Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

BÁNKUTI IMRE: Iratok a Rákóczi szabadságharc középdunántúli eseményeihez (1704-1708)

14to. Ha kctt ezer hajdú leszen és 500 lovas continuo két felöl valamikor'akarják, egy estve megh indulván, Simontornyát magokévá tehetik. 15to. Vas, Deszka feles szükséges, provideálljon Commissárius Uram szükséges, mind ezeknek helyes okait le nem Írhatom. Datum Kecskemét, die 10. Április 1705. Károlyi Sándor m. p. (Külső címzés nincs az iraton, így nem tudjuk, kinek a részére készült ez a tervezet.) 7. Egri tábor, 1705. június 11. Csajághy Ferenc kapitány és más tisztek igazolják, hogy a Pápán lakó Jósfai Mihály strázsamester a nagyszombati ütközetben (1704. december 26.) vitézül harcolva esett el Özvegyének a fejedelem 3 havi zsoldot utal ki (Eredeti. OSzKK. Thaly-gy. 4/40.) Mi aláb subscribáltak recognoscallyuk sub bona fide cristiana, hogy ezen Pápai Árva Eőzvcgy Asszonynak az ura, néhai Vitézlő Josfai Mihály, az elmúlt téli Nagy Szombatnal lett conflictusi alkalmatosságai, vitézül tette le élctctt Haza szolgálotyában, Baranyai Ferencz Meltoságos Galantai Groff Esztcrhazi Antal Uram cő Nagysága akori egyik kapitanyanak lovas Straza Mestere leven. Datum in Castris ad Agriam positis Die 11 Junii 1705. Csajághy Ferencz Meltoságos Generalis Groff Eszterhas Antal Uram eö Nagysága Ezerebeli edgyik Kapitány m. p. Pápai Bogács Ferencz m. p. Szőke Mihály m. p. Feiervari Szili István m. p. Szaslotarto Szőke Ferencz m. p. ki is szemeimmel láttam mikor cl esett (A fejedelmi határozat a hátlapra rávezetve:) Azon Ezerbéli fizető Commissariusúnk előtt, Feő Kapitánya Attcstatiojával meg bizonyítván Urának harezon való el essését s azt is jól megvizsgálván, nem vcttcc már kegyelmességünket, adgyon három hó pénzt nékic, tőbb comissiónkat nc várja. Ex Castris Nostris ad Agriam positis Die 17 Junii Anno 1705. F. Rákóczi m. p. Sigismundus Janoki m. p. Gregorius Ráti m. p. 8. Losonc, 1705. július 6. Nógrád megye közgyűlése beadvánnyal fordul a fejedelemhez, hogy a megyében elhelyezett dunántúli menekültek egy részét ne Losoncon, hanem Szécsényben és Gyarmaton helyezzék el, s az ottani katonai élelemtárakból lássák el őket. Rákóczi elutasítja a megye kérését. (Eredeti. OL G. 19. RSzL II. 2. c.) Serenissime ac Celsissime Princeps Domine Domine Nobis benignissime gratiose. Humillimorum fideliumque servitiorum nostrorum in gratiam Serenitatis Vestrae demissam commendationem. Kegyelmes Parancsolattyát Nagyságodnak, melyben méltóztatik Nagyságod kegyeimessen intimálni, az kik Dunántúl valók kőzzűl mindennémű alkalmatosságokat el hagyván, Nagysághod hűségére és az haza köz szolgálattyára cseledgyeikkel edgyűtt által jőttenek, és eddigh Nemes Heves Vármegyében inqvartirízáltatva vóltanak, ez után ezen mi Vármegyénkben és Nemes Kis Honthi Districtusban, Lossoncz és Rimaszombatth városában collocáltatván, a' Magazinumokbúl interteneáltatni fognak, házoknak tűzőknek és pascuatiojoknak ezen Vármegyéktűi kelletvén ki telnie; mai gyűllesünkben alázatossan vévén; szükséges képpen s alázatossan kívántuk Nagyságodnak declarálnünk: Lossoncz várossá igen