Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

MITHAY SÁNDOR: Miháldy István régészeti gyűjtőtevékenysége

lat futott be a gyűjteményre vonatkozóan. Ferenc Ferdinánd trónörökös volt az első jelentkező, de hamarosan le is mondta ajánlatát. Fraknói Vilmosra panaszkodott az esperes, mert hiába várta válaszát ebben az ügyben. A zirci apátság is vevő volt, valamint néhány pesti kereskedő, akik 3000—3500 forintot ígértek a gyűjteményért. Az esperes nem akarta elkótyavetyélni a régészeti tárgyakat. Augusztus 24-én a hagyatékot a plébánián már tovább nem tudták tartani, mert vevő nem jelentkezett. A rokonok készek a becsárat megadni és a kötelező harmadot lefizetni. Szeptember 3-án az esperes bejelentette, hogy a hagyatékot a rokonoknak természetben átadta. Továbbiakban Récseytől értesülünk arról, hogy a múzeumok országos főfelügyelősége 1901-ben szerezte meg a gyűjteményt. 1902-ben a Magyar Nemzeti Múzeum csak néhány tárgyat választott ki. A többire nem tartott igényt, és azokat a főfelügyelőség rendelkezésére bocsátotta. Mivel a tárgyak legnagyobb része Veszprém megyei származású, Fraknói egy múzeum létesítésének eszméjét vetette fel az akkori megyei vezetők előtt. Majd 1903. július 15-én a közoktatásügyi miniszter leiratában értesítette a Veszprém megyei Múzeumegyletet a gyűjtemény átengedéséről. Szeptember 15-én a gyűjtemény elküldéséről értesítette Veszprémet. JEGYZETEK 1. Iskoláinak elvégzéséről és azok helyéről közelebbit nem tudunk. A szabadságharc első évében 15 éves volt. 2. Akkor területének több mint 70%-a a rédei Esterházy birtokhoz tartozott. 3. Papi működéséről többet nem tudunk. 4. Késő délután Győrben a fürdő felé tartó útjában a régi városház sarkán rosszul lett. Néhány perc múlva összeesett a városházán lévő katonai irodánál. Ide azonnal bevitték. A gyorsan értesített és érkezett orvos már csak a szívszélhüdést tudta megállapítani. A régi belvárosi temetőben temették el június 2-án. Majd innen a Győr-Sopron-megyei Gyömörre került. Abban a temetői kápolnában nyugszik, amelyet sógora, Friedrich Károly földbirtokos épített 1910-ben. 5. Nincs adatunk arra vonatkozóan, miképpen talált Rómer Miháldyra. 6. Kevés adatunk nem engedi, hogy összehasonlítsuk munkásságát a Koroncón működő, és 1889-ben elhalt Ebenhöch Ferenccel. Azt sejtjük, hogy Ebenhöch gyűjteménye nagyobb volt, Miháldy viszont többet ásatott, inkább magának gyűjtött, és keveset ajándékozott közgyűjteményeknek. 7. Ugyanebben a dolgozatában a jásdi, „őstemplomot" a plébánia alatti és a római vallumot is említette. 8. Bizonyára jól ismerte a lap akkori szerkesztőjét, Mersich Józsefet. Gyűjtőnk jótollú író volt. Felmerül azonban a kérdés, hogy miért éppen Győrben jelent meg ásatási beszámolója? Az egykori veszprémvarsányi járás Győr vonzáskörébe tartozott. 9. Rómer szerint Sárkány pártfogása alatt erőteljesen fejlődött a győri állat- és régiséggyűjtemény is a bencés gimnáziumban. 10. Az előbbi ásatónk sógora volt és több alkalommal is együttműködött az ásatásokon. 11. A szanyi emberek azt gondolták, hogy azért talál annyi érdekes dolgot, mert „azzal a büv-bájos szenei egész ölnyire" lelát a földbe. 12. A kongresszus szeptember 4—11-ig tartott. 13. Ebben a dolgozatában azt is megemlíti, hogy a századfordulón még láthatók voltak a szabadon álló falak. Récsey szerint ennek a feltárásnak az anyaga a gyűjtemény 2. szekrényében volt. 14. Ezt a fontos leletet azóta Hampel, Börzsönyi és Fettich ismertette. 