A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Természettudomány (Veszprém, 1978)

Szabó István–Szabó László: Emlékezés Boros Ádámra

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen megbízott előadóként a geológus hallgatóknak növénytani ismereteket oktatott. Florisztikai tudása, növény- és lelőhelyismerete rendkívüli volt. Növénygyűjteménye a mohok mellett kb. 65 000 virágosnövény herbáriumi lapot tartalmaz. Az ország minden részén kutatott. A Dráva bal parti síksága, Belső-Somogy, az ÉK-Alföld, a Gerecse, a Vértes, a Velencei-tó környéke; az utóbbi években pedig a Bakony növényvilágát tanulmányozta különös részletességgel. Külföldi útjai legtöbbjén a Kárpátok és a Kárpát-medence flóráját vizsgálta, az utolsó gyűjtéseket is a Felvidéken és Erdélyben végezte. Három növényfaj auktora (Funaria hungarica BOROS 1924, Marsupella hungarica BOROS et VAJDA 1960, Syntrichia mongolica BOROS 1970), de róla is több taxont neveztek el. Tudományos tevékenységét a láp- és barlangkutatásra, természetvédelemre vonatkozó megfigyelései, botanikatörténeti gyűjtései még gazdagabbá tették. Tanulmányútjain vele tartott felesége, KENYERES JÚLIA aki a feldolgozó munkában is munkatársa volt. Tanítványainak önzetlenül adta át tudását, az arra érdemeseket pedig messzemenően segítette. Munkásságának elismeréseként hazai és külföldi tudományos bizottságok és szervezetek rendes vagy tiszteletbeli tagja volt, számos kitüntető címet és oklevelet adományoztak neki. A Bakony növényvilágának kutatásával fiatal kora óta foglalkozott. Ezt bizonyítják 1918-tól alkalmanként végzett gyűjtőútjai, s 1920-ban nyomtatásban megjelent első bakonyi adatai. Tizenöt esztendős kora óta vezetett naplói szerint mintegy 2000 munkanapot töltött terepen - ennek egytized részét a Bakonyban! 1963-ban VAJDA LÁSZLÓVAL együttműködve bekapcsolódott „A Bakony természeti képe" kutatási programba. Korábbi kutatásainak mélyebbre hatoló folytatásaként a Bakony mohaflóráját, a moháknak a Bakony növényvilágában betöltött szerepét vizsgálta. Legjelentősebb munkái a Bakony dolomit-, mészkő- és bazalthegyeinek, forráslápjainak, lápos tavainak és rétjeinek mohaföldrajzi tanulmányozásából születtek. Az északi kitettségű dolomitszirteken montánszubalpin reliktum jellegű mohafajokat fedezett fel. mtosnak tartotta a természetvédelmi szempontból jelentős, kiemelkedően érdekes és geológiai nevezetesÁdám Boros war ein ausgezeichneter Kenner der Moosund Kormophytenflora der Karpaten und des KarpatenBeckens. Seine wissenschaftliche Arbeit wurde durch Tätigkeit in landwirtschaftlichem Versuchwesen, Hochschulunterricht, Naturschutz und auf dem Gebiet der Moor- und Höhlenforschung, sowie durch Sammlungen zur Geschichte der Botanik bereichert. Von Jugend an hat er sich für die Flora des Bakony interessiert, und dessen Moosflora wurde von ihm im Rahmen der ségeiről, virágos növényeiről és állatairól híres helyek mohaflórájának kutatását is. így kereste fel többek között a Bakony bazalthegyeit, az őrsi-hegy permi homokkő szikláit, a kővágóörsi Kőtenger vidékét, a Primula auricula, a Crambe tataria, az Ephedra vulgaris, a Crocus heuffelianus, a Pinguicula alpina és Primula farinosa termőhelyeit. Romló egészségi állapota miatt 1969-től egyre ritkábban vett részt bakonyi terepkutatásokon. Szakírói és tudományos ismeretterjesztő tevékenysége mellett a Kárpátok és a Kárpát-medence mohaflórája feldolgozásán munkálkodott. Élete utolsó éveiben is a lelkes tervezés és munkakedv jellemezte. Értesült a hajdan híres Veszprém megyei malomiparra vonatkozó dokumentumok gyűjtési tervéről. Ezért vállalakozott ana, hogy jellemezze a vízimalmok sajátos, flóratörténeti szempontból is értékes, de egyre pusztuló mohatársulásait ... Életművét nem lehet lezárni. Több műve még megjelenés alatt van. A Kárpátok és a Kárpát-medence több mint négy évtizedes tanulmányozását összegező mohaflóramüvet cédulakatalógus elkészítésével alapozhatta meg. Tervét, szellemi örökségét folytató tanítványai, munkatársai valósítják meg. BOROS ÁDÁM Bakonyra vonatkozó tudományos munkásságát jelzi az az 54 cikke, melyeknek bibliográfiája „A Bakony természettudományi kutatásának eredményei" sorozat 2. füzetében (PAPP JÓZSEF, 1965) jelent meg. Kiegészítésképpen ezúttal a következő lényegesebb munkáit ismertetjük: — (I960): Bryogeographie von Ungarn. —Nova Hedwigia 1:211—250, 315—331, 375^106 — (1964): Rendszertani és kísérleti tanulmányok kultúrába vett hazai takarmányfüvekkel. Agrobotanika 5: 285—295. — (1964): Bryophyta — mohák. — in: SOÓ REZSŐ: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve. — VAJDA LÁSZLÓ (1965): A Bakony bazalthegyeinek mohaföldrajza. — A Veszprém M. Múz. Közi. 4: 331—339. — VAJDA LÁSZLÓ (1966): Für die Flora Ungarns neue und interessante Moose IV. — Bot. Közl. 53: 247. — (1968): Bryogeografie und Bryoflora Ungarns. Budapest — VAJDA LÁSZLÓ (1968): A Bakony-hegység I ápjamak mohaföldrajza — A Veszprém M. Múz. Közl. 7: 187—192. — (1968): Védjük meg a kipusztulástól a tavaszi sáfrányt! (Crocus heuffelianus). — Búvár. 13: 123. — VAJDA LÁSZLÓ (1970): Für die Flora Ungarns neue und interessante Moose. V. — Annal. Mus. Nat. Hung, pars Botanica 62: 149—152. — VAJDA LÁSZLÓ (1970): Für Ungarn neue und interessante Moose. V. — Bot. Közl. 57: 80. — (1972): Magyarországi és kárpáti barlangok felsőbbrendű növényzetére vonatkozó irodalom. Karszt- és barlangkutatási tájékoztató. 2: 20—22. laufenden „Bakony - Forschung" bearbeitet. Ergebnisse seiner Arbeit sind in 65 Abhandlungen niedergeschrieben worden. Die hier veröffentliche Bibliographie enthält seine Titel von 1960 an. Szabó István H-7671 Bicsérd H-8 361 Keszthely Takarmánytermesztési Agrártudományi Egyetem Kutató Állomás ÁDÁM BOROS (1900-1973) 8