csekély hely lévén, az alkalmatossaghnak szűk volta miatt, csak kevessen férhetnek megh eő kegyelmek közzül; a' pascuatio penigh e' tájon olly szűk, nem hogy Dunántúl való emberséges emberek eő kegyelmek marhaiknak sufficialhatna csak keves ideigh is, de a' lakossok is magok marhaikat a legeltetés kedvéért egynéhány mérföldre ki adni s el szélleszteni kénszeritetnek, a' mint ezek Nagyságod belsőbb tiszteinek alkalmassint constálnak. Ha mindazáltal ezen Nagyságod Méltóságos dispositioja szerint kelletik tovab is dislocáltatniok, Nagyságodat alazatossan keijűk, hogy azon Dunántúl való Uraimek, kiknek Lossonczra kellene szallitatniok, alkalmatossabban subsistálhassanak, egy része itt helyben meg maradván, a' többinek Szecsény és Gyarmatth Magazinalis helyekkre való collocaltatassok iránt, mind a' naturalek szallitássábúl emergálhato szegénységh aggravatiojának el tavoztatassara nézve, méltóztassék Nagyságod kegyeimessen parancsolni. Vettük mas rendbeli kegyelmes Parancsolattyat is Nagyságodnak, a' Portalis nyári szekereknek kuallitatássok véget, mellyeket minthogy mi rész szerint ezen Nagyságod alsó Táborára, már részrűl penigh Szeredhez már praevie ki allitottúnk, ezt is alazatossan kívántuk Nagyságodnak repraesentálnúnk. Coeterum stb. Ex Congregatione nostra die 6. Mensis Julii Anno 1705. in Oppido Lossoncz celebrata. Serenitatis Vestrae humillimi et fideles servi: Universitas Dominorum, Magnatum et Nobilium Comitatus Neogradiensis. (A hátlapra rávezetve a fejedelmi válasz fogalmazványa:) Replica 18. Julii Ex castris ad Kürt positis. Az Nemes Varmegye levelebül Dunantul való földön minden joszagokat cl hagyott, s igaz hazafiusagokat azzal is az egesz Ország előtt contestaló Hiveink dislocatioja iránt való kivansagat ertven, jóllehet ugyan akarnánk az Nemes Vármegyének kivansagihoz ezen dolognak accomodatióját, de mivel jól tudgya azNemes Varmegye, hogy az Gyarmati es Szecsenyi alkalmatosság s Magazinum más szűksegere az hadnak rcsolvaltatik, kire nézve oda dislocaltatni nem lehet. Ahoz keppest az Nemes Varmegyének intimallyuk azon híveinknek Nemzetünk köz ügyéhez való szeretetit, s példás hűségeket haza fiúi tökelletes szeretettel recognoscalvan, abban tovább való difficultasok propositiojaval haladékot ne tegyen, hanem elebbeni Intcntionk szerint dislocallya őket az akkor denominált helyekre, teven intertentiojokrúl szükséges disposition másként is ebben nem lattyuk semmi helyét az Nemes Varmegye difficultasinak, mivel az mit ezen híveinkre az Qvartely helyekben erogalnak az Lakosok, nem kelletvén Szecsenybe vagy Gyarmatra az Magazinumba administralni azon élést, melly ezen hiveink szamara obvenial, annak vecturajaban való faradozastúl meg menekednek; az Computus ideje pedig erga sufficientem liquidationem az Nemes Varmegyének acccptaltatnak. Expedita. Prothocollata. 1705. 9. Miskolc, 1706. február 1. II. Rákóczi Ferenc fejedelem védőlevele Peremartontierhida nemessége és lakossága, de különösen Losonczy János és András részére a kuruc hadak visszaélései ellen. (Eredeti. Veszprém megyei Levéltár. Veszprémi Múzeumtól átvett iratok. 