A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Természettudomány (Veszprém, 1978)

Badinszky Péter: Adatok a Bakony hegységi felsőtriász mikrofauna ismeretéhez

mikrofaunát tartalmazó Veszprém környéki karni üledéksorból a város dinamikus fejlődése kapcsán újabb és újabb mintagyűjtésekre (építésföldtani feltárások) nyílik lehetőség, és ennek megfelelően a rendszeres gyűjtést 1980-ra célszerű befejezni. Jelen dolgozat ORAVECZNÉ, SCHEFFER ANNA szakmai támogatásával készült, melyért ezúton is köszönetünket fejezzük ki. 1. A MIKROFAUNA ÖSSZETÉTELE Az egyes lelőhelyek eltérő fáciestípusainak megfelelően az előkerült fauna mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt igen változatosnak bizonyult. A fauna egészét A Igák, Foraminiferák, apró Gastropodák és Bivalviák („embriók") Echinodermata töredékek, valamint Ostracodák és Estheriák előfordulása jellemzi. Ezen belül a mikrofauna „vezérlő elemei" gyakorisági sorrendben az Ostracodák, Echinodermaták és a Foraminiferák. Az ismertetett ősmaradványok mész-anyagú vázzal rendelkeznek. Ezek megtartási állapota tömött kőzeteknél rendszerint szilárd, laza márga-rétegeknél viszont gyakran erősen porózus, ami már az iszapolás során jelentős fauna-veszteségben jutott kifejezésre. A mikrofauna egyéb rendellenességei sorában említjük meg a sérült (törött) és koptatott formák szórványos előfordulását, melyek értelmezésére esetenként kitérünk. A) KARNI EMELET 1. Protrachyceras aon szint Balatonfüred, Száka-hegyi kőbányák Balatonfüredtől Ny-ra, mintegy 2 km-re lévő Száka-hegyen két kőbánya tárja fel a karni emelet alsó szakaszának kb. 20 m összvastagságú üledéksorát. A kőzetkifejlődés mindkét esetben márga közbetelepüléses mészkő Mollusca maradványokkal, illetve szórványosan A mmonites töredékekkel. A rossz feltártsági viszonyok miatt a két feltárás rétegsorának egymáshoz való helyzete nem állapítható meg pontosan, annyi bizonyos, hogy a hegy É-i lejtőjén található „kis kőbánya" tárja fel az idősebb rétegeket. A rétegsor rövid makroszkópos jellemzését, egyben az előkerült fauna ismertetését az alábbiakban adjuk: 0,00-0,10 m Negyedkor: lejtőtörmelék (fedőréteg) 0,10-0,35.m Alsókarni: szürke márga Dentalina sp. 0,35—0,95 m Világos szürkésbarna mészkő 0,95-1,00 m Világos szürkéssárga márga Nodosaria soluta REUSS Dentalina sp. Frondicularia acuta VADÁSZ Lenticulina sp. Bairdia sp. Hungarella sp. 1,00-2,10 m Világos szürkésbarna mészkő A mmonites-tötedék 2,10-2,25 m Szürke limonitfoltos márga Dentalina sp. Ostracoda töredékek 2,25-2,95 m Barnásszürke mészkő 2,95—3,05 m Sárgásszürke márga Ostracoda töredékek 3,05-3,25 m Barnásszürke mészkő 3,25-3,30 m Szürkéssárga márga 3,30-3,70 m Sárgásszürke mészkő 3,70-3,90 m Sárgásszürke márga Lenticulina /Astacolus/ karnica /OBERHAUSER/ Lenticulina /Lenticulina/ gottensis gottensis BORN. Holothuroidea váztöredékek Ostracoda töredékek 3,90-(5.10) m Sárgásszürke, tűzkőgumós mészkő A Száka-hegyi „nagy" kőbánya - annak felső peremétől számítva - a következő rétegsort tárja fel: 0,00-1,35 m Alsókarni: vékony (1-4 cm-es márga közbetelepüléseket tartalmazó mészkő 1,35-1,40 m Szürkészöld maga 1,40-2,50 m Sárgásszürke mészkő, vékony (1-3 cm-es) márga közbetelepülésekkel • 2,50-2,55 m Zöldesszürke márga 2,55-2,90 m Szürke mészkő, szórványosan tűzkőlencsékkel 2,90-2,95 m Sárgászöld márga 2,95-3,05 m Szürkéssárga mészkő 3,05-3,10 m Barnássárga bentonitos (? ) agyagmárga 3,10-3,50 m Szürkéssárga mészkő 3,50—3,55 m Szürkészöld márga 3,55-3,70 m Sárgásszürke, molluszkás márgás mészkő 3,70-3,90 m Sárgásszürke mészkő 3,90-3,95 m Szürkészöld márga, apró ZíiVa/vű-töredékekkel Dentalina sp. Fondicularia aghdarbandi (OBERHAUSER) Lenticulina (Astacolus) karnica (OBERHAUSER) Ostracoda töredékek 3,95-4,00 m Sárgásszürke, molluszkás mészkő 4,00-4,05 m Zöldesszürke márga 4.05-4,15 m Sárgásszürke márgás mészkő 4,15-4,20 m Szürkészöld márga 4,20-4,50 m Sárgásszürke tűzkőgumós mészkő 4,50-4,55 m Szürkészöld márga Rectoglandulina simpsosensis (TAPPAN) Lingulina sp. 4,55—4,65 m Sárgásszürke tűzkőgumós mészkő 4,65-4,70 m Szürkészöld márga 4,70,-(5,00) m Sárgásszürke tűzkőgumós mészkő A mikrofauna egészére jellemző annak rossz megtartási állapota. A Foraminiferák váza utólagos* folyamatok hatására laza, porózus szerkezetűvé vált, és emiatt a válogatás során azok nagy része megsemmisült (szétporlott). Hasonló megtartási állapot jellemzi a Holothuroideákat és az Ostracodákat is, melyek egy része ezenkívül még erősen deformált, részben tört (utólagos rétegterhelés) állapotú. A mikrofauna egészében esetenként az Ostracodák részaránya 80%, a Foraminiferáké 15%, a Holothuroideák pedig 5%-os mennyiségben lépnek fel. A mészkőrétegek vizsgálatára nem került sor. Veszprém, Kopácsi úti feltárás A Kopácsi út K-i rézsűjének alsókarni rétegeiből LACZKÓ D. (1911) a következő ősmaradvány anyagot ismertette: Ctenodonta praeacuta KLIPST. Halobia rugósa HAU. Nucula strigilata GOLDF. Rhynchonella cf. linguligera BITTN. 11