A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Természettudomány (Veszprém, 1978)

Keve András: Adatok a Tapolcai-medence madárvilágához

gallyacskákat is tördeltek. A Gulács bükkösében előfordulása rendszeres (1958. IV. 19., 1970. V. 19., 1971. VI. 26.), a Badacsony platóján szintén (1951. V. 1., SCHMIDT, 1970. XI. 22.). A szigligeti parkba télen húzódik be (1964. X, 17., 1968. III. 17., 1969. IX. 2., 1970. XI. 25. - 2+1+3 -, 1971. III. 11.-8-10-). 164. Zöldike (Carduelis chloris): CHERNÉL vonuló csapatait figyelte meg a Badacsonynál 1919. X. 13. és 1921. X. 7-12. között. SCHMIDT szerint 1951-ben fészkelt a Badacsonytomaj feletti fenyvesben, erdőszéleken, bokros területen, a szőlők között és parkokban. Költési időben sokszor láttam Tapolcán a vasútállomás melletti parkban (1960, 1964, 1967, 1970, 1971), 1967. V. 27-én etetni is láttam, ugyanígy a badacsonyi parkban (1955, 1968, 1969). Nemesgulács temetőjében, ahol sok a tujafa gyakran találkoztam vele 1967-1971 között, Hegyesd falu temetőjében hasonló körülmények között (1971). Szigligeten a parkban szintén rendszeresen előfordul, még 1969. IX. 2-án is láttam egy családot. A falvakban megtaláltam Badacsonytördemicen (1969, 1970), Diszelen (1971), Zalahalápon (1969). Megtaláltam a Vendeken (1969. V. 18.) és szőlőkben a Szentgyörgy-hegyen is (1967, 1970). Itt a plató fenyvesében a kirepült fiatalok 1955. VI. 8-án keresztcsőrű-szerű hangon hívogatták egymást. A Diszel feletti .kopároson és a fenyves szélében 1964. IV. 12-én találkoztam zöldikével. Az erdőszélekben a Gulácson és Szigligeten láttam. Végül a berkekben Badacsonytomaj és Badacsonyörs között, Tapolcánál, Badacsonytördemic és Hegymagas között, valamint Szigliget és Balatonederics között 165. Tengelic (Carduelis carduelis): CHERNÉL 1917. X. 19., 1918. IX. 14. és 1919. X. 13-21. között figyelt meg vonuló csapatokat a Badacsonyon. Mindenütt előfordul, még a bazaltbányákban is láttam keresgélni. Nagyobb csapataival a Szigliget és Balatonederics közti berekben találkoztam, pl. 1950. IX. 19. (50-60), 1971, II. 18. és III. 11. (40-50), stb. 166. Csiz (Carduelis spinus): A Badacsonyon a RodostóMenedékház körül hallottam 1970. XI. 22-én: Szigligeten a parkban 1970. XI. 25-én: a Világos-patak torkolatának égeresében 1969. X 17. (8+2): 1970. X. 14. (3xl+18+szól). 167. Kenderike (Carduelis cannabina): CHERNÉL a kenderike vonulását a Badacsonynál 1917. X. 19-én és 1919. X. 15-én figyelte meg. A kenderike fészkelésének különösen megfelelnek a szőlők (lásd SCHMIDT is), ahol minden évszakban megtaláltam őket (Badacsony, Tóti-hegy, Gulács, Csobánc, Szentgyörgy-hegy, Szigliget: Aranykagyló), ugyanígy a bokrosok is (Szentgyörgy-hegy platója, Szigliget: Várhegy, Tóti-hegy legelője, Zalahaláp határa, a Diszel feletti kopáros). Találkoztam kenderikével a műutak mentén is (TapolcaDiszel, Badacsonytördemic-Nemesgulács). Igen gyakran előfordul a bazaltbányákban (Gulács, Badacsony mindkét bányája, Haláp). A berekben láttam kenderikét Raposka vasútállomása mellett (1968. IV. 23.), Hegymagas és Badacsonytördemic között (1969. V. 19., 1971. V. 24.), Nemesgulácsnál a vasútállomás és a falu között (1970. V. 19., 1971. VI. 26.) 168. Csicsőrke (Serinus serinus): PETÉNYI „Zala"-megyében találta, (1850), de vajon beleértette-e a mi terepszakaszunkat, az már nem állapítható meg. SCHENK (1926) véleménye szerint fészkel a Balaton „északi partján", de a szőlők nem kedveznek neki. CHERNÉL vonuláson figyelte meg 1918. X. 4., 1919. X 15-16 között, valamint csapatosan 1921. X. 12-én. BARDIÓ Lesenceistvándról 1924. IV. 14. és 1926. IV. 11-ről jelzi érkezését. SCHENK véleményével szemben SCHMIDT és én is a Badacsonyon megtaláltuk a szőlőkbea Költési időben mutatkozott Tapolcán, főleg a vasútállomás melletti parkban (1955, 1963, 1965, 1966, 1967, 1970), Badacsonyon a parkban (1962, 1963, 1966, 1969), Szigligeten a parkban (1959, 1970), de a községben is. Láttam Zalahápon (1964, 1969), Badacsonytördemicen (1970), Nemesgulácson (1971), Diszelen (1971) és Hegyesden (1971) a temető körül. Legkorábbi adatom: Tapolca és Zalaháp, 1964. IV. 12., legkésőbbi: Badacsonytördemic, 1970, X. 11. 