720. sz.) Nos Franciscus II. Dei Gratia Sacri Romani Imperii et ElectusTransylvaniae Princeps Rákóczi, Partium Regni Hungáriáé Dominus et Siculorum Comes, pro Libertate Regni Hungáriáé Confoederatorum Statuum, nec non Munkacsiensis et Makoviczensis Dux, Perpetuus Comes de Sáros, Dominus Haereditarius in Sáros Patak, Tokaj, Regécz, Ecsed, Somlyó, Lednicze, Szerencs, Onod etc. Univereis et singulis Exercituum Nostrorum Generalibus Campi-Marschallis Eorundemque Locumtenentibus, Generalibus Vigiliarum Praefectis, nec non Militiae nostrae tarn Eqvestris, quam Pedestris Ordinis, cujuscunque tandem Nationis Regiminum Supremis et Vice Colonellis, Capitaneis, Ductoribus, Vexiliferris, Decurionibus caeterisque Militibus gregariis, cunctis demum aliis, qvibus videlicet interest seu inter erit, praesentes Nostras visuris, lecturis, aut legi audituris, in fidelitate nostra constitutis, Salutem et gratiae nostrae Principalis benignam propensionem. Peremarton Berhida falubeli Nemeség és Lakossok alazatos Instantiajokbul értyűk, hogy Hadaink közzül sokan, akar melly Passussal, sőtt némellyek a' nélkül is, csak magok dolgában járván, az emiitett faluban és abban lévő Nemzetes Vitézlő Lossonczy János és András Híveinkhez tartozó Curialis Majorságba s annak appertinentiaiba bé menvén, étel, ital, abrak és egyébb féle gazdálkodást rendetlenül kívánnának, sőtt egyébb iránt is, húzni vonni, az Instánsokat nyomorgatni, és egyébb minden féle alkalmatlanságokat elkövetni szabadossan merészlettek, mostan is merészelnek. Minthogy penig Hűségünk alatt lévő Hellyeknek s azoknak Lakossinak nem meg kárositattásokra, vagy elpusztitatattásokra és akar miképpen való meg nyomoritattásokra, Istenes elszánt igyekezetünk, és elkezdett naponként boldoguló Hadakozásunk, s Hadainknak az Haza szolgálattyában fel s alá való jövessek, mennéssek egyenessen czélozna Ezokaért fen meg nevezett Lovas, és Gyalog Hadi Tiszteinknek, directiojok alatt levő Hadainknak, ugy más Híveinknek mind személy szerint, mind közönségessen serio és keményen parancsollyuk, Magunk, Generalis Ur, és Udvari Kapitány Hiveink Passussa nélkül, nem kűlőmben rendesen dislocalt, vagy azutan is dislocalando Hadainkon kivül, az emiitett hellységben s abban levő Curialis Majorságba és annak appertinentiaiba bé menni, étel, ital, abrak és egyébbféle de kiváltképpen borbéli gazdalkodast kívánni (hanem ha Passusunkban arrul mentio lészen) meg ne merészellyék. Külömben ha kik cselekesznek, adunk hatalmat emiitett Instansoknak, hogy az ollyakat szabadossan megfoghassák és meg fogván, érdemek szerint való kemény animadversionknák s méltó büntetésseknek el vételére, Hozzánk Taborunkban, Generális Ur, Várakbéli Kapitány Híveinkhez hozhassák és vihessék. Praesentibus perlectis exhibentibusque restitutis. Datum in Oppido Miskolcz, die prima Mensis Februarii Anno Domini Millesirho Septingentesimo Sexto. F. Rákóczi m. p. P. H. Sigismundus Janoki m. p. Gregorius Ráti m. p. (Az irat alján): Peremarton Berhida falubéliek specialis protectiója. 10. Miskolc, 1706. február 13. Bercsényi Miklós közli Radvánszky János kincstartóval, hogy a fejedelem őt bízta meg a melléje adott Spátay Gábor173