Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

NAGYBÁKAY PÉTER: Beriszló Péter veszprémi püspök címeres sírköve

A faragott szintből kiemelkedő elemek rajza Rekonstrukció Meglevő eredeti határvonal —— Heglevő törésvonal Sis?! Csiszolt alapszint [=• Az alapból kiemelkedő faragott, szint 2. ábra. A töredékekből összeillesztett faragott kőcímer maradványa. Figure 2. Le reste du blason de pierre sculptée assemblé des fragments. 3. ábra. A sírkő címerének rekonstrukciója. (Koncz Pál és Kulcsár Ágnes munkája). Figure 3. La reconstruction du blason de la pierre funéraire (L'oeuvre de Pál Koncz et Ágnes Kulcsár). lenne azoknak a címerét vizsgálni, akik veszprémi püspökként haltak meg a reneszánsz idején, de a biztonság kedvéért nézzük meg mindegyikét. Az időszak, amelyet vizsgálnunk kell, 1486-tól 1552-ig terjed. A kezdő időpont azért 1486, mert ekkor halt meg Vetési Albert püspök, akinek egy pillérfőre faragott címere, mint a legelső keltezett magyarországi reneszánsz emlék 1467-ből, ismeretes előttünk Veszprémben.

4 Egyébként ez a sast ábrázoló Kaplon nemzetségi címer díszíti Vetési Albert veszprémi, Szent György kápolnában levő töredékes, vörös márvány sírkövét is.

5 Közvetlen elődje Gathalóczi Mátyás 1457-ben, vagy 1458-ban halt meg. A veszprémi Bakonyi Múzeum kőtárában lévő alakos sírkőtöredékét Tóth Sándornak sikerült azonosítania.

6 A vizsgálandó időszakot lezáró évszám pedig azért 1552, mert ekkor foglalták el a törökök Veszprém várát, sőt teljesen fel is dúlták úgy, hogy a püspökök Sümegre tették át székhelyüket, és csak 1628-ban költöztek vissza Veszprémbe.

7 A két időpont között a következő püspökök kormányozták az egyházmegyét. 8 ifi. Vitéz János (1489—1499), mint veszprémi püspök halt meg 1499-ben

9 (1486-1489 között betöltetlen a veszprémi püspöki szék). Családi címere rokonának, az esztergomi érsek zrednai Vitéz Jánosnak esztergomi síremlékéről

1

0 és epitáfiumáról

1

1 ismert: vágott pajzsban fent kétfarkú menő oroszlán, lent két hatágú csillagtól kísért liliom.

1

2 Püspöki címere — Magyarországon is előfordul ilyen eset — teljesen eltér ettől: 1493-ból származó pecsétjén négyeit pajzs látható, az 1. és 4. mezőben kereszttel megtűzdelt pólya (a bécsi érsekség címere) a 2. és 3. mezőben lebegő, jobbra tekintő farkas-, vagy sárkányfej.

13 Szathmáry György (1499-1501) később váradi, majd 1505-től pécsi püspök, végül 1522-től esztergomi érsek. Címere a pécsi székesegyházban lévő pastofóriumróÜ és pécsi palotájának egy megmaradt reneszánsz ablakkeretéről ismert:

1

4 jobb haránt pólyában ugráshoz készülő oroszlán, fent liliom, bal oldalán ötszirmú rózsa, lent liliom, jobb oldalán ötszirmú rózsa. Frangepán Gergely (1502—1503) később kalocsai érsek. Címere egy 1511. évi pecsétjéről ismert:

1

5 két egymással szemben álló ágaskodó oroszlán. Isvalies Péter (1503-1511) bíboros, reggio-calabriai érsek. Közép-Olaszországban Caesenaban halt meg és a római S. Maria Maggiore templomban temették el. 114