódott, tudván azt, hogy akiket Isten szerett, meg szokta látogatni, de ugyan csak tandem aliquando Causa justa triumphat. Nem kétlem az innét ekkoráig, legközelebb penig az el múlt napokban tött operatioink szerencsés succesussárúl genuine meg irt relatiomat venni meltosztatott Excellentiad, melynek reiteratióját nagyobb alkalmatlanságának el távoztatására nézve, most szükségesnek nem ítélem, minden tehetségemmel továbbis igyekezvén azon, mi modon okozhatnék hova nagyobb diversiót az ellenségnek, Öe minthogy Nadasdy 5 4 Corpussa is 2 erös Regimentvei meg erűsedett Sopronnál, és General Graicz 5 5 mint edgy Eöt ezer öszve vett Horvát, Ráczsággal már actualíter Simontornya (felé), hogy obsideallya, nyomakodik, kikre nézve ennékem is cum reflexione kölletvén magamot tartanom, nem annyira már az offensiva operatiokban, mint hogy az két felé ellenség hirtelenkedése valami confusióba ne hozzon, vigyáznom kívántatik. Reméllem Isten kegyelmébül mind ezen két corpus között is confusió nélkül lehető megmaradásomat, söt operatioimnak kívánatos folamottyát, nem is tartok mástul semmitül onnét, ha valami módon, Haister is Komáromnál által vetvén magát, három felül impetaltatnám, in eo casu megvallom, nem kevés változása következnék dolgaink mivóltának. Mind az által jól constalván igaz ügyünk az Isten és világ előtt, ha szintén toltatunk 5^ is, desperatióra nem fakadunk, inkáb mi innét valamit közjavunk előmenetelére és Excellentiad kegyes akarattya s Hazank boldogulasa segétésére készek lészünk utolsó vérünk ki ontása meg bizonyításával is elkövetnünk. Emellett jól lehet sok országos gondos dolgait tudván, nem tettem elübbi levelemben Excellentiadnak emlékezetet Méltóságos Generalis Eszterházy Daniel Ur által menetelirül, kinek is mint hogy innét semmi legkissebb dolga nem vólt, maganak eö kegyelme expeditiot formálván, tudom Excellentiad Méltósága előtt való insinuatiojával eleg delatiót s informatiót fog adni 179