169. Süvöltő (Pyrrhula pyrhulla): Megfigyelési adataim: Badacsony (Rodostó-menedékház és plató), 1970. XI. 22., Badacsonytördemic szőlői, 1970. XI. 22., 1971. III. 13. (3 hím, 3 tojó), Gulács, 1970. XII. 16., 1971. III. 14., Szigliget (Várhegy erdeje), 1968. Ш. 17., (park), 1970. XI. 25. (10-12 db). 170. Keresztcsőrű (Loxia curvirostra) : SCHMIDT a Badacsonyon észlelte 1963. VIII. 18. (2+30-40), VIII. 19. (4-5 tobozokat bontogat), VIII. 20. (8), 1968. VII. 4., 1971. VII. 15. (juv.), FAPP szerint 1969. X. 16-án Szigligeten a parkban jelent meg 7-8 példány. 171. Erdei pinty (Fringilla coelebs): CHERNÉL és CHERNELNÉ őszi vonulását figyelte meg, amint 300-400 m magasságban húztak csapatai: 1917. X. 12-14., 1918. IX. 30. - X. 30., 1919. X. 9-22., 1921. X. 5-12., 1923. X. 7. Az erdei pintyet az erdőkben és a parkokban mindig megtaláljuk, pl. Tapolcán az említett parkban költés idején is (1967, 1969, 1970), ugyanígy Badacsonyban és Szigligeten. Számtalan adatom közül csak néhányat kívánok megemlíteni vonulásáról: Káptalantóti (földek), 1966. X. 9. (több 5-6-os csapat), Szigliget (a Tapolca-patak menti földek), 1968. III. 17. (több 20-25-ös csapat), a parkban 1969. X. 14-én erős vonulás, 1970. X 14., Gulács, 1970. XII. 16. (több csapat, a hegy lábánál gyümölcsfákon pihennek fenyőpintyekkel együtt). 172. Fenyőpinty (Fringilla montifringilla): Szigliget (a Tapolca-patak mentén), 1968. III. 17. (8-10) Gulács, 1970. XII. 16. (25-30 és 30-40-es csapatok). 173. Citromsármány (Emberiza citrinella): A hegyekben többféle terep igen megfelel a citromsármánynak, de a berekben nem találkoztam vele. Ilyenek az erdőszélek (Badacsony, Tóti-hegy, Gulács, Hegyesd, Vendek, Szentkút), a szőlők a magános fákkal és a szegélyező bokrosokkal (Badacsony, Csobánc, Káptalantóti, Szentgyörgy-hegy), a bazaltbányák szegélye (Gulács, Haláp), a kopárosok, ahol bokrokkal tarkáltak (Diszel, Zalahaláp, Kőmagas), a legelőerdők (Hegyesd) vagy a Szentgyörgy-hegy platójának bozótosa. A legsűrűbb állományát 1954-ben a Csobáncon (7) és 1971-ben a Szentgyörgyhegyen (7) találtam. A Gulácson az állomány ingadozása: 1969 : 5, 1970 : 5, 1971 : 3 pár. 1954. VII. 21-én a Csobáncon egy hím a szikla tetejére ült ki énekelni. 174. Sordély (Emberiza calandra): A sordély a berkek jellegzetes madara. Példák az állományára: a Badacsonytomaj és Badacsonyörs közti vizenyős rét: 1967:3, 1969:5 1971 : 5 pár, Tapolca körüU vizenyős réteken és a velük határos szántókon: 1950:4, 1954 :: 1, 1965:1, 1967:1, 1968 : 2, 1970 : 2, 1971 : 1 pár, Badacsonytördemic és Hegymagas közti berekben: 1967 : 5, 1969 : 3, 1970 : 3, 1971 : 3 pár, Szigliget és Balatonederics közti berekben: 1951:2, 1955 : 3, 1962 : 1, 1963 : 1, 1967 : 3, 1969 : 2, 1970 :1, 1971 :4 pár, Raposka vasútállomás körüli berekben: 1955:1, 1958:2, 1962:2, 1965:2, 1969:1, 1970:1, 1971 : 1 pár, de találkoztam sordéllyal a berekben Nemesgulácsnál, Káptalantótinál, Kisapátinál, Lesencetomajnál és Nemesvitánál is. Előfordul a magasabban fekvő földek között: Tapolca és Gyulakeszi között (1954: 4 pár), Tapolca és Diszel, Sáska és Zalahaláp, Badacsonytördemic és Nemesgulács között, sőt a Szentgyörgy-hegy alján a Tapolca felé eső szőlők közé, a Csobánc alján a Kőmagasra is felhatol. Legkorábbi adatom: Lesenceistvánd, 1971. II. 19., a legkésőbbi: Tapolca, 73