15. Segítőtársait nem ismeijük. Talán Friedrich és Fillinger értette meg a régészet iránti lelkesedését. IRODALOMJEGYZÉK A M. N. M. Érem- és Régiségosztálya f. é. január havában . . . Arch Ert XI (1877) 62. A Nemzeti Múzeum Régiségosztályának gyarapodása. Arch Ért XVIII (1898) 375. A Nemzeti Múzeumi Régiségtár gyarapodása. Arch Ért XXII (1902) 426, 432,436. Az Országos Régészeti és Embertani Társulat. . . Arch Ért XXI (1901) 443. Ásatások a Bakonyban. Egyetértés és Magyar Újság IX (1875) 149. (szept. 26). Bakonyszentlászló Pusztulása. Győri Hírlap IV (1889) 49. (jún. 16). BÖRZSÖNYI A.: Győr vármegye őstörténete. Magyarország vármegyéi és városai. Győr vármegye (Bp.) 285. BÖRZSÖNY A.: A gyömörei sírlelet a honfoglalás korából. Arch Ért XXXII (1912) 215. CSETNEKI J. E.: Megyénk őstörténelmi emlékei. (A nemzetközi congressus ügyében.) Veszprém II (1876) 28. (júl. 9). DAX M. — ÉRI I. — MITHAY S. — PALÁGYI SZ. — TORMA I.: Magyarország Régészeti Tipográfiája 4. A pápai és zirci járás (Bp. 1972). DORNYAY B.: Bakony (Bp. 1927) 395. EBENHÖCH F.: (levele) Arch Ért VII (1872) 101—102. EBENHÖCH F.: Őskor; Fehér I.: Győr megye és város egyetemes leírása (Bp. 1874). FETTICH N.: Győr a népvándorláskorban (Győr 1943) 7. Győr Állami Levéltár Győri Bencés Főgimnáziumi Értesítő 1878/9: 200, 202 és 1884/5: 186. Halál az utcán. Győri Hírlap 45. (1901) 126. (jún. 2.) HAMPEL J.: Újabb tanulmányok a honfoglaláskor emlékeiből. III (1907) 7, 22. História Domus, Bakonyszentlászló r. k. plébánia. HUSZÁR L.: Éremlelőhelyek Veszprém megye területén. Veszprém megyei Múzeumi Közlemények I (1963) 151—160. KISS GYÖRGY bakonyszentlászlói esperes-plébános levele. LOVAS E.: A győrvidéki régészeti kutatás és gyűjtés története. Győri Szemle VIII (1937) 17. Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adattára Veszprémi Hírlap IX (1901) jún. 2. (Miháldy István haláláról.) MIHÁLDY I.: Archaeológiai levél XXXIII. (Sándor-majori puszta) — Arch Ért III (1870) 184—186. MIHÁLDY I.: Archaeológiai levél XIX. (Bakonyszentlászló) — Arch Ért V (1871) 163—164. MIHÁLDY I.: Régészeti búvárlat. Győri Közlöny XX (1876) 70. (aug. 27.) és 72. (szept. 3.) MIHÁLDY I.: Bakonyszentlászlói plébános kőeszköz-gyűjteményének leltárkönyvei I—II. ORBÁN D. — LOVAS E.: Kajár történeti földrajza Győri Szemle X (1939) 43. PULSZKY F.: Magyarország archaeológiája. (Bp. 1897) I. 245, II. 116. RÉCSEY V.: Egy bakonyromándi urna-leletről. Arch Ért XXI (1901) 60. RÉCSEY V.: Egy értékes régiséggyűjteményről a Bakonyban. Arch Ért XXIII (1903) 64—66. RHÉ GY.: Veszprémvármegyei avar emlékek. Közlemények Veszprémvármegye múltjából. 2 (Veszprém 1924) 17. RÓMER F.: Egyveleg. Arch Ért V (1871) 252. RÓMER F.: Les cimitiéres,Compte-Rendu de la huitiéme session a Budapest 1876. (Bp. 1878) II. 171 — 177. RÓMER F.: Győri Hírlap IV (1889) 24. (márc. 21.) Schematismus (1857, 1859, 1862, 1865, 1901): Sobori leletek, (közli O T) Arch Ért IX (1875) 252. Tűzvész, Veszprém XV (1889) 27. (júl. 7.) VBM használaton kívüli régi törzskönyve VBM Szerzeményi Napló 1905. stb. VBM használaton kívüli 2. sz. törzskönyve Veszprémi Egyházmegyei Levéltár FÜGGELÉK Miháldy István gyűjteményének lelőhelyei MI. - Miháldy kőeszközleltárában 2/7, stb. — Magyarország Régészeti Topográfiája 4. - régészeti lelőhelvek számozása Fillinger A. - A bakonyszentlászlói számtartó ajándékozásai. 1. ABDA 2. ÁRPÁS, M. I. 3 BAKONYBÁNK 4 BAKONYBÉL Vall, 2/7. ásatás (1876) Gáthegy-Tuskós, 2/16. ásatás (1876) kőbalta. M. I. 5. BAKONYGYIRÖT Szőlő mellett M. I. Hajas, M. I. kőeszköz, M. I. 6. BAKONYKOPPÁNY, M. I. 7. BAKONYNÁNA 8. BAKONYOSZLOP, M. I. 9. BAKONYPÉTERD 10. BAKONYSÁG Kisdém, kőeszköz, Fillinger A., M. I. 9/3 kőbalta, csiszolókő, M. I. 10