A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Természettudomány (Veszprém, 1978)

Iharos Gyula: Tardigradák a Szigligeti Arborétum területéről

5. Idős korai juhar (Acer platanoides L.) algás-mohás-zuzmós törzséről kéregdarabok: negatív. 6. Idős ezüstfa (Elaeagnus angustifolia L.) algás-mohos kéregdarabjai: Macrobiotus richtersi J. MURR., Hypsibius convergens (URB.) és H. schaudinni (RICHT.) több példánya. 7. Fehérnyír csoport alatti talajmohok: Macrobiotus richtersi J. MURR, és Hypsibius schaudinni (RICHT.) néhány példány. 8. Juhar csoport alatti talajmohok: Macrobiotus richtersi J. MURR, és Macrobiotus hufelandii SCHULTZE. 9. Hegyi juhar (Acer pseudoplatanus L.) mohos-zuzmós törzséről kéregdarabok: Macrobiotus intermedius PLATE, kevés egyedszámban. 10. Idős fehérfűz (Salix alba L.) törzséről moha: Macrobiotus richtersi J. MURR., és Macrobiotus intermedius PLATE, kevés példány. 11. Tapolca-patak partjáról moha: negatív. 12-13. Jegenyenyár (Populus nigra piramidalis L.) törzséről zuzmók: negatív. 14. Épület betonlábazatának mohapárnái: Hypsibius convergens (URB.) és Hypsibius schaudinni (RICHT.) fajok sok egyede. 15. Salakos-kavicsozott kerti út mélyedéseinek mohafoltjaiból: Macrobiotus hufelandii SCHULTZE és Hypsibius mihelcici IHAROS fajok több példánya. 16. Évszázados öreg fehérfűz (Salix alba L.) mohos-zuzmós törzséről kéregdarabok: Macrobiotus hufelandii SCHULTZE, Macrobiotus intermedius PLATE és Hypsibius oberhaeuseri DOY. fajok több példánya. 17. Idős boglárfa (Platanus acerifolia WILLD.) zuzmósmohos törzséről kéregdarabok: 1 példány a Macrobiotus richtersi J. MURR, fajból. 18. Magaskőris (Fraxinus excelsior L.) mohos-zuzmós kéregdarabjai: negatív. 19. Erdei fenyő (Pinus silvestris L.) algás kéregdarabjai: negatív. 20. Évszázados kocsányos-tölgy (Ouercus robur L.) mohos kéregdarabjai: Macrobiotus furcatus EHRBG. kevés példánya. 21. Páfrányfenyő (Gingko biloba L.) törzséről moha: Macrobiotus furcatus EHRBG. faj néhány egyede és két petéje. Az egyik üres volt, a másikban fejlődő embryo. 22. Nemes gesztenye (Castanea sativa MILL.) mohos kérgéről mohaminták: negatív. 23. Kőfal fugáiban tenyésző mohok: Echiniscus testudo DOY. faj sok példánya, köztük kétkarmú fiatalok és a Macrobiotus hufelandii SCHULTZE faj számos egyede, valamint 1 petéje. 24. Kőfal tetejét borító kőlapok mohapárnái: Echiniscus testudo DOY., Macrobiotus hufelandii SCHULTZE és Hypsibius oberhaeuseri DOY. fajok több példánya. 25. Kőfal fugáiban élő törpe páfrány: kövi fodorka (Asplenium ruta-muraris L.): negatív. 26. Lucfenyő (Picea abies KARST.) csoport talajáról moha: negatív. 27. Duglászfenyő (Pseudotsuga menziesti FRANCO): negatív. 28. Kőfal fugáiban élő aranyos fodorka (Asplenium trichomanes L.): negatív. 29. Kerti varjúháj (Sedu, sp.) sziklakerti csoportjából: Macrobiotus richtersi J. MURR, és Milnesium tardigradum DOY. fajok néhány egyede. 30. Ezüstaszott (Paronychia cephalotes BESS.): sziklakerti csoportjából: Macrobiotus hufelandii SCHULTZE, Hypsibius convergens (URB.) és Milnesium tardigradum DOY. fajok tább egyede. 31. Kőlapos út kőlapjain élő mohok: Macrobiutus hufelandii SCHULTZE, Hypsibius brevispinosus IHAROS fajok több példánya. 32. Régi kőlépcsőn tenyésző mohok: negatív. A fatörzseken élő mohok és zu^móminták mindig talajközeli részről származtak. Minden mintában több-kevesebb számban megtalálhatók a Nematodák (Fonalasférgek) és a Rotatoriák (Kerekesférgek) különböző fajai. Ezt azért jegyzem meg, mert köztük és a Tardigradák között erős cönológiai affinitás van. Ahol a medveállatkák előfordulnak, ott mindig megtaláljuk a Nematodákat és Rotatoriákat. Azonban fordítva nem érvényes ilyen megállapítás, mert gyakran hiányoznak a Tardigradák olyan élőhelyekben, amelyekben az említett állatkák — esetleg nagy számban is — előfordulnak. Úgy látszik a medveállatkák igényesebbek, vagy nem tudnak annyira alkalmazkodni bizonyos élőhelyek kedvezőtlen körülményeihez, mint a Nematodák és a Rotatoriák. A Tardigradák számára különösen fontos tényező az élőhely jó szellőzőképessége, hogy kellő mennyiségű oxigén álljon rendelkezésükre. Ezért a poros, vagy más anyaggal szennyezett élőhelyekben nem élnek, vagy csak kevés fordul elő egy-két jól alkalmazkodó faj képviselői, pl. Macrobiotus hufeV: dii, Echiniscus testudo, Hypsibius oberhaeuseri. Lehet, hogy a minták egy része ilyen kedvezőtlen élőhelyekből származott, ez is magyarázata lehet a faj- és egyedszegénységnek. A nyári szárazság hatásának igazolásához újabb vizsgálatokra volt szükség, hogy össze tudjam hasonlítani a kiadós őszi esők után történt gyűjtések és az első gyűjtések vizsgálatának eredményeit. PAPP JÓZSEF november közepén újabb moha- és avarmintákat küldött, melyeknek vizsgálati eredménye alátámasztotta feltevésemet, hogy a szeptemberben gyűjtött minták faj- és egyedszegénysége a nagy és tartós nyári szárazság következménye. Az alábbiakban közlöm az új anyag részletes vizsgálati eredményeit. A minták száma 11 : moha avar + — + — 9 1 1 -= 11, tehát 91% pozitív 9% negatív minta! A talált fajok száma 10. Az egyedsűrűség már jóval nagyobb volt, mint a szeptemberi mintákban, elérte az 57-204 egyedszámot. Sok pete és fiatal állatka is volt az anyagban, ami arra utal, hogy a gyakori esők és harmatok, ködök hatására újra aktív életet kezdtek a beszáradt, kryptobiotikus állatkák. Megindult a szaporodás, peterakás és a petekbői kibújtak a fiatalok. A Tardigrada-poipvlációkbm is emelkedett a fajok száma: 12345 223 12=10 Q6