A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Természettudomány (Veszprém, 1978)

Tóth László: Adatok Veszprém város meteorológiai viszonyaihoz

2/а ábra: A tavaszi csapadékmennyiségek évi megoszlása és átlaga (Méret: lmm =10 mm csapadék) Fig. 2a.: Annual distribution and averge of the spring precipitation totals (Scale: 1 mm =10 mm Precipitation) m>) 4950 -WW *&ЯЯ>*»*гЯ4ЯЬ*)ВГ*ЯЬ19Я)4Я04)Ы4}и. -«9» Ш = átlagnál tobb 2/b ábra: A nyári csapadékmennyiségek évi megoszlása és átlaga (Méret: lmm = 10mm csapadék) Fig. 2b. : Annual distribution and averge of the summer predipitaion totals (Scale: lmm =10 mm Precipitationn) M-átlagnál tobb 2/c ábra: Az őszi csapadékmennyiségek évi megoszlása és átlaga (Méret: 1 mm =10 mm csapadék) Fig. 2c: Annual distribution and averge of the autumn predipitation totals (Scale: 1 mm =10 mm precipitaion) 4W т)МЖЖ*&<*Е*ВЬ*)ЭГ*)Л**Х*?Ь0-Ш4<Хй -»65 • • átlagnál több 2/d ábra: A téli csapadékmennyiségek évi megoszlása és átlaga (Méret: 1 mm = 10 mm csapadék) Fig. 2d. : Annual distribution and average of the winter precipitaion totals (Scale: 1 mm = 10 mm precipitation) csapadékos időszak az óceáni, illetve a mediterrán éghajlat hatásai. 3. ábra: Az évi és az egyes évszakok csapadékátlagai (Méret: 1 mm =10 mm csapadék) Fig. 3.: Annual and seasonal precipitation averges (Scale: 1 mm =10 mm precipitation) Gazdasági életünkben a mezőgazdasági termelés egyre inkább jelentékenyebb szerepet kap. Nem közömbös, ha a tenyészidő csapadékmennyiségét is vizsgáljuk. Ha a tenyészidőszakot áprilistól szeptemberig tekintjük elfogadottnak, azt tapasztaljuk, hogy e hat hónap alatt hull le az évi átlagos csapadékmennyiség 60%-a, míg a többi hat hónapra 40% jut. így a tenyészidőszak havi átlagos csapadékmennyisége 62 mm, a mezőgazdasági növények „pihenése" idejére, az inaktív hónapokra csak 42 mm havi átlagcsapadék jut. Ez bizonyos mértékben kedvező vonása éghajlatunknak a mezőgazdasági termelés szempontjából, bár a téli időszak csapadékmennyisége sem közömbös tényező, hiszen a száraz, hideg, hótakaró nélküli telek nem kedveznek az őszi kalászos növényeknek. Érdekes összehasonlításként bemutatom egy-egy szélsőséges év (1959 és 1961 csapadékos és száraz) tenyészidejének és inaktív szakszának adatait az 5. ábrán. A vizsgált időszakban a csapadékos napok évi átlaga 110 nap. Ha ezt értékeljük a tenyészidőszak szempontjából azt látjuk, hogy a hat hónap aktív periódusra 76 esős nap jut, míg az inaktív hat hónapban 34 az átlagos esős napok száma. Ha összehasonlítjuk a lehullott csapadék mennyiségét az esős napok számával igen értékes adatokhoz jutunk. Azt találjuk ugyanis, hogy a mezőgazdaságban 20