Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

CENNERNÉ WILHELMB GIZELLA: A dunántúli végvárábrázolások tipológiai kérdései

vef/arfin irrt tfyt under erbcrt isjrs 4.ábra. Veszprém. Ismeretlen német mesterrézmetszete. 1664. Magyar Történelmi Képcsarnok. Abb. 4. Kupferstich eines unbekannten deutschen Meisters. 1664. Magyar Történelmi Képcsarnok. történeti grafikája volt Székesfehérvár itt megjelent trapézalakú ábrázolásának mintája is.

3

9 A „Denkmal" várképei egy olyan erősséget is bemutatnak, amely eddigi sorozatokban nem szerepelt, Pécset. Az 1543-ban török kézre került várat a XVI. század további folyamán, valamint a XVII. század első felében elkerülték a háborúk. Keresztény sereg csak Zrínyi téli hadjárata idején jutott falai alá, de bevenniük ekkor sem sikerült. A városba behatoltak és felgyújtották, tehát legalább a falak fekvésének felvételére és a tulajdonképpeni vár felvázolására mód nyílott. Pécs madártávlati-alaprajzos, furcsa mértani idomot mutató ábrázolása egy röplap-illusztrációra megy vissza, amelyet a szignatúra tanúsága szerint Salomon Schmidmayer hadmérnök készített a helyszínen.

4

0 A hadijelentést illusztráló grafikus technikai felkészültsége nyilván nem volt elég arra, hogy az alaprajzi felvételt és a város gazdag keleti architektúráját emlegető írásos tudósítások anyagát megfelelő módon párosítsa művében. A hadmérnöki felmérések elrendezése és körvonalai

4

1 nagyjából megegyeznek ezzel az ábrázolási típussal, amely a „Denkmal" hasábjain is látható. Megfigyelhettük, hogy a hadiesemények hogyan teremtették meg egy eddig érdeklődésre sem méltatott vár ábrázolásának igényét. Más áttételben ugyanez a helyzet Le Dentu fent említett rajzainak könyvillusztráció részére történt sokszorosításánál is. A Szentgotthárdig előnyomuló török seregtől rettegő örökös tartományok szemében 1664-ben megnőtt a nyugati határszél kisebb végvárainak jelentősége. Ezért kerültek bele, Lukas Schnitzer rézmetszeteiben Ortelius utolsó, a XVII. század első fele és a 60-as évek eseményeivel kibővített kiadásába.

4

2 Le Dentu rajzainak a végvár-vonal mellett a főúri birtokközpontokra irányuló érdeklődése, és e két szempont összefonódása már egy következő korszakot idéz. A háborítatlanul élő és a császári kegyből meggazdagodott oligarchia családi hatalmát, gazdasági centrumát jelentő várkastélyok megörökítése már nem a kor eseményeivel foglalkozó topografikus-történeti irodalom illusztrátorainak, hanem a főurak udvari művészeinek feladata. Esterházy Pál nádor rézmetszője, Greischer Mátyás az 1680-as években megörökítette a nagyhatalmú család tulajdonában volt várakat, kastélyokat és birtokközpontokat. Feketeváros, Kismarton, Lánzsér kissé primitív távlatú, de gondosan részletező rajzai, XVII. századi topográfiánk értékes darabjai közé számítanak.

4

3 A gyermekkorában megkoronázott I. József használatára Birckenstein hadmérnöktől összeállított geometria-tankönyv a kijelölt feladatok megoldásának bemutatásával egy lapon, a török felszabadító háborúk lendületes előnyomulása idején, a hazai végvárrendszer elsődleges és másodlagos fontosságú erősségeit vonultatja fel, nem feledkezve el az előterek hazai 144