A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Természettudomány (Veszprém, 1978)

Ambrus Béla: A Szigligeti Arborétum gubacsai II.

Arborétumi megjelenésére jellemző volt egy területen való csoportos előfordulása. Laspeyresia zebeana RTZB. (Lepidoptera) Gazdanövénye a Larix decidua, (vörösfenyő). RATZBURG kutató ZEBE nevű főerdészéről nevezte el (1893), aki először figyelt fel a vörösfenyő gallyait torzító duzzanatokra. A fenyő bármely részén előfordulhat s gyakran egymás mellett sorozat is keletkezhet. A fiatalabb fákon a csúcsi, a korosabbakon az idős oldalágakon gyakoribb. Oka az, hogy a fiatal fenyők növekedése gyorsabb és emiatt az ágak kérge lassan keményedik. A hernyók pedig a puha kéregben könnyebben fejlődnek. A gubacs okozója egy mikrolepidoptera. E parányi, alig 16 mm szárny távolságú sárgás-zöld mozaikszínű molylepke május végén, június elején a fiatal hajtásokra petézik. A két éves hajtásokat előnyben részesíti. A kéreg alá fúródó hernyó rágása gyantaszivárgást okoz. A fatest megduzzad. A kéreg alatti üregben folyosót rág, amelynek belsejét szövedékkel tölti ki. Egy alsó nyíláson távolítja el az ürüléket. A duzzanatot egyre vastagodó gyantaréteg borítja, amelyről fehér cseppekben folyik le a felesleg. A tél beáltával a nyílást befedi és a gubacs borsónagyságot ér eL Tavaszi enyhüléskor a nyílást záró dugót eltávolítja és a következő év márciusáig folytatja fejlődését. A duzzanat addigra eléri a cseresznye méretét. A lárva (hernyó) két telet tölt a gubacsban. A korábbi barna, repedezett felületi gyantás réteget fehéres cseppekkel tarkítja az új gyantafolyás. A gyantaburok a kirepülésig lágy marad. A bábozódás előtt a hernyó eltávolítja a maradék ürüléket, a nyílást beszövi, s bebábozódik. Kb. egy heti nyugalmi idő végén a 8 mm-es fényes, barna, feketés színű báb kitolódik a nyíláson. Május elején kirepül az imágó. A bábburok a nyílásban marad. Fejlődése tehát 2 éves. Találni olyan gubacsot, amelyiknek a nyílása a felső, vagy oldalsó részén látható. Ez harkály okozta sérülés. A duzzanatok akadályozzák a fa szállítóedényeinek működését Az ágak elgörbülnek. A csúcshajtás elhal s a lassúbb növekedésű oldalágak helyettesítik. A fiatal fa hossznövekedésében visszamarad, ami szembetűnő az egykorú, egészséges példányok mellett. A hernyó kéregrágása is feltűnő. Másodlagos károsodás is jelentkezik a sebzett felület gombásodásával. Többnyire a Dasyscypha willkommii (FUCK) gomba spórái, illetve micéliumai számára nyit kaput a hernyórágás, majd elrákosodik. Petrova (Evetria) resinella L. (Lepidoptera, 6. ábra) Egy sodrólepke okoz „gyantagubacs" duzzanatot az erdei és feketefenyő hajtásvégein. Nősténye május-június hóna9. ábra: Steneotarsonemus phragmitidis bársonyatka gubacsa a nád szárán (Fotó: Ambrus B.) Abb. 9: Galle der Samtmilbe Steneotarsonemus phragmitidis am Rohrstengel. pókban az utolsó rügy alapjához helyezi világossárga, kb. 1 mm-es köralakú petéit. Valamelyik hernyója júniustól őszig a hajtás csúcsi részén, a kéreg alatt kezdi meg rágását, aminek következtében gyantafolyás burkolja a megtámadott részt. A hernyó a gyantás váladékot keveri ürülékével, rügypikkely szemekkel s e szövedékből aprólékos, bonyolult művelettel egy sátorburkot készít maga körül. E védelmi rendszer alatt rágja a kéreg alatti szövetet. A fölötte levő rügy nem pusztul el, de a hajtás megrövidül. A gubacs két kamrából álL A hernyó táplálkozási helye a hajtás egyik oldalán kialakuló gyantajáratban van. A másik üreg az ürülék felhalmozódására szolgál. A következő év tavaszán a hernyó folytatja a gubacsbani táplálkozást és az előző évi borsónagyságú gubacs a második év végére diónyi méretet ér eL Ujabb áttelelés után március-áprilisban a gubacsban bábozódik. Négy hetes dipauza után a nap melegétől megpuhult oldalon a bábhüvely félig kitolódik a gubacs falán. A hátsó fele a járatban marad, mert a báb potrohgyűrűin visszafelé kiálló papillák megakadályozzák a teljes kitolódást. A lepke fejlődése tehát kétéves, i Rossz termőhelyi viszonyok miatt 6-10 éves fenyők ellenálló ereje gyengül s ezeket támadják elsősorban a rovarkártevők s köztük a gyantagubacs-sodrólepke. Számtalan gubacsot feltörnek a harkályok és néhány fürkészdarázs élősködő. Az irodalom húszat is felsorol, de hazai előfordulásukról ezideig nincs adatunk. Asterolecanium arabidis SIGN. (Homoptera, 7. ábra) Egy pajzstetű szívása következtében a gazdanövény hajtástengelyén, levélnyelén és a szomszédos levélfelületen orsó alakúan felpuffad többé-kevésbé a fertőzött rész és környéke elcsavarodik, de mindenképpen elgörbül. Az alapszövet és epidermisz sejtjeinek nagyobbodása hipertrófiás elváltozás következménye. A megtámadott növényrész elszáradása gyorsabban következik be. A virágképződés is elmarad. Főleg déleurópai területeken otthonos e fertőzés. Ismeretes ÉszakAfrikában és az USA-ban is. A LigustrumoX, Hederát előszeretettel támadja, hazánkban Achillean, Lithospermumon is előforduL E pajzstetű a park borostyán levelin okoz orsószerű daganatokat Eriophyes macrorrhynchus NAL. (acarina, 8. ábra) Az apró kitüremlésekkel telehintett levél színén alakuló gubacsok által okozott elváltozás. Az/4cer-féléken közismert. Leggyakrabban az A. campestre és A. pseudoplatanusoon fordul elő. Ha nagyon sűrű, akkor parányiak, egymástól távol fejlődőek nagyobbak. Attól függően, milyen fejlődési szakaszában éri a levelet, attól kezdve a levelek fejlődése megáll. Késő ősszel, amikor már a levéllemez erősen deformálódott, akkor is a legkülönöbözőbb alakú, méretű leveleket találjuk behintve Eriophyida gubacsokkal. A levek színén kitüremlő gubacsnak a fonákon nyílik a bejárata A nyílást egy sejtből álló hengeres szőrök szűkítik. Nagy ritkán megfigyelhető fordított állású gubacs, s elvétve a levél nyelén is akad egy-egy korcs duzzanat. Antociánoktól színeződik, őszre megfeketedik s elütő színeződése pettyezi a 90